Tizenkettő meghatározó labdarúgó klub bejelentette, hogy elindítja az Európai Szuperligát (ESL). Őrült nagy felfordulás van a csúcsfutballban, történelmi változások jöhetnek. Az angol csapatkapitányok és a klubok is szervezkednek. A brit miniszterelnök pedig mindent bevet, csak ne legyen Szuperliga.
Friss és fontos!
Meg is van az első csapat, amely kiugrott a Szuperligából
A leggazdagabb és legbefolyásosabb európai klubok maguknak szerveznének nemzetközi sorozatot, hogy még nagyobb bevételre tegyenek szert. A futballvilág elutasító a tervvel, ami gyakorlatilag kivéreztetné a Bajnokok Ligáját (BL).
A holtpontról a játékosok és a politikai mozdíthatja ki az ügyet.
A nemzeti bajnokságokban legjobban teljesítő futballcsapatok közel 70 éve mérkőznek meg egymással Európában, a kontinentális szövetség, az UEFA által szervezett Bajnokok Ligája a sportág csúcstornája lett mára. Ehhez arra is szükség volt, hogy teljesen újramárkázták a sorozatot az 1992-es idényre és átalakították a lebonyolítási rendet is.
Trend: a nagyok kedvében járni
Egykor a nemzeti bajnokok mérkőztek meg egymással végig kieséses rendszerben. Egy oda-visszavágós rendszerben akár már a sorozat elején is kipottyanhatott egy-egy népszerű, nagymúltú klub. Az eredetileg Bajnokok Európa Kupája (BEK) néven szervezett klubtorna folyamatosan alakult át úgy, hogy a kontinens legjobb és legnépszerűbb csapatait minél többet láthassa a publikum. Ehhez később társultak üzleti érvek is.
A változtatások lényeg eleinte az volt, hogy emeljék a mérkőzésszámot, majd az, hogy a négy nagy bajnokság (angol, spanyol, olasz, német) legjobbjainak, vagyis az elitnek kedvezzenek, magyarul: a top bajnokságok legjobbjait bebetonozták a csúcssorozatba. A reformnak becézett változtatások célja az elmúlt években mindig ugyanaz volt: engedni a nagycsapatoknak, nehogy saját ligát indítsanak. Ez ugyanis folyamatosan napirenden volt az elmúlt években, az egyik legfőbb mozgatórugója a Real Madrid-elnök Florentino Pérez volt.
Mi történt most?
A tizenkét szakadár klub (Manchester City, Manchester United, Liverpool, Arsenal, Tottenham Hotspur, Chelsea, Atlétio de Madrid, Real Madrid, Barcelona, Juventus, Internazionale, AC Milan) bejelentette vasárnap késő este, hogy elindítják a 20 csapatosra tervezett saját, majdnem zárt bajnokságukat, a sorozat neve Európai Szuperliga, a tervek szerint minél hamarabb elrajtolna. Elképzelhető, hogy már idén augusztusban indul a sorozat, aminek a döntőjét májusban rendeznék, de a realitás inkább 2022.
Ez azt jelenti, hogy abszolút a BL riválisa lenne a sorozat, ami csak azért „majdnem” zárt, mert az alapítók szerint van három klub (pletykák szerint a Bayern München, a három magyar válogatottat is foglalkoztató Lipcse és a Porto), amely jelezte már csatlakozási szándékát, a 15 alapító mellé 5 csapat pedig meghívásos alapon kerülne be. A további lebonyolítási rend e tekintetben nem tiszta, de a 15 alapklub mellett 5 minden idényben az eredményei alapján kerülhetne be.
A lényeg, hogy
az Európában szokásos, nyitott bajnoki lebonyolítás helyett egy alapvetően, az amerikai major sportok versenyeztetéséhez hasonló sorozat jönne létre.
A nyitott kupasorozatok lényege, hogy eredmények alapján onnan ki lehet esni egy szezon után, de be is lehet jutni. Az amerikai major ligákat ezzel szemben sport franchise-ok alkotják, akik fix tagjai egy-egy versenysorozatnak.
Az ESL-ben szereplő klubok maradnának hazájuk bajnokságában is, de a Bajnokok Ligájában nem indulnának. Az ESL meccseket ugyanúgy hét közben tartanák, mint most a BL meccseit.
