Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Tréningruhás színház – a járvány hozta, de meddig marad? És kinek üzlet?

Zakó helyett atléta, bőrcipő helyett mintás zokni, vasalt nadrág helyett otthoni mackó – jobb híján így járunk színházba a járvány alatt. Több színház is elkezdte tartalommal megtölteni az online teret, a társulatok egy része már így vagy úgy, de elérhető a világhálón. Kérdéses, hogy a nézők hozzászoknak-e valaha a streamelt színházhoz: egyelőre van kereslet, de nem tudni, fennmarad-e a járvány után. De hogy profitábilissá válhat-e egy színházi felvétellel és közvetítéssel foglalkozó cég? A SzínházTV épp ezzel a szolgáltatással tűnt fel novemberben, a lehetséges megtérülés még évekbe telhet, az ötletgazdának viszont már a járvány utánra is vannak tervei.

Amikor márciusban először kellett online sörözni a barátokkal, nem hittem el, hogy működni fog, aztán csak hozzászoktunk. Mikor a jógaórát kellett a képernyőre helyezni, még szkeptikusabb voltam, de végül működött. Amikor először meghallottam az online színház ötletét, legyintettem: mi fogja pótolni a személyes élményt? A jelen idejűséget? A velem együtt érző, lélegző, síró és nevető közönséget?

Márpedig a járvány világában így járunk színházba: ahogy a meetingek, találkozók, állásinterjúk, úgy a színházi előadások is az online térbe költöztek.

Egy színház alapvetően kétféle utat választhat, hogy a világhálón is követni tudják: vagy felveszi maga az előadását és online közzéteszi, vagy megbíz valakit, hogy ezt tegye meg helyette.

Fogtam a fejem, hogy már meg kellett volna csinálni

Utóbbival tűnt fel novemberben a SzínházTV. Pedig az ötlet nem új, Radnai Márkot, a SzínházTV ötletgazdáját is régóta foglalkoztatja, sőt, mint mondja, a platformnak semmi köze a covidhoz. „Régi terv, csak éveken át nem volt rá kereslet. Magyarországon kevesen kockáztatnak és nyitottak az újdonságra.” Az első hullám idején a színész és rendező Márk épp forgatott, amikor leállt a színházi élet. „Fogtam a fejem, hogy már rég meg kellett volna csinálni a SzínházTV-t. Májusban feküdtem rá a projektre, de öt előadást sem tudtam lefixálni nyolc hónap alatt. Aztán novemberben, amikor megint leállt az ország, hirtelen felgyorsult a dolog.”

A vállalkozás üzleti modellje viszonylag egyszerű.

Márkék komplett stábbal érkeznek meg a színházba, beállítják a felszerelést, majd a színház művészei eljátszák a darabot. A stáb több kamerával rögzít mindent, a felvételeket utómunkára viszik, elkészítik hozzá a promót és a trailert, aláteszik a szükséges marketinget, majd saját felületükön értékesítik a jegyeket és leadják a darabot. A jegybevételen aztán fele-fele arányban osztoznak a színházzal. A cég nem fogadja be a színházak saját felvételeit, ők finanszíroznak mindent, mivel „csak így tudom garantálni, az elvárt minőséget.”

Radnai Márk: „amikor megint leállt az ország, hirtelen felgyorsult a dolog.”

Nehéz felmérni, hogy pontosan mennyibe kerül egy előadás felvétele, nagyban függ a produkciótól: hány ember játszik, mekkora színpad, hány kamera kell és így tovább. Márk sem akar összegeket mondani, nem szeretné, ha a konkurencia is tudná, de a színházaknál kérdezősködve úgy tudjuk: egy előadás felvétele is milliós tétel. Ami biztos, hogy a stáb és a felszerelés óriási kiadás. Márkék felszerelésének egy része a sajátjuk, más részét bérlik, az összes kamera, lámpa, vezeték mindennel együtt nagyjából 27 millió forintba kerülne. A SzínházTV Produkciós Kft-nek egy munkavállalója van, Márk, de a cég mellett alvállalkozóként több tucatnyi ember dolgozik. „Vannak a filmesek, van csapatunk az utómunkákra, a stratégia megalkotására, a közösségi felületek kezelése, supportra és a pénzügyre, nagyjából 35-40 ember.”

