Van, aki a cégekre kedvező adópolitika megtartását sürgeti, van, aki az import munkaerő szabályozására buzdít. Többen üdvözlik a szabad versenyt és a politika kivonulását az üzleti életből. A belengetett, utólagos vagyonosodási vizsgálatot pedig egyelőre diplomatikus együttműködéssel kezelik az érintettek. A leggazdagabb magyaroknak is új nap virradt április 13-án, megkérdeztük, mit várnak a kormányváltástól.
Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal – jelentette be hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke. Az eddig elmondottak alapján az új intézmény célja, hogy helyreállítsa az üzleti szektor egyensúlyát, és biztosítsa, hogy a vállalatok ne politikai, hanem piaci alapon érvényesüljenek.
Bőven lesz dolguk, ugyanis a vagyonkoncentráció soha nem látott méreteket öltött Magyarországon, amiből tizenhat év alatt a politikához kötődő üzleti szereplők halmoztak fel a legtöbbet.
A magyar gazdaság egészét nézve a közbeszerzések jelentős része is egy szűk vállalati körhöz került, amit az Opten 2025-ös összesítése is jól mutat. Összeszedték, hogy az elmúlt három évben mely cégek részesültek a legtöbb közpénzben.
Kis-Szölgyémi Ferenc (B+N Referencia Zrt.)
Az Opten listáján a legnagyobb nyertes akkor a Kis-Szölgyémi Ferenc vezette B+N Referencia Zrt. volt. Az eredetileg takarítással foglalkozó vállalat mára ingatlanüzemeltetési profillal bővült, és tíz év alatt százszorosára növelte adózott eredményét. A Liszt Ferenc Repülőtér, a MÁV, a Készenléti Rendőrség, a Coca-Cola, az Audi és a BMW takarítási feladatait is ők látják el.
„Az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája lehetőséget biztosított számunkra, hogy egy nemzetközi növekedési pályára lépjünk”
– mondja megkeresésünkre az egyik leggazdagabb magyar, Kis-Szölgyémi Ferenc.
Azzal folytatja, hogy ők éltek is ezzel a lehetőséggel, így már kilenc országban 33 ezer kollégával vannak jelen. Szerinte azok a vállalatok, amelyek – hozzájuk hasonlóan – az állami megrendelések mellett is megőrizték piaci kapcsolataikat, a jövőben is versenyképesek maradhatnak. Piacvezetőként nem számítanak jelentős átrendeződésre a saját szektorukban.
Kis-Szölgyémi mellett több, az üzleti életet meghatározó cégvezetőt és tulajdonost is megkerestünk, akiket arról kérdeztünk, hogy
milyen változásokra számítanak a területükön a kormányváltás után, és szerintük milyen hagyatéka van az elmúlt 16 évnyi Fidesz-kormányzásnak.
A Forbes milliárdoslistáján szereplő üzletemberek között válogattunk, a befogadhatóság érdekében ketté szedtük a válaszokat, a második fele hamarosan új cikkben érkezik.
Bárány László (MasterGood)
„A közbeszerzések területén jelentős megtisztulásra van szükség” – mondja a 19. leggazdagabb magyar, Bárány László, a hazai baromfiállomány felét feldolgozó MasterGood vezetője. Több területen is jelentős változásokra számít, szerinte újra kell gondolni a külföldi befektetések kiemelt támogatását, és helyettük a külpiacokon is versenyképes magyar szereplőkkel kell foglalkozni.
„Meggyőződésem, hogy az ország gazdaságának szüksége van nemzeti bajnokokra, de őket a teljesítményük alapján kell megítélni” – véli, ezért szerinte az egyes vállalkozások társadalmi hasznosságát az adóteljesítmény alapján is mérni kellene. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban elmondja, hogy jelentős társadalmi egyeztetésre lesz szükség.
„Szerintem a magyar gazdaság a csökkenő lakosság mellett nem tudna már import munkavállalók nélkül működni, viszont szabályozásra lesz szükség.”
Bárány úgy gondolja, hogy a következő időszakban vissza kell állítani az átlátható, tiszta verseny becsületét, és a kölcsönös előnyök és érdekek alapján rendezni kell a hazai üzleti szféra kapcsolatát az uniós országokkal.
Saját szektoráról kifejti, hogy kizárólag a kereslet-kinálat határozza meg a rövid és középtávú folyamatokat, és szerinte a magyar baromfiipar szereplői közül várhatóan csak kevesen tudják elérni a nemzetközi versenyképességhez szükséges méretgazdaságosságot, kivéve a kacsa- és libaágazatot.
Hozzáteszi, hogy ez a folyamat nem a mindenkori kormányhoz köthető, hanem a globális piaci trendekhez, ahol a vállalatfelvásárlások miatt jelentős átrendeződés zajlik.
Fotó: Fekete Csaba
Lévai Bálint (BioTech USA)
Az új kormány miatt nem várható nagy változás az étrendkiegészítők és funkcionális élelmiszerek piacán sem, erről már Lévai Bálint, a BioTech USA cégcsoport társtulajdonosa beszélt. Szerinte ezen a területen „eddig is adott volt a piaci működés”. A cégcsoport régóta erős exportban, 103 országban vannak jelen, és sokat fordítanak gyárfejlesztésekre is.
Arra a kérdésre viszont, hogy milyen örökséget hagy az elmúlt tizenhat év a hazai üzleti szférára, Lévai azt írta, semmilyet.
