Nyugat-Európában januárban tetőzhet, a magyar járványhelyzeten is csavarhat a koronavírus következő, ötödik hulláma. A covid-hullámot az új variáns, az omikron okozza. A súlyos megbetegedést igen, a fertőzést viszont a vakcinák sem tudják megállítani a legfrissebb kutatások szerint.
Fertőzőbb, emiatt gyorsabban terjed a koronavírus omikron variánsa. A franciáknál még véget sem ért az előző, a delta által felpörgetett helyzet, előrejelzések szerint januárban tetőfokára hághat az új megbetegedések száma, írja a Reuters.
„Még nem is hoztuk szóba az új, omikron okozta hullámot, ami januárban érkezhet” – mondta Martin Hirsch, a párizsi AP-HP kórházlánc vezetője az RTL-nek.
A britek is készülnek az új variáns miatt felfokozott egészségügyi krízisre. Boris Johnson figyelmeztetése szerint „hatalmas hullám” rázhatja meg a szigetországot, és az ismétlő dózis nélkül nem sokat érnek az eddigi oltások.
A norvég miniszter, Jonas Gahr Stoere szerint az omikron „megváltoztatja a játékszabályokat”, ezért pedig gyorsan kell cselekedni. Norvégiában két héten belül negyedjére jelentettek be szigorításokat: a legutóbbi intézkedések alapján a bárokban és az éttermekben már nem lehet alkoholt felszolgálni, bezárnak a edzőtermek és az uszodák is, valamint az iskolákban is szigorúbb szabályok lépnek érvénybe, írja a Reuters.
Már Magyarországon is jelen van
Az omikron már itthon is felütötte a fejét, a következő hetekben súlyosabb egészségügyi problémákhoz is vezethet a fertőzőbb mutáns. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője a Portfolionak a dán járványadatok alapján modellezte le, mikor jelenthet nagyobb problémát az omikron Magyarországon.
A szakember a jelenlegi számok alapján 5 százalék alá becsülte az omikron előfordulását. A pozitív esetek közül már tizedszázalék lehet omikronos.
„Mivel az omikron három naponta duplázódik, ez az érték nagyon gyorsan felszökik, és valamikor három héten belül már látszódnia kell a napi esetszám görbéken is” – mondta Vattay.
A december 13-i dél-afrikai adatok alapján semmi sem utal arra, hogy az omikron kevésbé súlyos lefolyású lenne, mint a delta, tette hozzá Vattay Gábor.
A megbetegedés ellen nem, a súlyos tünetek ellen védhet
A legújabb kutatások szerint a súlyos, szimptomatikus tünetek ellen védhetnek az eddigi vakcinák az omikron ellen, de kisebb hatással, mint a korábbi variánsok ellen – írja a Reuters. A Kaliforniai Egyetem kutatásai szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-technológiára épülő oltásából két dózis 30 százalékos hatékonysággal véd, míg az előző variánsoknál ez közel 87 százalék is lehetett.
A súlyos megbetegedés „gyakorlatilag kizárható” a négy hónapon belül oltottak esetében, az ismétlő oltás közel 91 százalékos hatékonysággal véd a kórházi esetektől.
A Kaliforniai Egyetem kutatása így megerősíti a Pfizer vállalati közleményeit és egy, szintén az elmúlt napokban publikált izraeli kutatást is, miszerint az mRNS-vakcinák hatékonyak az omikron ellen.
Egy Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a koronavírus elnyúló tünetei, azaz a „hosszú covid” egészségügyi terhét is csökkentik az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna oltások esetében. A kutatást vezető Daniel Ayoubkhani szerint azonban még idő kell ahhoz, hogy hosszú távú következtetéseket tudjunk levonni az oltások és a hosszú covid csökkenésének korrelációjával kapcsolatosan.
Borítókép: Matteo Jorjoson/Unsplash
