A Greenpeace Magyarország a Tiszta levegőt! program keretében március végén két héten keresztül diffúziós csövekkel mérte a légszennyezettség mértékét 17 budapesti iskola közelében. A cél az volt, hogy hivatalos mérőállomásaik adatain túl rendelkezzenek adatokkal olyan környékek légszennyezettségének mértékéről is, ahol gyakran fordulnak meg gyerekek. A nem túl rózsás eredményeket kedd reggeli sajtótájékoztatójukon mutatták be az egyik részt vevő iskolában, a Budapest Schoolban.
Budapesten nyolc olyan mérőállomás van, ami méri a nitrogén-dioxid szintjét: ezek közül csak az idei évben a Teleki téri 77-szer, a Kosztolányi Dezső téri 49-szer lépte túl az óránkénti határértéket a jogszabályban kikötött 18 alkalom helyett.
A nitrogén-dioxid a légszennyező anyagok egyike: közlekedési eredetű, főleg dízeles gépjárművek kibocsátása miatt mutatható ki a városok levegőjében. Budapesten az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a dízelautók száma (és aránya) a közutakon: míg 2005-ben 450 ezer dízelautó rótta az utakat, addig ma ugyanez a szám több mint 1 millió.
Az, hogy mekkora a levegő nitrogén-dioxid mértéke, azért nem mindegy, mert amellett, hogy növeli az asztma és allergia kockázatát, nagyban hozzájárul légúti és szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Magyarországon légúti megbetegedések miatt évente körülbelül 1300 ember hal meg idő előtt, globális szinten pedig évente 4 millió embernél alakul ki asztma a WHO adatai alapján – ennek kétharmada köthető a városi életmódhoz.
A nitrogén-dioxid mértékében ugyanazon városon belül óriási különbségek lehetnek. Az, hogy egy adott mérőállomás mekkora mértékű szennyezettséget mutat, nem feltétlenül tükrözi, hogy néhány utcával arrébb mi a helyzet, egészen más mértéket kaphatunk egy forgalmas út mellett, mint egy park közepén. A Greenpeace kíváncsi volt arra, hogyan érinti ez a probléma a gyerekeket, ezért 17 iskola bevonásával március végén két héten keresztül mérte az iskolák melletti légszennyezettség mértékét, egész pontosan azt, hogy mennyi a levegő nitrogén-dioxid szintje.
Mennyire érintettek a budapesti iskolák környékei?
Az iskolai mérések eredményét a sajtótájékoztatón Simon Gergely, a Greenpeace környezetkémikusa, vegyianyag szakértője ismertette. Az általános konklúzió elszomorító volt:
nem egy iskola esetében fordult elő, hogy magasabb eredményt mértek, mint a legközelebbi mérőállomáson
A Pozsonyi úti Budapest School mellett például 53 µg/m³ körüli értéket mértek, míg a nem egészen 2 kilométerre lévő Honvéd telep melletti mérőállomásnál „csupán” 42,5-et. Talán nem lep meg senkit, hogy a belvárosi iskolák mellett a nagy autóforgalom miatt magasabb nitrogén-dioxid szintet mértek.
Gyors jelmagyarázat: Fekete – 50 µg/m³ körüli érték. Piros – 30-40 µg/m³ közötti, azaz határérték közeli nitrogén-dioxid érték, ez már közelíti az egészségügyi kockázat szintjét (40) az asztma kialakulásának szempontjából. Narancssárga – 30 µg/m³ alatti szint (igazán nyugodtan 10 körüli érték esetén lehetnénk). Részletesebb térkép az iskolák neveivel és a pontos értékekkel itt.
A kéthetes mérések alapján természetesen nem lehet következtetéseket levonni az egész évre vonatkozóan, de a Teleki és Kosztolányi téri éves túllépések miatt feltételezhető, hogy az iskolák környékén sem túl rózsás a helyzet. Ez többek között azért is probléma, mert az elmúlt hetek egy új tanulmánya szerint
az asztmás megbetegedések gyerekek körében már akkor is kialakulhat, ha olyan környéken laknak, ahol a nitrogén-dioxid mértéke nem éri el a határértéket.
