Az idő és a pénz is a tervezett háromszorosa lett, mire elindult a magyar hangoskönyv-app, a Voiz. Tulajdonosa, Papp Norbert azt gondolta, sima tech-biznisz lesz, majd kiderült, hogy a hangoskönyvgyártás jogi oldala legalább ilyen kemény dió, sőt. Az első 150 hangoskönyvet úgy gyártották le, hogy fogalmuk sem volt, megtérül-e a befektetés. Amikor beütött a koronavírus, a Voiz két hónap alatt duplázta meg előfizetőszámát, jelenleg több mint 3000 felhasználójuk van, és hónapról-hónapra nőnek.
„Ha egy szimpatikus srác bekopog az ajtómon, és megkér, hogy tegyek bele 30 millió forintot az ötletébe, én sem biztos, hogy belerakom, pedig gyakorlatilag ez volt a kérésünk” – meséli Papp Norbert 2018-as évéről, amikor a Voiz terveivel házalt a könyvkiadóknál. Arra próbálta rábeszélni őket, hogy a könyvekhez vegyenek audio-kiadási jogokat is. A kiadóknak ugyanis ezeket minden egyes könyvre külön kell megvásárolniuk, és ez a piac – miután pár évre a CD-vel együtt „meghalt” – a technológia fejlődésével ismét életre kelt.
Átírták az üzleti tervet
„Én is csak utólag látom, hogy ez inkább jogi, mint tech-biznisz” – a kiadók meggyőzése döcögősen ment, figyelembe véve, hogy könyvenként átlagosan 300 ezer forintba kerülnek az audio-jogdíjak. De ahány könyv, annyi feltétel: vannak olyan könyvek is, amelyeknél ennek duplája a jogdíjelőleg, vagy például egy Harry Potter-kötetnél ennek tízszerese is lehet.
„Szóval nem olyan egyszerű odamenni egy könyvkiadóhoz, hogy vegye meg mondjuk száz könyv jogdíjait” – mondja Norbert.
Az elején éppen emiatt kicsit ördögi körben érezte magát: a kiadók akkor vesznek kiadási jogot, ha van elég Voiz- felhasználó, elég felhasználójuk viszont csak akkor lesz, ha van elegendő könyvük.
Ráadásul nem is egyszerű procedúra a kiadó számára, hogy a már megkötött (és csak a nyomtatott könyvek kiadási jogát magában foglaló) szerződéseiket felbontsák, ismét letárgyalják, és újrakössék az audiojogokkal kiegészítve. A legtöbbször kivárják, hogy lejárjanak az általában 2-5 évre kötött szerződések, és az újrakötéskor megpróbálják belealkudni a hangoskönyvként való kiadásra vonatkozó jogokat – világítja meg Budaházy Árpád, a HVG Könyvek Kiadó vezetője. A régebbi könyvek audio-kiadása emiatt bonyolultabb, az új könyveknél azonban már eleve belefoglalják a szerződésbe ezeket a jogokat is, ami ez esetben ingyenes.
Nem egyszerű odamenni egy kiadóhoz, hogy vegyék meg száz könyv jogdíjait. Fotó: Sebestyén László
Norbert a HVG-t is megkereste, Budaházy Árpád azt mondja, ekkor már ők is folyamatosan vizsgálták, milyen esélyeik vannak az egyre bővülő audiokönyv-piacon. Úgy látták, hogy gazdasági és menedzsment könyveik jó része feldolgozható ebben a formában. Ezért gondolták, hogy belépnek a piacra, ami nem bizonyult rossz döntésnek, mert hangoskönyv-árbevételük tavaly már megközelítette e-könyvest és teljes éves bevételük két százaléka volt. Ez egyelőre marginális, de bővülő piacról van szó – hangsúlyozza Budaházy.
