Nő a napsütéses órák száma, csökken a légszennyezettség (ami örvendetes, de ez is hozzájárul a felszínre érkező sugárzás növekedéséhez), az ózonréteg pedig még mindig vékony. Mindezek hatására nagyon erős az UV-sugárzás. A veszélyes következményeitől csak úgy óvhatjuk meg magunkat, ha magas faktorszámú naptejet használunk és 11 és 15 óra között egyáltalán nem tartózkodunk a napon.
Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon, 2001 és 2014 között mintegy 50 százalékkal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt, írja a Másfélfok.
Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik. A melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között. Ezek felelősek a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért. Bár a túlélési esély sokat javult, a melanóma évente több mint húszezer emberéletet követel Európában.
A bőr UV sugárzásra való érzékenysége a népességen belül bőrtípusonként változik, de még az adott bőrtípuson belül sem teljesen ugyanaz mindenkinél. A világosabb bőrűek már kisebb sugárzási dózis esetén lepirulnak. A bőrrákos esetek növekedése az utóbbi évtizedekben összhangban van az UV-sugárzás, illetve az annak való kitettség növekedésével.
Vékonyabb ózonréteg
Az elvékonyodott ózonréteg, a változó felhőviszonyok és a tisztuló levegő mind szerepet játszanak az UV-sugárzás erősségében.
A légkör magasabb rétegeiben található ózonpajzs véd meg bennünket a Napból érkező káros UV-sugaraktól, és ennek elvékonyodása óriási szerepet játszott abban, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedik a bőrrákos megbetegedések száma.
Bár az ózonroncsoló gázok használatát beszüntető 1987-es Montreali Jegyzőkönyv megszületése óta az ózonréteg helyreállása megkezdődött, a légkörből lassan kiürülő káros anyagok miatt a teljes regenerálódás csak a 2070-80-as évekre várható. Ezért az elvékonyodott ózonréteg még mindig hozzájárul a felszínre érkező erősebb UV-sugárzáshoz, de a helyzet javult az 1980-as évekhez képest, amikor felfedezték az egyre táguló ózonlyukat.
Nő a napsütéses órák száma
Az elmúlt 40 évben az átlagos felhőborítottság csökkent, és ezzel összhangban a napsütéses órák száma növekedett Európában – utóbbi szempontból 2022 rekordot döntött, derül ki az EU Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentéséből.
Csökkenő légszennyezettség
A légszennyezés csökkenése is hozzájárul a felszínre érkező sugárzás növekedéséhez sok helyütt Európában, így Magyarországon is. Hazánkban a korábbi korszerűtlen és erősen szennyező szocialista ipari létesítmények jelentős részét leállították vagy modernizálták az 1990-es években, így csökkenni kezdett a légkör szennyezettségének mértéke.
Tehát hazánkban az UV-besugárzás enyhén növekvő tendenciáját főképp az okozza, hogy a csökkenő légszennyezés miatt a légkör sugárzás-átbocsátó képessége javult, és ez az effektus kissé felülmúlta a helyreálló ózonréteg UV-sugárzást csökkentő hatását.
A bőr nem felejt
A D-vitamin-képződéshez szükségünk van napi 15-20 perc napsütésre, ellenben a túl nagy kitettség már káros lehet. Az UV-sugárzás ugyanis sejtroncsoló hatású, és ha egy életen át rendszeresen túl sok éri a bőrt, akkor az nem-melanómás bőrrákhoz vezethet.
Ha pedig rendszeresen leégünk – főleg gyerekkorban –, az növeli a melanóma kockázatát is, mivel a bőr nem felejt, vagyis akkumulálódik a károsodás.
A brit Cancer Research rákkutató szervezet szerint ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát ahhoz képest, hogy ha soha nem égünk le.
Mit lehet tenni?
Fontos, hogy rendszeresen tartózkodjunk a szabad levegőn, de ne déltájban, a tűző napon. Kerüljük a napot délelőtt 11 óra és délután 3 óra között. Naptejjel és megfelelő öltözettel (kalap, napszemüveg, akár teljes testet fedő nyári ruházattal) védekezzünk az ártó sugarak ellen.