A nitrogén-dioxid szintje (és úgy általában a légszennyezettség) természetesen mindenkit érint, de a gyerekek két okból is érzékenyebbek. Egyrészt mivel még nincs kiegyensúlyozott immunrendszerük, jobban érinti őket a nitrogén-dioxid gyulladáskeltő hatása, másrészt ha valaki már kiskorában magas szennyezettségnek van kitéve, az megnöveli a gyakoriságát annak, hogy allergiás tünetek alakuljanak ki nála – ezt már Prof. dr. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, a Magyar Allergia Szövetség elnöke mondja.
Kökényesi Ágnes, a Budapest School tanára; Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse; Prof. dr. Nékám Kristóf, orvos, a Magyar Allergiaszövetség elnöke és Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője
Nékám konkrét intézkedéseket is megfogalmazott: „Az iskolás korú gyerekek szempontjából ennek akkor van értelme, ha minden egyes helyen, ahol megfordulnak, beazonosítjuk a rizikótényezőket, amik hozzájárulnak az asztma és az ennek megágyazó allergia kialakulásához.” Az iskolák környékén ez részben a nitrogén-dioxidot és a pollenterhelést jelenti, de fontos a belső terek átvizsgálása is, hiszen a por és a penész szintén hozzájárulhatnak a későbbi allergia kialakulásához. „Ezek között sok olyan tényező van, amit el lehetne hárítani.”
Ilyen elhárító intézkedés lehetne például az, ha az iskolák környékén tudatosabban lenne szabályozva egy-egy piros lámpa hossza, de számít az is, hogy hány helyről lehet befordulni autóval egy adott sarkon.
A budapesti közlekedési helyzet természetesen nem hagy sok játékteret, de Nékám szerint fontos lenne a koncepciót elterjeszteni. „Az iskola az első olyan hely, ahol szisztematikusan lehetne tenni az allergia ellen.”
A Greenpeace Tiszta levegőt! kampányának hosszú távú célja az, hogy a mérésekkel felhívják a főváros vezetésének figyelmét arra, mennyire fontos lenne egy ütemtervet kidolgozni a régi dízeljárművek kivonására. „Nem csak a személyautók, a buszállomány is sok kívánnivalót hagy maga után” – mondja Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. Nyugat-Európában a dízelgépjárművek kitiltása nagyban felgyorsult az elmúlt években, Magyarországon és Budapesten azonban még mindig folyamatosan nő az arányuk. „Ha nincs ütemterv, akkor fennáll a veszély, hogy a helyzet még tovább romlik” – mondja Tömöri. A Greenpeace szerint a főváros lakossága egyébként tisztában van a légszennyezettség problémájával, egy november-decemberben készített reprezentatív kutatásuk alapján a budapestiek a légszennyezettséget jelölték meg mint a legsúlyosabb környezetvédelmi problémát.
Mit tehetnek az iskolák?
Hasonló méréssorozat más európai országokban is folyt, Belgiumban második évben már 137 iskola csatlakozott, és nem maradtak el a konkrét változások sem: volt, ahol az iskola utcájából sétálóutcát csináltak, máshol áttették a főbejáratot egy kevésbé forgalmas utcára. Az apró trükkök mellett azonban fontos, hogy ne csak az érintettek (diákok, szülők, tanárok), hanem a politika is foglalkozzon a kérdéssel.
A sajtótájékoztató végén a Budapest School néhány diákja Simon Gergely segítségével újabb diffúziós csövet szerelt fel az iskola előtt lévő egyik fa törzsére.
15 város, ahol már elkezdték az autókat kitiltani az utcákról
Gáz van, de nincs minden veszve – 12 elgondolkoztató szám a földi klímáról