Mit mond az UEFA?
Egyértelműen azt, hogy szó sem lehet róla. A BL az UEFA aranytojást tojó tyúkja, a sorozat nyitott, legalább is abban az értelemben, hogy bárki bekerülhet a nemzeti bajnokságokból, ha megfelelő helyezést ér el vagy ha sikerrel vívja meg a kvalifikációt. Az UEFA épp most jelentette be a sorozat reformját, ami szépen illeszkedik az eddigi trendekbe:
több csapat vehetett volna részt a küzdelmekben (kedvezve a kisebb futballpiacoknak), de a nagyok igényei szerint alakították volna a lebonyolítást.
Az angol Premier League vagy a spanyol La Liga már jelezte, kizárja azokat a klubokat, akik kiválnak a Bajnokok Ligájából, az UEFA és a FIFA egyenesen odáig ment, hogy a nemzeti válogatottakat érintő tornákon sem engedné játszani azokat, akik ESL-meccsen pályára lépnek. A fenyegetőzés már személyeskedésig fajult, a frontvonalak megmerevedni látszanak.
De miért most?
Erre a számok adják meg a választ. Nézzük meg, mi a különbség az UEFA által bejelentett, új lebonyolítású Bajnokok Ligája és a Szuperliga között, és hogy mit kínálnak a résztvevő csapatoknak?
Ahogy az az utolsó grafikonokon is látszik, az ESL jóval több pénzt kínál a résztvevőknek. De hogyan lehetséges ez? Egyszerű: a zárt bajnoki rendszerben az alapítók illetve a később csatlakozók egymás között osztják fel a bevételeket. Ezzel szemben az UEFA a BL bevételeinek közel 75 százalékát megtartja, a saját működésének fenntartása mellett rengeteg forrást juttatt vissza a teljes futball-ökoszisztémába: pályákat épít, újít fel, gyerekprogramokat, ifjúsági tornákat szervez, népszerűsíti a játékot és segít fejleszteni a kevésbé fejlett futballnemzeteket.
Ez hosszú távon persze mindenkinek jó, csakhogy a legnépszerűbb klubok kemény idényen vannak túl. Már ami a könyveiket illeti.
Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, az ESL alapítócsapatait mennyire ütötte meg a járvánnyal terhelt 2019/2020-as szezon. (Az ábra desktopon látszik a legjobban, a kurzort húzd a chartok fölé a plusz infókért!)
Az angol Premier League csapatai közül a „big six”-nek nevezett hat legpatinásabb -és gazdagabb csapat jelezte a csatlakozási szándékát. Anglia adná ezzel a legtöbb csapatot az új szuperbajnokságba.
Ahogy a chartokon is látszik, a leggazdagabb angol klubok komoly adósságot halmoztak fel, ami mindaddig nem volt látványos probléma, amíg a pandémia miatt ki nem esett három hónap a tavalyi üzleti évükből –ami a legtöbbjüket masszív veszteségbe taszította. Csupán a Chelsea mondhatja el magáról, hogy profitot tudott termelni, de ez elsősorban a játékospiaci aktivitásuknak köszönhető – és annak, hogy egy év kihagyás után visszatértek a Bajnokok Ligájába.
Adósságban úsznak a mediterrán óriások is
Az európai klubokat tömörítő szövetség, az ECA elnöke volt egészen hétfő reggelig az az Andrea Agnelli, aki a Juventus elnöke, és aki egyben a FIAT autógyárat tulajdonló család feje is. Maga is rábólintott az UEFA reformjára, hogy aztán hétfőn már új tisztségében, az ESL alelnökeként érveljen a tárgyalások békés folytatása mellett.
A Juventus jelenleg azért küzd a pályán, hogy egyáltalán jövőre odaérjen a BL-t érő helyekre a bajnokságban, az elmúlt években magasan vezette az olasz ligát, miközben adósságot adósságra halmozott.
Utolsó nyereséges szezonja a 2016/2017-es volt, amikor is Bajnokok Ligája döntőt játszott.
