Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, izgalmas hete volt a startup világnak. Eddigi legnagyobb, sikeres kampányát zárta a közösségi befektető platform, a Tőkeportál, tőzsdére lép az OXO csoport és talán végre elítélik a legnagyobb kamustartupot, a Theranost felépítő csalót. Izgalmas, nem? Balogh Petya heti összefoglalója.
Hétfőn este a HUNBAN (Hungarian Business Angel Network) közös sörözésén vettem részt. Az angyalbefektetőket tömörítő egyesület célja, hogy a startupokba befektető, vagy befektetni vágyó, úgynevezett angyalokat fogja össze, segítse tudással, szerezzen számukra érdekes befektetési lehetőségeket, és együtt, közösen kitanulni ezt az új „szakmát”.
Startupba befektetni ugyanis macerás dolog:
- Az elinduló startupok túlnyomó többsége buktával fog végződni. Azaz aki egy startupba fektet, az jó eséllyel a teljes befektetett összeget elbukja. Ezért fontos a portfólió-építés, a kockázat porlasztása, azaz ahelyett, hogy egy cégbe fektetnénk sokat, sok cégbe tudjunk fektetni kisebb összegeket. Ennek egyik legjobb útja a másokkal való közös befektetés.
- Amelyik sikeres lesz, annak is egy évtized munka után jön el a várva várt exitje, azaz a cég eladása, vagy akár a jelentős osztalékkal való működése. És bizony ebben az évtizedben szinte teljesen reménytelen pénzzel „kiszállni”, azaz a befektetésünk illikvid.
- Az exitig tartó évtizedes várakozás alatt viszont befektetőként egyszerűen nincs bevételünk. Költségünk viszont adódik. A cégekkel foglalkozni kell, rendszeresen vannak jogi ügyek, munkát is visz el egy portfólió gondozása.
Azaz nem elég a startupokat finanszírozni, de az évtizedes várakozást is kell tudjuk finanszírozni.
Ezeket saját pénzből gazdálkodó angyalbefektetőként is nehéz jól viselni, de „üzletszerűen” befektetve szinte lehetetlen. És ezért volt ez izgalmas hét, mert a hazai startup finanszírozás most ért el több fontos mérföldkövet is.
A hét egyik legjobb híre talán az, hogy a magyar vegán gyorsétteremlánc, a Las Vegans sikeresen zárta a közösségi tőkefinanszírozási kampányát. A micsodát? Kezdjük az elejéről!
Hagyományosan azért nehéz egy startupnak tőkét bevonni, mert az, hogy egy cég hogyan hirdetheti magát befektetők számára, az bizony alaposan szabályozott és az állam (minden állam) árgus szemekkel figyel, hogy ne lehessen összevissza kamuval becsapni embereket. Vagy legalábbis ne akárki tehesse ezt. Emiatt ahhoz, hogy egy cég publikusan meghirdesse a tőkeigényét, egyedül a tőzsdén át vezet az út, ami nagyon alaposan szabályozott, nem lehet büntetlenül bármit összehazudozni és emiatt nagyon drága is. Ez volt a helyzet pár évvel ezelőttig szinte minden országban, de aztán jött egy új EU-s direktíva, ami tavaly nyárra végre bejogharmonizálódott a hazai törvények és szabályok közé is.
Ez alapján bizonyos limitek és szabályok mellett Zrt-k is meghirdethetik a befektetési lehetőséget erre szakosodott platformokon keresztül, az egész tőzsdei macera nélkül.
Azaz ahogy a Kickstarteren vagy Indiegogon át tudunk egy-egy terméket venni mielőtt az elkészülne, ugyanígy nem csak vásárlóként, hanem részvényesként is beszállhatunk ígéretes cégekbe, akár egészen kicsi tétek mellett. Ezzel kinyílt a startupok (és úgy általában cégek) finanszírozásának egy egészen új csatornája – a kisbefektetők bevonzása.
Ezt hívják equity crowdfunding-nak, azaz közösségi finanszírozásnak. Ilyen esetben nincs befektetési bankár, sem tőzsdefelügyelet, sem túlzásba vitt szabályozás. Kicsit vadnyugatban lehet pénzt gyűjteni. Az európai piacon gyorsan fel is épült jó sok ezzel foglalkozó platform, a Crowdcube éves szinten többszázmillió fontnyi befektetést tesz lehetővé, versenytársán, a Seedrs-en eddig 1,4 milliárd fontot (~570 milliárd forint) fektettek be eddig.
