Az Aldi, a Lidl és a Hugo Boss ellen nyújtott be keresetet Németországban a berlini székhelyű NGO, az Alkotmányos és Emberi Jogok Központja (ECCHR), mert álláspontja szerint a vállalatok megbízásaikkal hozzájárulhattak az ujgurokat érintő jogsértésekhez.
A Business Insider német kiadása több forrásra hivatkozva írt összefoglaló cikket arról, hogy a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről érkezik a világszerte feldolgozott pamut jelentős része, így a világ textiliparának nagy felelőssége van abban, hogyan dolgoznak ott az emberek.
Újabb kínai cégek kerülnek feketelistára az USA-ban az ujgurok elleni jogsértések miatt
A kínai kormány évek óta elnyomás alatt tartja a muszlim ujgur kisebbséget, az utóbbi években súlyos emberi jogsértések, mint például a szisztematikus megfigyelés és a kényszermunka is napvilágra kerültek. Az ECCHR most nagyvállalatok ellen nyújtott be keresetet a szövetségi főügyészhez emberiesség elleni bűncselekményekben való részvétel miatt.
A kínai Hszincsiang tartomány kazah határhoz közel eső részén jelenleg is egymillió embert tarthatnak fogva átnevelő táborokban, ahol a kínai kormány próbálja őket politikailag és kulturálisan „irányba állítani”.
Az államilag szervezett munkaprogramok keretében ezrek dolgoznak cérna- és textilgyárakban. Az ECCHR azt mondja, a Lidl, az Aldi és a Hugo Boss is direkt vagy indirekt beszállítói kapcsolatokat tartott fenn hszincsiangi textilüzemekkel, a kényszermunkára utaló jelek ellenére is.
Szakemberek becslései szerint szeptember és november között körülbelül félmillió ujgur szedi majd a pamut alapanyagául szolgáló gyapotot, nagy részük kényszermunkában, vagyis akarata ellenére, ráadásul mindenféle eszköz nélkül.
A világ gyapottermésének nagy része érkezik Kínából. Fotó: Creative Commons // SaucyGlo
Egyértelmű bizonyíték azonban nincs a beperelt vállalkozások ellen. Björn Alpermann, a Würzburgi Egyetem Kína-kutatója szerint 2017 eleje óta jól dokumentáltak az ujgurokat érintő emberi jogsértések és a kényszermunka. Nehéz ugyanakkor bizonyítani az egyes beszállító cégek kényszermunkához való hozzájárulását, már csak azért is mert lehetetlen szabadon vizsgálódni a területen, sem emberi jogvédőket, sem újságírókat nem engednek be.
A kutató a beadványokat tanulmányozva azt mondja, egyik esetben sem fedezhető fel a kényszermunka egyértelmű jele, de sok gyanús elem van, aminek utána kell járni.
A Süddeutsche Zeitung cikke szerint a beadványban nevesített Lidl, beszállítói listája szerint kapcsolatot tart fenn három, kasgari (dél- hszincsiangi) székhelyű textilvállalkozással. Ezek közül legalább kettő foglalkoztathatott olyan embereket, akiket az átnevelő táborokban tartottak fogva, így aktívan támogatta a kínai kormány politikáját.
A Lidl úgy nyilatkozott, hogy két céggel már több mint egy éve, egy harmadikkal pedig június vége óta nem dolgozik már együtt.