A HVG mellett a Bagolyvár volt a másik kiadó, amellyel a Voiz megállapodott: Norberték átírták az üzleti tervet, majd a jogok megvásárlásáért cserébe bevállalták, hogy kifizetik az első 150 könyv legyártását (százat a Bagolyvárnak, ötvenet a HVG-nek gyártottak le). Stúdióktól árajánlatot kérve rájöttek, hogy átlagosan egymillió forintba kerülne egy hangoskönyv elkészítése, ezért inkább maguk vettek stúdiófelszerelést, azt vitték el a felolvasók otthonába, ezzel közel a tizedére szorították le a gyártási költségeket. 2019 májusában „egy kezdetleges applikációval” és néhány könyvvel elstartolt a Voiz, Norbert minden megtakarítását belerakta az indulásba.
A vírus kezdetekor dupláztak
Tavaly a járvány kezdetekor 60 nap alatt duplázták meg a teljes előfizetőszámot, ekkor a kiadók felől is volt egy áttörés, nyitottabbak lettek:
„volt kiadó, amelyet akkor már fél éve győzködtem, majd amikor megjött a koronavírus, ők hívtak, hogy csináljuk”.
A felolvasó színészek nélkül persze nem működne a dolog, a művészek home officeból gyártják a hangoskönyveket. A Voiznak 100 szinkronhanggal van szerződése, közülük 20-30 színésszel dolgoznak együtt aktívan; a hangokat a kiadók választják ki az egyes könyvekhez. A koronavírus még aktívabb együttműködést hozott a Voiz és a szinkronszakma között.
A Szídosz-Szinkron Alapszervezet egyik akkori alelnöke, Galambos Péter a járvány kezdetén a szakszervezet képviselőjeként hívta fel Norbertet amiatt, hogy milyen minimumfeltételek mentén kellen foglalkoztatnia a színészeket. Galambos szerint ezt Norbert nagyon nyitottan fogadta, és azóta ezen iránymutatás alapján dolgoznak együtt. A tavaly tavaszi pandémia idején nagyban segítette a szakma túlélését, hogy mostanra 150-200 művésznek van otthon olyan minőségű technikája, amivel otthon is tud dolgozni, például hangoskönyvet rögzíteni.
Arra a kérdésre, hogy adott esetben jobban megéri-e egy művésznek könyvet felolvasni, mint szinkronizálni, Galambos Péter azt mondja, ha valaki jól tud felolvasni, akkor ez is lehetséges. Van, aki nagyon jó színész, de a felolvasás nem az ő terepe, míg mások első olvasásra is adásminőséget produkálnak. „Én imádom…az első karantén a nyár végéig azzal telt, hogy 14 Feldmár András könyvet olvastam fel. (…) Ennél jobb meló életemben nem volt, a kimondott szónak nagyon nagy ereje van.. akár le is doktorálhatnék pszichológiából – nevet.
A vírus idején a kinyíló kiadói ajtóknak köszönhetően a Voiz könyvkínálata is megugrott, és az előfizetők is gyorsabban jöttek: a pandémia előtt 1000 előfizetőjük volt, mostanra 3200 (előfizetőik ötöde határon túli magyar).
Felhasználóik 90 százaléka korlátlan hallgatásra fizet elő, de az egydarabos könyveladásokból is minden hónapban rekordot döntenek, több százan használják a Voizt így is. Norberték a mai napig előre megfinanszírozzák a gyártást a könyvkiadóknak, majd annak költségét levonják a megtermelt jogdíjból.
Megháromszorozták az előfizetői számot. Fotó: Sebestyén László
Jönnek a meditációk
Azt mondja, keresik az olyan üzleti modelleket, ahol mindenki érdekelt és jól jár. Idén viszonteladói partnerekkel, például a Book24-gyel is együttműködési megállapodást kötöttek, emellett a kiadók saját felületükön is eladhatják a Voiz-gyártotta hangoskönyveket; ebben a modellben alacsonyabb (20 százalékos) árréssel dolgoznak, míg, ha ők maguk adják el a könyveket, az eladási ár fele kerül a Voizhoz.