Pont ezért nem vág bele sok színház abba, hogy saját technikával rögzítse a darabokat: túl drága és olyan munka, amire nem biztos, hogy a színházban van szakember.

A SzínházTV oldalán jelenleg az Orlai Produkció és a Radnóti Színház előadásai nézhetőek meg, egy jegy ára 4300 forint körül mozog. A Radnóti Színháznál épp most járják körbe, hogy érdemes-e kialakítani egy házi stúdiót. Schaffler Sarolta, a színház marketing- és kommunikációs vezetője szerint egy “fapados” felszereltségű rendszer költsége nagyjából 30 millió forintról indul. „A számításnál azt is figyelembe kell venni, hogy a videótechnika rohamosan fejlődő ágazat, mire megtérül egy stúdió költsége, addigra bizonyosan kellhet egy újabb beruházás a cserére, karbantartásra.” Ugyanakkor, ahogy Schaffler fogalmazott: a nézők zöme eddig nagyon elnéző volt a képi minőséggel szemben, örülnek, hogy van színház. A Radnóti és a SzínházTV közti tárgyalások kora ősszel indultak, december elején már el is startolt volna a felületen a színház egyik darabja, de színészegyeztetés miatt végül csak január végén indul a közös munka. Egy másik platformmal már együtt dolgoznak. „Az e-Színházzal már jó az együttműködésünk, de szeretnénk több platformot kipróbálni a közönség elérése és a megtérülés kedvéért.”

Kováts Adél: Megszólalni nehéz, csendben maradni még nehezebb

Hiába ugyanakkor a profi technika, a milliós kiadás a felvételre és a színészek minden fáradalma, ha a nézőt nem lehet a nézőtér helyett a képernyő elé leültetni.

Épp ezért helyeznek hangsúlyt a UX-re, azaz a fogyasztói élményre. „Fizetnek a jegyekért, mi meg ebből megpróbáljuk a lehető legjobbat kihozni: bevezetőket és felkonfot kapnak az előadások, a SzínházTV arca, Kovács Patrícia, az Orlai Produkció színművésze az előadás után elkalauzolja a nézőt a backstage-be, ahol a színészeket kérdezik, igyekszünk őket is helyzetbe hozni. Karácsonykor sok néző kérése volt, hogy ajándékba is vehessen jegyet, más nevére, ezt is lehetővé tettük.”

Többszörös az érdeklődés

Az online színház két nagy előnye az on-demand élmény, azaz, hogy visszanézhetőek az előadások, illetve az, hogy a néző nem csak a közelében lévő színházban nézhet darabot. Utóbbit hangsúlyozta Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda alapítója is: a SzínházTV-n keresztül vásárolt jegyeik több mint 50 százalékát vidékiek vették meg. „A vidékiek érdeklődésére a járvány után is számítunk.” Pontos jegyeladási statisztikákat nem kapunk, de arányszámokat igen: az Orlai nagyszínpadának előadásainál kétszeres a nézőszám a kőszínházi előadásokhoz képest, míg a stúdióelőadások esetében 4-5-ször annyi ember vesz jegyet, mint élőben tenné.

Orlai Tibor amúgy optimista. „Sokat gondolkodtunk, mi legyen, ha egyszer véget ér a járvány. Az online színház nem helyettesíti a színház jelenidejűségét, de modern technikával, vágással, utómunkával sok hozzáadott értéket tud teremteni.”

A járvány után is folytatnák a közös munkát, de akkor már kifejezetten az online formátumra készülő előadásokkal próbálkoznának.

A teljes on-demand élmény azonban még nincs megoldva. A SzínházTV előadásait csak 24 óráig lehet megnézni, ennek hátterében a jogdíjak állnak. A színházak veszik meg a tulajdonosoktól a jogokat az előadásra, és külön a közvetítésre is, a tulajdonos határozhatja meg azt is, mennyi ideig lehet streamelhető egy darab. Szerették volna, ha 24 óránál tovább is játszhatók lennének, de a tulajdonosok már ebbe is nehezen mentek bele. 

Színházat nem lehet az íróasztalnak csinálni – Hat gondolat Mácsai Páltól

A hazai, online színházi közvetítéseknek jelentős külföldi felvevőpiaca van, amelyik nem tud a magyar időzónához igazodni.