A hazai szabályozás jó egy évtizeddel később ért végül célba, így tavaly ősszel indulhatott el hivatalosan is a Tőkeportál a kampányaival. És ebben jelentős mérföldkő, hogy a Las Vegans 200 befektetőtől összesen 97 millió forintot tudott bevonni.
Ez már egy komolyan vehető cég komolyan vehető befektetési köre.
Startupportfólió a magyar tőzsdén
A másik nagy hír a témában, hogy most lépett szintet a startupok tőzsdei finanszírozása is, ugyanis sok munka után a héten tőzsdére lép az OXO csoport. Az ő modelljük egészen más, mint a Tőkeportálé vagy az angyalbefektetőké. Ők ugyanis a startup-befektetési portfóliójukat viszik a kistőzsdére, a BÉT Xtend-re, így az innovatív startupokba befektetni vágyók előtt egy újabb csatorna nyílik meg. Nem egyesével, közvetlenül szállhatnak be egy-egy ígéretes sztoriba, hanem az OXO összes befektetéséből részesülhetnek. Ezt a fajta tőzsdére lépő „startupportfólió-modellt” egyik elsőként a német Rocket Internet valósította meg, akik 2014-ben léptek tőzsdére. (Érdemes megjegyezni, hogy a Rocket egyfajta startup gyárként, amerikából „másolt” ötletekre hoz létre saját cégeket, azaz nem mások cégeibe fektet.)
Oszkó Péter, az OXO Csoport alapítója az irodájában. Fotó: Sebestyén László
Az árfolyamukat talán leginkább a hektikus szó írja le, a korai lelkesedésben elért árfolyamához az elmúlt években sem tudott felnőni, és tavaly szeptemberben a tőzsdéről való kivonulásukat is bejelentették. A legnagyobb kihívás talán az lehet, hogy bár a befektetési portfóliót tulajdonló cég tőzsdére kerül, így a működésére számtalan szabály vonatkozik és minden főbb adata publikus lesz, ez nem öröklődik tovább a befektetéseire.
Így a tőzsdén elsősorban „önbevallásos”, becsült cégértékekkel, és a médiában véletlenszerűen feltűnő, a nagyobb portfóliócégeket érintő hírekkel változik az árfolyama.
A tőzsdei cégnek ugyanis nincs értelmezhető árbevétele, csak befektetései és költségei.
Amiért az OXO Csoport tőzsdére lépése nagyon izgalmas, az a startup portfóliók likviditásának kérdése és a tőkealapok türelmessége. A tőzsdei kereskedés ugyanis – egy szinttel feljebb – likviddé teszi a befektetéseket az OXO csoport és az ő befektetőik számára. Ahogy egy közvetlen startup befektetést szinte lehetetlen idő előtt pénzzé tenni, egy tőzsdei cég részvényei sokkal könnyebben eladhatóak, még ha az BÉT Xtend nem is arról híres, hogy nagyon pörögne a kereskedés. De nem csak egy közvetlen startup befektetés illikvid, hanem a klasszikus VC modell is, ahol a kockázati alapkezelő egyik alapjába fektet egy intézményi befektető. Ott ugyanis fix 10 éves zárt végű alapba teszi a pénzét, amiből ugyanúgy nincs idő előtt kiszállási lehetősége. De akár a befektetésből részesülő startupokra is kihathat ez a fajta új modell, hiszen egy tőzsdei befektetőcég akár türelmesebb is lehet a befektetéseivel,
nem kell „alapot zárnia”, nem kényszerül akár korai cégeladásra, mint egy klasszikus VC.
Bíróságon a csaló
Szintén a héten jött hír, hogy végre valahára megkezdődött az eddigi egyik legnagyobb kamustartup átverés elkövetőjének tárgyalása, bíróság elé áll a Theranos alapítója, Elizabeth Holmes. A cég nagy ígérete az volt, hogy egy vércseppből több száz betegséget tud diagnosztizálni, olcsón, gyorsan, egyszerűen (története magyarul is megjelent könyvben).
Elizabeth Holmes, 2013-ban a Stanford Egyetemen egy rendezvényen. (Fotó: Glenn Fawcett)
A csúcson 10 milliárd dollárra értékelt startup lufija 2015-ben pukkant ki, amikor kiderült, hogy az egész kamu volt, sosem létezett a technológia és egy évtizeden át sikerült becsapniuk mindenkit. A startup világ nagy mondása, miszerint „fake it until you make it” találkozik most az igazságszolgáltatás azon elvárásával, hogy lehetőleg ne csapjunk be másokat és ne csaljunk ki több száz millió dollárt befektetőktől tudatos hazugsággal.
