Váratlanul robbantak be az online színházi közvetítések a köztudatba a koronavírus-járvány idején, majd a színházak újranyitásával ugyanilyen hirtelen szakadt is be az érdeklődés. De a streaming előadások nem tűntek el, sőt: kezdik megtalálni a saját helyüket a kulturális életben. A nézők egyre inkább rákapnak az új műfajra, kérdés, hogy a színházak is látnak-e benne fantáziát.
A koronavírus-járvány legsúlyosabb hónapjaiban jártunk, én pedig úgy gondoltam, hogy kipróbálok valami újat. Leültünk otthon a tévé elé két órára kikapcsolódni – viszont nem filmet, hanem egy online színházi előadást néztünk meg.
A virtuális függöny felgördült, az előadás lement, bennem pedig még napokkal később is a meghajlás utáni néma tapsvihar zúgott a fülemben – amikor a közönségnek kellett volna tetszést nyilvánítania, mi viszont csak a saját tapsunkat hallottuk.
Azóta már két év telt el. Véget ért a járvány, kinyitottak a színházak, a közönség pedig visszatérhetett a nézőtérre. A streaming színház ugyanakkor nem tűnt el, továbbra is velünk él. A zászlóvivőik pedig az alacsonyabb nézőszámok ellenére ugyanolyan bizakodóak, mint eddig.
Kik csinálják a streaming színházat?
Az online színházi közvetítések a koronavírus első és második hullámával robbantak be a köztudatba. A fertőzés terjedése miatt bezártak a színházak, az országos évi 36 ezres előadásszám például a felére zuhant be 2020-ban és 2021-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Sok intézmény eleinte maga tette elérhetővé az előadásaik felvételét az interneten. Idővel pedig két, színházi közvetítésekre szakosodott streaming platform emelkedett ki itthon: az eSzínház és a SzínházTV.
Mindkét kezdeményezésről írtunk korábban a Forbes.hu-n:
- az eSzínházat az Alapítvány a Magyar Színházakért nonprofit szervezet működteti már 2020 szeptembere óta, jelenleg több mint 40 partnerintézmény előadásait streamelik,
- a SzínházTV pedig 2020 novemberében debütált, ők a honlapjuk tanúsága szerint több mint 10 színházzal dolgoznak együtt.
Színház a kanapéról – mégis kiket érdekel?
A pandémia során látott felfutás leginkább a nagyon speciális körülményeknek volt köszönhető. Az emberek nem tudtak színházba menni, pedig igényük lett volna rá, a kijárási tilalom miatt pedig felszabadultak az esti óráik. Ehhez még lelki motivációként társult az is, hogy a közönség valahogy támogatni szerette volna a társulatokat, nehogy tönkremenjenek – mondta el a Forbes.hu-nak Sárközi Szabina, az eSzínház marketing és kommunikációs vezetője.
Vannak ugyanakkor a járványtól független tényezők is, amik vonzóvá teszik az online közvetítéseket:
- leküzdik a földrajzi távolságokat, mert – például egy budapesti előadás esetén – vidékről és külföldről is lehet nézni,
- a repertoárról lekerült műsorok továbbra is visszanézhetőek, megmaradnak a kulturális emlékezetnek.
Nem véletlen, hogy az eSzínház már évekkel a covid előtt elindult, akkor még a színházi felvételek felélesztése volt a fókuszban – ezt már Légrádi Gergely mesélte nekünk, aki az Alapítvány a Magyar Színházakért alapítója és az eSzínház első embere. „A 2000-es évek elejéig nagy kultusza volt a színházi közvetítéseknek: néhány kamerával, kevés közelivel, sok totálképpel, hol jobban, hol kevésbé látszódott, ami a színpadon történik. De örültünk neki, hogy így legalább láthattuk SD minőségben Gobbi Hildát.”