„Azt szeretném, ha világ bármely részén élő magyarok, az időzónától függetlenül ugyanúgy este 7-kor nézhetnék meg a darabot. Az előadásoknál gyakorlatilag 27 óráig streameljük, a saját időzónádtól függően 24 órád van bekapcsolni, további három meg az előadás maga.”

Eddig több mint 30 országból vettek jegyet a SzínházTV-n keresztül, a legfrekventáltabb külföldi város Los Angeles. „De keresett már meg a skóciai magyar közösség is, hívtak az Angliai Magyar Rádióból az előadások miatt.”

Még évekbe telhet a megtérülés

Az, hogy az üzleti modell megéri a színházaknak, világos, hiszen nézőhöz jutnak. A SzínházTV viszont egyelőre veszteséget termel, Márk szerint még évek, mire megtérülhet a befektetésük. A veszteséget addig a tulajdonosok állják. A cégben jelenleg két tulajdonos van, Radnai Márk és Paulovicz Natasa Nóra, aki az ügyvezető is, akinek tisztségét Márk napokon belül átveszi a tisztséget. A színész úgy fogalmazott: a cég mögött színházközeli vállalkozók állnak, akik, amikor megszűnt a tao-támogatás, együtt ötleteltek Márkékkal, hogyan lehet segíteni a helyzeten. A céghez az induló tőkét Paulovicz Natasa Nóra és férje biztosította, de épp most zajlanak a tárgyalások, hogy Márk kivásárolja őket a vállalkozásból.

Azzal azonban az ötletgazda is tisztában van, hogy nem biztos a cég működése a járvány után, „lehet, hogy a végén az egész eltűnik, kikopik”.

Buktunk az előadáson, de nem tartom hibának

Nagy buktató lehet, hogy a nézők nem lesznek kíváncsiak az online színházra, ha van élő. Márk optimista: „színházi ember vagyok, de én is olyat látok vissza a képernyőn, amit élőben, a nyolcadik sorból nem látnék.” Ezzel az érveléssel azonban üzletileg nem lehet számolni: várható, hogy a pesti színházak előadásaira vidékről fennmarad az érdeklődés és a külföldiek jegyvásárlásai is megmaradhatnak. De hogy ez elég lenne-e a profitabilitáshoz?

„Nem tartom hibának, de vettünk fel olyan előadást, ami képtelen visszatermelni a költségeit. Pelsőczy Réka Születésnap című darabját felvettük, majd megnézték 120-an, ami értelmezhetetlen nézőszám…ugyanakkor katartikus darab volt, az élmény nem áll összhangban a jegyeladási számokkal.” Magyarországon amúgy sem nagyon lehet magas kultúrát csinálni piaci alapon, a vezető színházak a normatív támogatás nélkül mind veszteségesek lennének. 

Márk szerint azonban megéri, nemcsak edukálni kell és lehet a nézőt, de meg kell újítani a színházművészetet is. A színházak most nyitottnak tűnnek arra, hogy a járvány után is folytassák az online tartalmak előállítását. A SzínházTV is készen áll, hogy normál üzemmódban is dolgozzanak: „meg tudjuk oldani, hogy ne zavarjuk a nézőket. Pár széket biztos ki kell hagyni a kamerák miatt, de minimum 90 százalékos házzal tudnának működni így is a színházak.” 

Wow, egy színésznő és egy látványtervező dolgozik a kertemben! – avagy miből élnek a színházi szakemberek pandémiában

Tervek is vannak a járvány utáni időszakra. Elsősorban a saját gyártásban gondolkodnak, olyan előadásokban, amik direkt az online felületre készülnek, nincs élő verziójuk. A másik irány, hogy megfordítsa a magyar színház külföldre jutását, és a magyar nézőhöz juttassa el a külföldi darabot. Feliratozott darabokban gondolkodik, ami közelebb hozná a külföldi színház szellemiségét a hazaihoz.

„Szeretünk önfeledten szórakozni. A kérdés csak annyi, hogy a színház iránt érdeklődők nyitottak lesznek-e a globális, online fogyasztásra.”

 

Borítókép és fotók: Sebestyén László

Las Vegas az a hely, ahol a pénz tényleg tud beszélni. Azt mondja: viszlát.