„A vállalkozók készen állnak egy transzparensebb létezésre. Amennyiben a politika sikeresen kivonul az üzleti életből, eggyel kevesebb feladattal kell megküzdenünk egy kihívásokkal teli világban.
Az elmúlt 16 év eredménye, hogy a vállalatok világszinten kiemelkedően vonzó adózási környezetben működhettek. Ezt szívesen látnánk, ha egy kiszámítható jogszabályi környezettel párosulva megmaradna” – írja.
Azzal folytatja, hogy „javulást várunk a piaci alapú működés feltételeinek megteremtése, az állami támogatások transzparensebbé tétele, a magyar vállalkozások nemzetközi elfogadottsága, támogatottsága és piaci értéke terén”.
Bízik abban is, hogy a szakmai döntések meghozatala előtt kikérik majd a véleményüket, és a vállalatok partnerként és kritikusként is nyíltan felléphetnek a kormány által meghozott döntésekkel szemben.
Lévai Bálint Netlock-színekben Fotó: Sebestyén László
Scheer Sándor (Market Építő Zrt., Progress Étteremhálózat)
A Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint Scheer Sándor az ország 16. leggazdagabb embere 194,3 milliárd forintos becsült vagyonnal. A Garancsi Istvánnal közös, több kiemelt állami beruházást kivitelező Market Építő Zrt. társtulajdonosa úgy fogalmazott megkeresésünkre, hogy a legnagyobb lehetőséget a beruházási klíma megnyugvásában és egy stabil, az innovációt támogató gazdasági környezet megszilárdulásában látja.
A Market Zrt. a nem épp kedvező helyzetben lévő ingatlanpiacon is busás profitot és osztalékot hozott a tulajdonosainak. A BudaParton épülő irodaházak helyiségeit állami intézmények, például a MÁV is bérelhetik.
Az elmúlt 16 évre visszanézve elmondja, hogy az ingatlanpiac és az építőipar területein olyan komplex beruházások valósultak meg, amelyek modernizálták az országot, és megmutatták a magyar vállalatok erejét.
Elismeri, hogy a kormányzat erős megrendelőként volt jelen a piacon,
ami szerinte vitathatatlanul magával húzta a gazdaság növekedését is. Az üzletember biztos abban, hogy az építőipar növekedése az új adminisztráció stratégiájának is sarokköve lesz.
Az ikonikus Körszálló átalakításán is dolgozó Scheer úgy gondolja, hogy ritkák az irányváltások az építőiparban, ami jelenleg nagyrészt magyar tulajdonú és magas szinten teljesít.
„Ez részben mondható el az építőanyagpiacról, ahol szükség lenne több jól teljesítő magyar cégre, magyar termékekre.”
Szektoron belül a legmarkánsabb fellendülést a lakáspiacon várja, szerinte óriási a társadalmi igény az új, korszerű és a fiatalok számára is elérhető árú lakásokra, „és ez egybeesik az új kormányzat lakhatást támogató, bérlakásépítést és otthonfelújítást is ösztönző elképzeléseivel” – fogalmaz.
Kis-Szölgyémihez hasonlóan látja a saját pozíciójukat is, meggyőződése, hogy azok a cégek, amelyek megtanulták és képesek kiszolgálni a valós piaci igényeket, „ebben az új fejlődési fázisban is sikeresek maradnak”.
Ilyen cégnek tartja a Marketet is, ami mellett egyébként a McDonald’s hazai hálózatát üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. is a tulajdonában van. Scheerhez került továbbá az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt., amely korábban a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának nagy részét kezelte. Az üzletet még azelőtt lezárták, hogy nyilvánosságra hozták volna az MNB-alapítványoknál feltárt vagyonvesztés részleteit.
Tiborcz István (BDPST Group)
Tiborcz István cégcsoportjának válasza nem részletezi, milyen átrendeződésekre számítanak az üzleti szférában, vagy hogy mit gondolnak a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállításának terveiről. Válaszukban ezt a közleményt küldték:
„A BDPST Group a pénzügyi, logisztikai, ingatlanfejlesztési és turisztikai szektorokban van jelen. Ezeken a területeken a jövőben is értékteremtő beruházásokra és fejlesztésekre fókuszál, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdasághoz és a munkahelyteremtéshez.
A cégcsoport elkötelezett a magyarországi jelenlét mellett.
Hosszú távú stratégiája változatlan, működése továbbra is a kiszámítható, felelős vállalatirányítás és a fenntartható növekedés elvei mentén zajlik. A BDPST Group – ahogyan eddig is – mindenben együttműködik a tevékenységi területeihez kapcsolódó hatóságokkal.”
Orbán Viktor veje, Tiborcz István az elmúlt évben már az Egyesült Államokból vezette a BDPST csoportot. Tiborcz 2023-ban került először az 50 leggazdagabb magyar közé 75,3 milliárd forintos becsült vagyonnal. A tavalyi listánkon vagyonát már 210,9 milliárd forintra becsültük, a növekmény még a konzervatív, hitelekkel és felvásárolt cégek értékével korrigáló módszertanunk alapján is látványos.
Ingatlanos, banki és logisztikai érdekeltségei közül több százmilliárdos magántőkealapokban csoportosul, és kedvezményes állami hitelek előnyeit élvezi, így a Tisza-kormány által ígért vagyonosodási vizsgálat minden bizonnyal érintené a cégcsoportot. A fentiek szerint legalább együttműködők lesznek.