A jelenleg elérhető, csaknem 800 könyv között túlsúlyban vannak az önfejlesztő, üzleti, pszichológiai témájúak. Muszáj volt az elején egy témakört kiválasztaniuk, felméréseik alapján az önfejlesztés lett az első. Ebból gyártottak le egy értelmezhető mennyiséget, készletet, de folyamatosan bővítik a kategóriákat. Mivel ők fizetik a gyártást, nagyon tudatosan, célcsoportjuknak megfelelő könyvekkel bővítenek.
Az idei második félévre podcastokkal is kijönnének, itt is egy olyan egyedi modellben gondolkoznak, hogy a podcastereknek is megérje. Előadásokkal, nyelvtanulós hanganyagokkal, még több könyvkivonattal és meditációkkal is bővítenék a kínálatot, utóbbibból még az idei első félévben több 100 kerül fel a Voizra.
Terveik között szerepel az angol nyelvű könyvek megjelentetése, már folyamatban vannak ezzel kapcsolatos tárgyalások.
„Hanganyag-platformmá szeretnénk válni.”
Ennek kapcsán azért tisztában vannak a versenytársakkal: Spotify-on, Netflixen, vagy akár a Youtube-on mindenki hozzá van szokva az ingyenes, vagy legalábbis a Voiz havi előfizetésnél olcsóbb tartalmakhoz, míg ők sokszor kapnak olyan kritikát, hogy drágák.
Holott – vesz le egy üzleti könyvet a mögötte lévő polcról Norbert – a jó könyvek drágábbak egy havi előfizetésnél, nem is beszélve a szakkönyvekről és az üzleti könyvekről, illetve a jogdíjak is drágák. Úgy szeretnék fejleszteni a tartalomstratégiát, hogy az előfizetésen belül a jogdíjas, vagyis nekik is drágább termékek mellé jogdíjmentes tartalmat is tesznek, így az előfizetéssel nemcsak könyveket kap a vásárló.
Idei nagy projektjük az applikáció lecserélése, és a Voiz motorjának teljes újraírása, mert a kezdeti és a jelenleg is használt app nem skálázható. Így ezt már csak támogatják, alapvetően egy, az új funkciókat támogató technológia kifejlesztése a céljuk.
Idei projektjük a Voiz motorjának teljes újraírása. Fotó: Sebestyén László
Az idő és a pénz is háromszor akkora lett a végére
Norbertnek a Voiz a harmadik cége: minden vállalkozása internethez, vagy e-kereskedelemhez volt köthető, sokat foglalkozott online ügyfél- és piacszerzéssel, tehát nem tapasztalat nélkül vágott bele a vállalkozásépítésbe. Mégis azt mondja az utóbbi két évről, hogy ha előre látja, mennyi mindent kell még azon felül megoldani, amivel az elején kalkulált, (jogdíjak lassúsága, otthoni stúdiók és színészek megszervezése, és a rengeteg sok plusz pénz a könyvekbe), akkor üzleti szempontból ebbe nem biztos, hogy belevág.
Előző vállalkozásainál ahhoz szokott hozzá, hogy három hónap után már kezdett látszódni a megtérülés. A Voiz abszolút nem ez a kategória volt, „az idő és a befektetés is háromszor akkora lett a végére, mint először számoltuk”.
Mostanra azonban itt is elindultak felfelé: a Voiz Zrt. 2019-es árbevétele (a májusi indulástól decemberig) 42 millió forint volt, a 2020-as 111 millió. Idén eddig további növekedés látszik: 2021 januári forgalmuk duplája volt a tavaly azonos időszakinak. Norbert azt mondja, meglepte, hogy célközönségük nem is feltétlenül a könyvolvasó emberek, pedig először ezt gondolták. Sokkal inkább azok, akik szeretnének valamit tanulni, valamiben fejlődni vagy sokat ülnek mondjuk autóban, és így lehetőségük van a hallgatásra. „Gyorsul az élet, jó, ha a holtidőket ki tudja használni az ember. Hiszek abban, hogy kamatoztatni lehet a megszerzett tudást, és a könyvek konkrétan jobbá tehetik az ember életét.”
