Az ereje teljében lévő Simicska Lajos ránehezedett az államigazgatásra is – olyan dolog ez, ami nem igaz Mészáros Lőrincre. A lemondott felcsúti polgármester ugyanakkor olyan húzásokat is megengedhet magának, amire Simicska sosem volt képes. Hogyan alakult viszonyuk Csányi Sándorral, illetve hogyan alakulhat?
Négy oldalon foglaltuk össze Csányi Sándor elmúlt egy évét a legfrissebb különszámunkban. Az elmúlt év azért is volt izgalmas, mert a magyar gazdaság egyre több területén találkozott a leggazdagabb magyar a leggyorsabban gazdagodóval, vagyis Mészáros Lőrinccel.
A nyomtatott kiadásba már nem fért bele, de feltettük a kérdést: vajon miben más Mészáros Lőrinc most, mint az ereje teljében lévő Simicska Lajos? Pofon egyszerű a válasz!
Simicskának volt már a főnöke Csányi, Mészárosnak nem.
A Fidesz egykori pártpénztárnoka ugyanis 2001 őszétől a következő év nyaráig vezette az OTP Lakás-takarékpénztárát, mint elnök-vezérigazgató (itt húzta ki a 2002-es választási időszakot, amikor a Fidesz elvesztette a kormányzást). Simicska klasszikus járadékvadászként épített – ahogy 2014-ben neveztük – osztalékbirodalmat. Médiacégeit és építőipari vállalkozásait az állami megbízások hizlalták nagyra; és ne feledkezzünk meg róla, agrárbirodalma is több milliárd forintnyi támogatást kapott. Ami miatt befolyása vetekedett Csányiéval, az az államigazgatásra és a jogszabályi környezetre való ráhatása volt – főleg 2010 és 2014 között. Csakhogy míg Csányi az OTP-be beengedte, a csúcson lévő Simicskának a Molt már nem sikerült megkörnyékeznie, noha – ahogy arról két évvel ezelőtti milliárdos különszámunkban is írtunk – kísérletet tett rá.
A politika és az üzlet között egyensúlyozó OTP-vezérrel nehezen eshetne meg az, ami Simicska Lajossal: a politika kihátrált mögüle, birodalma pedig két év alatt gyakorlatilag lenullázódott.
Így omlott össze Simicska Lajos médiabirodalma
Ahogy tavaly novemberben kimutattuk: 2010 után a Simicskához köthető cégekből azok tulajdonosai 120 milliárd forintnyi osztalékot vettek fel. Ez a 120 milliárd az a járadék, amit a Simicska-féle gazdasági holdudvar a politikai kapcsolatain keresztül jórészt az államtól gyűjtött be (vagyis nem a piacon dolgozott meg érte).
Ezzel szemben – még ha Csányi sok esetben üzletel is az állammal, és az agrártámogatások egyik legnagyobb kezdvezményezettje –
a leggazdagabb magyar valóságos hazárdjátékosnak tűnik Simicska mellett.
Az OTP-vel megkeresett pénzét Csányi hosszú távú projektekbe fektette (lásd: Bonafarm, Trigránit). Ilyesfajta befektetést nem látunk Simicska esetében. A politika jól láthatóan több érdekkörnek is kedvezett a Simicska utáni években (Garancsi István, Szíjj László, Paár Attila-Tiborcz István, Andy Vajna), ebből egyértelműen kiemelkedik Mészáros Lőrinc és köre.
Az ugyanakkor hatalmas különbség, hogy Mészáros – bár polgármester volt – valódi politikai hatalommal nem, csak hátszéllel rendelkezik. Befolyása hatalmas, de ő nem a klasszikus pártpénztárnok: nem akar valódi politikai hatalmat.
A következő négy év: Mészáros újabb cégeket vesz, az MKB tőzsdére megy
Új fejlemény, amióta a különszámunk megjelent, hogy Mészáros Lőrinc lemondott a polgármesterségről, holott korábban még úgy nyilatkozott, hogy 2019-ig, vagyis a helyhatósági választásokig marad Felcsút első embere.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében Mészáros azt írta: “Az irányításom alatt lévő tőzsdei vállalatok jelentős tranzakciók előtt állnak, gazdasági érdekeltségeim átfogó szervezeti átalakuláson mennek keresztül, amelyek tulajdonosként teljes embert igényelnek. (…)”.
Hatalmas különbség, hogy míg Simicska Lajos sok éven keresztül el tudta rejteni cégbirodalmát, addig Mészáros Lőrinc ott van a tőzsdén. Már négy vállalatban is érdekelt, ami a pesti tőzsdén jegyzett – ez teljesen új formája a kormányközeli üzletemberek forrásbevonásának. Járadék- helyett befektetővadászat.
Ugyanis már rengeteg kisbefektető is érdekelt abban, hogy Mészáros és köre nyeregben maradjon.
Ráadásul a mostani kormányzati ciklusban valószínűleg egy nagy tőzsdei bevezetést is összehoznak. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója korábban a Világgazdaságnak nyilatkozta, hogy 2018 második fele és 2019 vége között mehet tőzsdére a bank, ami szintén Mészáros érdekeltsége.
Ne felejtsük el, egy tőzsdei cég elnök-vezérigazgatói széke indította el Csányi Sándort is az 1 milliárd dolláros vagyon felé. Az OTP és a Mol – ahol Csányi alelnök – a két legerősebb tőzsdei cég a magyar parketten. Jelen vannak a régióban is, nem mellesleg történetük legjobb évét zárták. A Mészáros által tulajdonolt vagy vezetett cégek kapitalizációja egyelőre összevethetetlen a Mollal vagy az OTP-vel (sportnyelven szólva: nem lenne fair az összehasonlításuk).
Transzparens, de nem átlátható
A tőzsdei cégeket komoly szabályok kötik, teljesen transzparensen kell működniük. Látjuk-e pontosan, hogyan gyarapodik az egykori polgármester, hogy pontosan hány százaléka van például az MKB-ban? Nem. Mert befektetési alapokat iktatnak közbe tulajdonosként a tőzsdei holdingcégek és a megszerzett társaságok közé, így nem minden érdekeltségnél látjuk, Mészárosnak pontosan mekkora üzletrész van a kezében. A magyar jogszabályok szerint ugyanis nem kell közzétenni, hogy az alapban a befektetők hány százalékkal vannak jelen (hogy az alapot kezelő társaságban kinek mennyije van, ebből a szempontból mellékes).
A belengetett újabb akvizíciók és tőzsdei ügyletek más szempontból is érdekesek.
Az erőteljes politikai hátszéllel már-már irracionális gyorsasággal gyarapodó Mészáros Lőrinc pénzre váltja a gazdasági területfoglalást, likvid tőkéhez jut.
Olyat tesz, amit Simicska Lajos soha sem: kiviszi birodalma egy részét a tőkepiacra és forintja váltja – több ez már, mint osztalékbirodalom. Komoly szintlépés még az államkapitalizmusban is.
Éppen ezért, ahogy a most megjelent A világ milliárdosai különszámunkban is írtuk, a következő évek – a magyar gazdaság szempontjából sem mellékes – egyik legnagyobb kérdése lesz, hogyan alakul Mészáros és Csányi viszonya. Ami valójában arról szól, hogyan alakul Csányi Sándor és Orbán Viktor viszonya.
Csányi Sándor újabb nagy dobása: bevásárol a Bonafarm
Borítókép: A mohácsi vágóhíd avatása. Fotó: Koszticsák Szilárd