Hiába igazolták le Cristiano Ronaldót, a klub a BL trófea közelébe sem került. A másik patinás klub, az AC Milan, mely kiemelkedően sikeres volt a BEK-BL sorozatban (hétszer is megnyerték azt), ugyanakkor évek óta még csak a sorozat közelébe se nagyon jutott. A másik, amúgy szintén tulajdonosváltáson átesett milánói klubbal, az Interrel együtt nyakig ülnek az adósságban.
Ebben a versenyben azonban a Barcelona az egyik élmenő, amely bevételeihez képest is az egyik leginkább eladósodott spanyol klub, miközben bevételtermelő-képességben is ott van az európai élvonalban (sőt, a Forbes szerint a legértékesebb klub a világon).
Csakhogy túl drága az üzletmenet – leginkább a játékosok irreális fizetése viszi a pénzt.
Három év a Szuperligában akár rendbe is rakhatná a katalánok mérlegét, függetlenül attól, hogyan szerepelnek a sorozatban.
Egy ember, aki görcsösen kapaszkodott a hirtelen jött hatalomba – és saját trolljai miatt kattant rajta a bilincs
A tőke a kiszámítható feltételeket szereti, ez pedig még vonzóbbá teheti a nagy kluboknak a sorozatot. Arról nem is beszélve, hogy már az indulás után komoly tőkeinjekciót kaphatnak.
Olcsó pénz: 350 millió euró azonnal a legnagyobbaknak
Az időzítésre nyomós érv lehet a gazdasági környezet is. Egy ilyen nemzetközi sorozatot elindítani komoly befektetés, de
egy dologból most aztán tényleg bőven van a világban: pénzből.
Az amerikai JP Morgan más befektetési alapokkal együtt be is állna a finanszírozók közé a hírek szerint, de kínai befektetők is érdeklődnek.
Az új sorozat mögött egy spanyol holdingcég állna, ez szervezné magát a Szuperligát, de a kezdeményezés mögé berakott befektetői tőkét több alap kezelné. A versenysorozat elnöke a Real Madridot vezető Florentino Peréz, alelnöke a már említett Agnelli mellett Joel Glazer, a Manchester tulajdonosa (ezt már bejelentették).
A Mundo Deportivo úgy tudja, hogy egy 3,5 milliárd eurós alappal indulna el a sorozat, amit azonnal el is osztanának a 15 alapító klub között, de nem egyenlő módon, hanem négy kategóriába sorolva a résztvevőket. Gazdasági erejük és eredményeik alapján a legjobbak rögvest 350 millió eurót kapnának a covidjárvány miatti veszteségek ellensúlyozására valamint infrastruktúra-fejlesztésre. Ide tartozna a Manchester United, a Real Madrid és az FC Barcelona – mindhárman komoly adóssággal rendelkeznek, a Real épp most újítja fel a stadionját, a Barca évek óta tervezi, kötvényeket is bocsátott ki a folyamatosan húzódó felújításra.
Felújítják a Santiago Bernabeu stadiont, a létesítményt teljesen befedik.
Összehasonlításul, a Barcelona a 2018/19-es idényben kasszírozta a legtöbb pénzt a BL-ben: 117,7 millió eurót, most 350 milliót kapna úgy, hogy még pályára sem lépett.
A további kategóriákba sorolt klubok rendre: 225, 112,5 illetve 100 millió euróhoz jutnának indulásként.
A brit kormány már dolgozik azon, hogy elkaszálják a szuperligát
A szurkolók azonnal kiakadtak az új ligára. Boris Johnson brit miniszterelnök már több szurkolói csoporttal találkozott, a The Athletic úgy tudja, ígéretet tett rá, hogy versenyjogi korlátozásokkal mindent megtesz azért, hogy megölje a kezdeményezést.
Mivel Nagy-Britannia kilépett az EU-ból év elején, valószínűleg sokkal könnyebben tud jogi akadályokat gördíteni az új sorozat elé.
A sportért felelől tárca már dolgozik azon, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak.
Akik azonban valószínűleg megakadályozhatnák a sorozatot, azok maguk a játékosok.
Úgy tűnik ők lépnek is, eddig csak páran szólaltak meg, ők egyértelműen a sorozat ellen foglaltak állást. A Liverpool csapatkapitánya,
Jordan Henderson sürgősen találkozóra hívta a Premier League klubok csapatkapitányait ma délután. Mindenkit.
