Interjút adott a Portfolio.hu-nak Szíjj László, a Duna Aszfalt építőipari cég alapító-tulajdonosa. Szó esett a jachtjairól, a Duna Aszfalt érdekeltségéről az autópálya-koncesszióban és a jövő évi választásokban rejlő kockázatról a cégcsoportja számára.
Szíjj egyértelművé tette, hogy a Duna Aszfalt valamilyen formában szeretne részt venni az autópálya-koncesszió nyertes konzorciumban, amit azért tart jó ötletnek, mert „egy ilyen konstrukcióban mindenki, a megbízó, a befektető, a szakma is egy irányba húz, nem játszanak bele a négyéves rövidebb ciklusok”, és máshol Európában még harminc évnél hosszabb időre kiírt ciklusokat is látni.
Hozzáteszi, hogy hibának tartja a 90-es évek privatizációját, amikor a magyar cégeket és ezzel a piacot multinacionális vállalatoknak értékesítették. Ő ekkor is vállalkozó volt, és szerinte
„nagyon nehéz volt teret nyerni és gyökeret verni a multinacionális vállalatok ellenében magyar vállalkozóként.”
A koncessziós részvétellel hosszú távon stabilizálni tudnák a cégcsoport működését.
Arra a felvetésre, hogy a Duna Aszfalt Csoport működése nem elég diverzifikált, és hogy tavaly a megrendelések 65%-a állami cégektől érkezett, Szíjj azt mondta, hogy ez csak a multikhoz képest igaz, és ők épp rajtuk edződtek.
Jól jött nekik a Közgép hanyatlása
„A Közgép körüli anomáliák 2015-ben lehetőséget adtak számunkra egy dinamikusabb fejlődésre” – mondta Szíjj az egykori Simicska-érdekeltség bekebelezéséről. Szerinte a saját infrastruktúrájukba fordított befektetés is addigra térült meg. Ők is küzdenek azonban a munkaerőhiánnyal, „öldöklő harcot vívunk azért, hogy magunkhoz csábítsuk a fiatalokat és megfelelő, vonzó pályát kínáljunk nekik.
A következő években külföldre is terjeszkednének, elsősorban Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Románia érdekes a számukra, de
nem akarnak kapacitást elvonni Magyarországról, így inkább partneri hálózatot kiépítve mennének a külpiacokra.
2020-ban egy kongói koncesszióba befektetőként szállt be a Duna Aszfalt, a 144 milliárd forintos útépítési projektjéről azt mondta, hogy egy tisztán kereskedelmi kockázatú koncesszióról van szó, a határátlépéskor a koncesszornak fizeti a díjat a használó. „Engem mindig is vonzottak a nehéz, kihívással teli projektek, ez is egy ilyen” – mondta Szíjj.
Nincs befolyása arra, ki van a jachtján
Szóba került a jachtja is, amin kormányközeli üzletemberek, Barna Zsolt, a Magyar Bankholding vezérigazgatója, Jászai Gellért 4ig-vezér és politikusok, köztük Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordultak idén nyáron. Szíjj azt mondta, „egy jacht bérbeadásával foglalkozó cég tulajdonosaként nincs közvetlen befolyása arra, hogy kik és mikor bérlik ki azt, vagy, hogy éppen ki a bérlő vendége, ahogy nem vele kell megegyezni abban sem, ha például valakinek egy kapubejárót kell leaszfaltozni.”
A két jacht bérbeadása annyira jó üzletnek bizonyult, hogy a téli időszak kihasználásáért most a Karib-térségbe telepítené őket.
Az állami megrendeléseknek való kitettségéről azt mondta, hogy az útépítéseknél az állam a megrendelő, privát megrendelésekből pedig nem lehet megélni. Szerinte a kormány a hazai tulajdonú vállalatok arányát szeretné javítani az állami beruházásokon nemzetközi mintát követve, de hozzáteszi, hogy a Duna Aszfalt a baloldali kormányok alatt is nőtt.
A tizedik legértékesebb magyar cég
A Duna csoport a 2020-as 100 legértékesebb magyar vállalatot sorjázó listánkon tizedik lett, 117,6 milliárd forintos becsült értékkel. ők újították fel a nemrég átadott komáromi Duna-hidat, 35,92 milliárd forintért fejlesztik a déli összekötő vasúti Duna-hidat, tavasz óta zajlanak a munkák a kalocsai–paksi Duna-hídon, a tiszaugi hídon pedig már a végéhez közelednek a munkálatok. A csoport 254 milliárd forintos árbevétellel zárta 2020-at, a 35 milliárd forintos (konszolidált) nyereségből Szíjj László hétmilliárd osztalékot vett ki.
Szíjj a Forbes gazdaglistáján is állandó szereplő, 2020-ban 184,8 milliárdos becsült vagyonnal a kilencedik helyen szerepelt.
Kapcsolódó:
Borítókép: Hon. Nickson Chilangwa, MP; Facebook