Légrádi Gergely, az eSzínház vezetője. Fotó: Sebestyén László
Korona után, rezsiválság közben
A koronavírusnak azonban vége lett, a színházak újranyitása pedig pontosan úgy hatott a streaming iránti érdeklődésre, ahogy azt sejteni lehetett: jelentősen visszaesett. „A színházak ettől még nem mentek a falnak, maradtak nálunk ugyanúgy” – mondta Légrádi Gergely.
A csökkenő trend ugyanakkor tavaly ősszel megfordult és ismét emelkedni kezdett az online előadások iránti érdeklődés.
Ekkor már bőven a kétszámjegyű infláció és a megugró rezsiköltségek korában jártunk (a magas fűtésszámla miatt több játszóhely is bezárt ideiglenesen). A Forbes.hu által megkérdezett színházak szerint ugyanakkor ez a helyzet egyáltalán nem hatott a streamingre.
Már nem színház, de még nem is mozi
Légrádi Gergelyék szerint máshol kell keresni az okokat: kezd kialakulni az online előadások saját művészi közege.
„Ez egy teljesen új műfajiság a film és a színház határán.”
Tulajdonképpen egy filmes eszközökkel felvett színházi előadásról beszélünk: a rendező így már a közeli kamerafelvételekkel vagy a vágással is tud alkotni. A filmes dramaturgián keresztül sokkal jobban lehet irányítani azt is, hogy a néző a színpad melyik részletére fókuszáljon..
Az új műfajban pedig egyre több színház lát fantáziát. A budapesti Katona József Színház például kizárólag online formátumban, streamre adaptálva játssza – többek között – Nádas Péter Találkozás című darabját, ahol már tudatosan használják a fenti eszközöket.
- Nagyon aktív még a fővárosból az Örkény és a Radnóti,
- vidékről pedig a székesfehérvári Vörösmarty, a szombathelyi Weöres Sándor és a Szegedi Nemzeti Színház.
- Ezen kívül 2021 óta évente megrendezik az eSzínház Fesztivált. Itt a hagyományos előadások felvétele helyett egyre inkább dedikáltan streaming platformokra szánt tartalmakkal indulnak a társulatok.
Mások egyelőre nem vesznek részt aktívan a kísérletezgetésben, de érdeklődve figyelik. Az Orlai Produkciós Iroda szerint is átalakulóban van az online színház, a klasszikus előadás-felvételek helyett kifejezetten erre a platformra készített speciális tartalom a jövő útja. „Már a covid idején sem hittem abban, hogy ez kiváltja a színházba járást. Ez egy harmadik lehetőség, műfaj, az élő színház és a mozifilm között” – válaszolt kérdésünkre Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház vezetője.
Nézőként persze kompromisszumokat is kell kötni: a filmes megoldások több eszközt adnak a rendező a kezébe, de közben csorbul a nézői interaktivitás élménye. Például nem én döntöm el, hogy a színpad melyik szegletét figyelem előadás közben, hanem a kamera mögött álló stáb.
Eltűntek az élő közvetítések
A streaming színházban eközben a formátumok is kezdenek kikristályosodni. Az élő közvetítések kikoptak, a Katona József Színház szerint technikailag kockázatos, számos hibalehetőséget rejt magában és a nézőik számára is inkább a közvetítés magas minősége és a megbízhatóság a fontos. A legtöbb helyen emiatt felvételről sugározzák az előadásokat: vagy néhány napos időablakban, vagy bármikor hozzáférhető, on-demand formátumban.
Megéri a kanapés színház? Árban mindenképp
Online vagy hagyományos előadás? Nagyon más műfaj a kettő, de szigorúan a számok világát nézve egyértelmű a helyzet:
a streaming közvetítések jóval olcsóbbak a hagyományos színházi előadásoknál.
Légrádi Gergely szerint egy online jegy 4 ezer forint körüli áron mozog, viszont azzal akár több ember is megnézheti az előadást otthon a képernyő előtt. Ehhez képest egy hagyományos színházi előadásra átlagosan 5-6 ezer forintért lehet jegyet váltani – fejenként.