Holnap össze is ülnek.
A Szuperligából kimaradó 14 angol klub épp ma ült össze, Henderson – aki az egyik legbefolyásosabb csapatkapitány, a pandémia alatt is ő képviselte a PL-játékosokat – azonban mindenkivel találkozni akar szerdán. Közben a klubok sorra jelentik be, hogy ellenzik a sorozatot, a liverpooli Everton vezetése szerint egyenesen pontlevonással kellene sújtani a szakadár klubokat, mert szembemennek az angol futball érdekeivel.
Nincs értelme?
A Bajnokok Ligája nézettsége folyamatosan csökkent az elmúlt években:
a nézők új generációja már máshogy fogyaszt tartalmat, 90 percig nem lehet őket lekötni.
Azt az UEFA is felismerte, hogy lépni kell. Az ESL egy teljesen újramárkázott termékkel ennek menne most elébe. A Bajnokok Ligája 1992-es reformjához képest ugyanakkor nagy különbség, hogy itt most a klubok önös gazdasági érdekei jelentik a fő motivációt, míg a BL korábbi újraszabásából jóval több klub és maga a sportág is profitált.
Senkinek se legyen kétsége, a klubok mostani akciója arról szól, hogy növelni akarják bevételeiket, az elszálló játékosfizetések miatt ugyanis sok nagy klub gazdálkodása megborult. Sőt, a felhalmozott adósságok egyre nagyobb része transzferdíj, a pénzügyi szabályoknak való megfelelés miatt azokat ugyanis rendre több évre szétbontva fizetik ki egymásnak a klubok.
A játékosok ellenállása amúgy azért is pikáns, mert ők abszolút haszonélvezői a fennálló helyzetnek, amiben a legtöbb klub nyakig eladósodott.
A Premier League-ben focizók keresik átlagosan a legtöbbet, ők voltak azok, akik a legkomolyabb ellenállást tanúsították, amikor a járvány miatt leállított bajnokságban a klubok azt kérték a játékosoktól, mondjanak le fizetésük egy részéről.
Az ESL-ben nagyjából hasonló meccsterhelés érné a játékosokat, mint most, de az nem valószínű, hogy a fizetések látványosan tovább növekednének, gyanítható, hogy a klubok inkább rendbe hoznák a könyveiket. Mondjuk úgy,
gazdálkodásban utolérnék magukat, és fenntarthatóbb modellben működve tudnák kitermelni a brutális játékosjövedelmeket.
A top klubok jól felépített márkák, a sportág csúcsát képviselik minden szempontból. Érthető, ha ezt az értéket úgy is szeretnék védeni, építeni, ha erősebb kontroll alatt tartják azokat a sorozatokat, ahol pályára lépnek. Így jött létre amúgy a mai Premier League is, ami a világ legjövedelmezőbb bajnoksága.
Miközben a pandémia megroppantotta a legtöbbük gazdálkodását, irigykedve nézték az amerikai major sportok klubjait, akik a „közös” kasszából azonnal ellensúlyozni tudták a járvány miatti veszteségeket.
A nagymúltú európai klubok tulajdonosi köre mára globális, ahogy a piac is, amin csapataik a fogyasztókért versenyeznek.
Az olasz szakadárok közül csak a Juventus van hazai kézben, az angolok közül a Tottenham, a spanyoloknál a klubok speciális, egyesületi formában működnek jellemzően, de az Atléticóban jelen van külföldi befektető. A szakadárok mögött legnagyobb számban amerikai befektetők vannak jelen, a Liverpoolt tulajdonló Fenway Sport Group (FSG) rendelkezik major sport franchise-zal is, a Boston Red Sox baseballcsapatán keresztül pontosan látják, mennyit lehet nyerni egy olyan ligában, ahol a csapatok egymás között osztják el a bevételek döntő többségét.
A pénz tehát mindenképp a Szuperliga mellett szól. Ennek a történetnek a végén pedig kiderül, hogy a foci szól-e másról, mint csak a pénzről.
Borítókép: BL serlegek a Real Madrid székházában, a sorozatot legtöbbször a Real nyerte meg, összesen tizenháromszor.
