Az előző évtizedek Kína látványos gazdasági felzárkózásáról szóltak, az éves 6-8 százalékos növekedés azonban nem fenntartható. Csak idő kérdése és Kína ugyanazokkal a problémákkal szembesül majd, mint a nyugat.
A Hold Alapkezelő blogjában Ifkovics Ábrahám írt a kínai növekedési kilátásokról. Kiemeli, hogy bár Kínának lassan de biztosan a nyugathoz hasonló problémákkal kell szembenéznie, az ország jövedelem szempontjából még mindig csak fejlődőnek minősül, szélsőséges esetben a hatalmas ázsiai gazdaság a közepes fejlettség csapdájába szorulhat.
Kínában Teng Hsziao-ping óta – a covid válság kivételével – nem volt komoly gazdasági válság, a növekedés üteme csaknem töretlen. Általánosságban igaz azonban, hogy egy ország potenciális gazdasági (GDP) növekedése a fejlettség függvényében csökken.
Az elöregedő társadalom, az eladósodott privátszektor, a magas ingatlanárak és a növekvő jóléti (szociális) kiadások ugyanolyan strukturális problémák, amelyekkel Kínának is szembe kell majd néznie.
Evergrande, a szürke rinocérosz
A piaci zsargon a váratlan és kedvezőtlen gazdasági eseményeket – például a járványt vagy a hitelválságot – fekete hattyúknak nevezi. Kína esetében viszont inkább a szürke rinocérosz fogalmat használják: mindenki tud a létezéséről, de csak akkor kezdenek el figyelni rá, amikor megindul és nem áll meg.
A szürke rinocéroszra példa a kínai ingatlanfejlesztő Evergrande esete. Ahogy arról mi is írtunk, a cég már hónapok óta küzd a csőd ellen, de eddig meglepetésre sikerült fizetnie a tartozásait. 2021 végén érkezett azonban egy váratlan 260 millió dolláros követelés, ami addig nem szerepelt a könyvekben (az ingatlanfejlesztő garanciát adott egy hitelre, ami bedőlt). Az Evergrande jelezte: ezt a követelést már lehet, hogy nem tudják teljesíteni.
Az Evergrande hónapokon belül csődbe mehet. Fotó: Creative Commons
Egy Evergrande méretű vállalatnak a 260 millió dollár nem túl nagy összeg – a cég teljes adóssága 300 milliárd dollár körül van. Viszonyításképp a kínai ingatlanfejlesztő esete ahhoz hasonlítható, mintha valakinek 50 millió forint értékben lennének eszközei (ingatlan, autó, egyéb vagyontárgyak), de gondot okozna egy 40 ezer forintos számla kifizetésére.
Az Evergrande-nak 2022-ben további 7,4 milliárd dollár adósságot kellene törlesztenie, így könnyen lehetséges, hogy a vállalat hónapokon belül hivatalosan is csődbe megy.
A kínai ingatlanpiac állapotát mutatja, hogy az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőnek még recesszió sem kellett ahhoz, hogy fizetőképtelenné váljon: az elemzők 2021-ben (relatíve magas) 8 százalékos bővülést várnak a Kínai gazdaságtól. Ráadásul az Evergrande csak a jéghegy csúcsa, a többi nagy ingatlanfejlesztő sincs jó helyzetben.
Annak ellenére, hogy Kína még fejlődő országnak számít két dologban meglehetősen különbözik a csoport többi tagjától: meglehetősen nagy a (GDP arányos) privát adósság és magasak az ingatlanárak. Kína szerte a lakásár és az éves jövedelem aránya 25 körül alakul, a kínai nagyvárosokban pedig elérheti a 40-et. Ez azt jelenti, hogy egy kínainak – a tényezők változatlansága és nulla egyéb kiadás mellett – 25 évet kellene dolgoznia, hogy vehessen magának saját ingatlant. Ugyanez a szám Budapesten 14 körül van.
Hszi Csin-ping kínai elnök – aki Mao óta először indulhat a harmadik ciklusáért 2022-ben – tavaly meghirdette az úgynevezett „közös jólét” programot. Az új politikai irányvonal célja egy egalitáriusabb és igazságosabb társadalom megteremtése, ami természetesen nagyobb állami szerepvállalással valósul meg. Tehát célkeresztbe került a kínai gazdasági elit.
A tőzsdén jegyzett technológiai vállalatokat (például Alibaba vagy Tencent) nemcsak újabb szigorú szabályváltozásoknak vetették alá, hanem multimilliárd dolláros nagyságrendű büntetéseket is kaptak
(és emellett még „önszántukból” jótékonykodniuk is kellett). A legkomolyabb reguláció azonban az ingatlanpiacot érte, a kínai vezetés hozott egy úgynevezett három vörös vonal elnevezésű szabályt, amivel a szektor eladósodottságát kívánták csökkenteni.
A kínai tőzsdeindexek teljesítményéről, az ingatlanlufiról és a közepesen fejlett országok csapdájáról itt ír részletesen a szerző.
Kapcsolódó:
Még mindig vegzálják az Alibabát Kínában, esnek is a részvények
Íme Kína leggazdagabbjai: élen az ásványvízkirály, egyre magasabbra tör a Tiktok