Még ennél is hajmeresztőbb árkülönbségek fordulhatnak elő az általunk megkérdezett színházak válaszai alapján:
- Az Operaházban egy online produkció megtekintése 2990 forintba kerül, a normál előadások jegyei viszont 5-29 ezer forint között mozognak, tehát itt akár tízszeres is lehet az eltérés.
- Az Orlai Produkciós Iroda előadásain az online színházjegyek kb. 20 százalékkal alacsonyabbak az élő előadások jegyárainál.
- A Katonában az időszakosan sugárzott előadásokra egy átlagos színházjegy ára a megtekintés díja, az on demandban lévő előadásoknál általában valamivel olcsóbb
- Az Örkény Színházban a hagyományos előadásokra szóló teljes árú jegyek 2500-6400 forint között mozognak, miközben a streamjegy alapára egységesen 3800 forint.
- A Centrál Színházban 1450-3900 forintba kerül egy online előadásjegy, amelyek lényegesebben kedvezőbbek az élő színházi előadásaikhoz képest.
- A Jurányi Inkubátorház a kakukktojás. Náluk van olyan előadás, ami online drágább mint offline, mivel az együttműködő partner (esetükben a SzínházTV) szabja meg az árakat.
A színházak óvatosak, de a nézőnek jó az orra
Úgy tűnik tehát, hogy az online színházi előadások világa szép lassan megtalálja a maga helyét a kulturális életben. Nehézségek továbbra is vannak: az infláció elszabadulása miatt sokan a szabadidős kiadásaikon kezdtek spórolni.
A pandémia idején látott online nézőszámoktól pedig még mindig messze vagyunk.
Légrádi Gergely nem tartja középtávon reálisnak, hogy ez visszaépüljön, mert ahhoz még sokat kell tanulnia nekik is és a színházaknak is. A társulatok között még kisebbségben vannak azok, akik streamingexkluzív előadásokkal és műfaji kísérletezgetésekkel készülnek, de egyre többen azok, amelyek kipróbálják a hibrid modellt. „Mindeközben a nézőnek jó az orra. Mi azt látjuk, hogy az igényes, innovatív streaming tartalmakat piszkosul szeretik. Mindent, ami izgalmas, exkluzív, újdonság.”
Az általunk megkérdezett színházak többsége kiegészítő szolgáltatásként tekint az online közvetítésekre, nem pedig jelentős bevételi lábként. Az Operaház szerint a streamelt előadások előállítási költségeit (gyártás, szerzői jogdíjaik, szolgáltatói platform bérlése, hirdetések stb.) a jegybevételek épphogy fedezik. Ugyanígy a Jurányiban sem hoz számottevő bevételt az online nézettség.
A színházak többsége most a hagyományos előadásaik visszaépítésében érdekelt: a többségük még nem érte el a pandémia előtti, 2019-es nézőszámokat, de ütemesen halad feléjük. „Az élő színház varázsában hiszünk, ezért fókuszunkban továbbra is ezek az előadások maradnak” – fogalmazott Tóth Bence, a Centrál Színház marketing vezetője.
Ami most is fontos a színházaknak a streaming közvetítésekben, az a kapcsolattartás. Kapcsolat a vidéki vagy határon túli nézőkkel (hiszen a magyarországi előadások csaknem fele, a látogatások kétharmada Budapesthez kötődött 2021-ben) és természetesen a fiatalokkal, akik nyitottabbak az új technológiákra.
A streaming színház tehát nem csak egyszeri fellángolás volt, meg tudta vetni a lábát a kulturális életben, igaz, egyelőre csak annak perifériáján. Vajon megáll itt a streaming térnyerése? Erre talán újabb két év múltán tudunk majd választ adni.
Borítóképen: operatőr dolgozik a Toldi című zenés ifjúsági előadás filmfelvételén a debreceni Csokonai Nemzeti Színház ideiglenes előadóhelyén, a HALL egyetemi klubban 2020. december 16-án. MTI/Czeglédi Zsolt