(Figyelmeztetés: startupokba fektetni továbbra is őrült kockázatos dolog. A befektett pénzt szinte biztos, hogy elbukja a kezdő befektető – de sokszor a gyakorlott is. Senkit nem bíztatok arra, hogy ebbe belevágjon, ha nem tudja nyugodt szívvel elviselni a befektetett pénzének elvesztését.)
Egészen más jövőképet gondoltunk a digitális világunknak
De a startupokon túl, a bigtech világában is pörögnek az események. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a világ nagyhatalmai közös ellenséget találtak a nagy technológiai cégekben, akiknek hatalma lassan túlnő az országokon. Végre talán sikerül térdre kényszeríteni az Apple-t, és apránként elérni, hogy a világ egyik legjelentősebb digitális disztribúciós felületén, az
Appstore-ban fair módon bánjon az applikációkat készítő partnereivel. Amikor az internet berobbant és a web elterjedt, egy egészen más jövőképet gondoltunk a digitális világunknak, mint ami végül megvalósult. A web elosztott technológiaként, nyílt platformként mindenki számára lehetővé tette, hogy megjelenjen, bárki készíthetett weboldalt, a keresőoldalak segítettek megtalálni mindenkinek azt, ami érdekelte. A web a miénk volt.
Aztán jött a Facebook, a Google és az Apple.
És bár a web továbbra is nyílt és szabad, egyre kevesebb időt töltünk ott. A helyét átvették a zárt, egy-egy cég által uralt platformok. A telefonunk operációs rendszere, az Appstore, a Facebook, az Insta, a különböző üzenetküldő platformok. Egyik sem valóban nyitott, mindenhol egy-egy cég a saját érdekei mentén hozza a szabályokat és alakítja azt, hogy mit és hogyan szabad.
A konkurenciát ellehetetlenítve vagy felvásárolva, a digitális életünk egyre nagyobb része összpontosul pár kézben.
És ezek a monstrumok a mi kárunkra háborúznak egymással. Ennek az egyik leglátványosabb része, hogy a saját felhasználóik életét is egészen banális pontokon nehezítik, mindent bevetve az egymás elleni csatában. Például még mindig nem lehet értelmes módon egy névjegyet megosztani a két nagy platform telefonjai között. Mi vagyunk a töltény, amivel egymásra lövöldöznek.
Mark Zuckerberg a Facebbok alapítója a cég fejlesztői konferenciáján. Mögötte az egykori kokurensek, mára a cég által felvásárolt, a Facebookba integrált platformok.
Bár annak idején a kapitalizmus tartós működésének egyik pilléreként a trösztellenes törvények megakadályozták az ilyen szintű hatalomkoncentrációt az iparban, idővel a világ leszokott ezekről, bedobta a gyeplőt a lovak közé. De ahogy ennek a néhány cégnek a politikai és gazdasági ereje gigantikusra nőtt, úgy kezd nőni a velük szemben az ellenérzés.
Lehet, hogy végre a Facebookon is fogást talál Amerika. Írországban gigabírságot kapott a Whatsapp az adatkezelési visszaéléseik miatt. A hetekben Dél-Korea és Franciaország is beszállt a Google elleni harcba.
Persze jó látni, hogy a bankok és a vírus után is van új ellenségkép, és hasznos is, hogy helyreteszik a digitális tér új urait.
De én azt várom, hogy olyan technológiák és platformok hódítsanak teret, amik újra közössé és nyitottá teszik a digitális világunkat.
Ahol a digitális életünk nem egy magáncég érdekei és szabályai mentén zajlik, hanem egységes, társadalmilag megfogalmazott normák és szabályok mentén. Ahol a tech cégek nem szivatják napi szinten a saját felhasználóikat üzleti érdekből. Ehhez technológiai újítások is kellenek, de a piacot kontrolláló néhány platform megregulázása is, hogy az ilyen technológiáknak egyáltalán esélye legyen megjelenni.
Szóval izgalmas hét volt ez, pedig még csak most kezdődik az ősz. Ahogy a nyáron kiürült a város és leállt az üzleti élet, úgy fog a következő hetekben újra felpörögni. Már csak abban bízom, hogy a koronavírusnak kisebb szerep jut majd és picit több szólhat a startupokról.
Borítókép: Balogh Péter. Fotó: Orbital Strangers
