A Forbes.hu több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó tőzsdei befektetőcég, az Opus Global Nyrt. tárgyalásokat folytat arról, hogy megvásárolja a Tigáz teljes részvénycsomagját – a szolgáltatóban az Opus eddig is érdekelt volt.
A tőzsdei befektetési holdinghoz tartozó Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Status Energy Magántőkealap tavaly nyáron szerzett tulajdonrészt az addig 99,14 százalékban a MET Csoporthoz tartozó Tigáz Zrt-ben. Egészen pontosan a tőkealap leányvállalata, a Status Energy Kft. az MS Energy Holding AG-ban 50 százalékos közvetlen részesedést szerzett egy tőkeemeléssel, amely révén végül 49,57 százalékos közvetett tulajdonrészhez jutott a Tigáz Zrt.-ben. Úgy tudjuk, most az van terítéken, hogy az Opus a MET maradék részesedését is megszerezné.
A Tigáz egyik vezetéke. Fotó: Tigáz
A MET Csoport a Forbes.hu kérdésére tömören csak annyit válaszolt, piaci híreszteléseket nem kommentálnak. Az Opus válaszában kiemelte, hogy folyamatosan vizsgálják az újabb felvásárlási lehetőségeket, de meg nem erősítették, igaz, nem is cáfolták információinkat. Mint írták, „az Opus Csoport portfóliójának optimalizálása és a lehető leghatékonyabb működtetése mellett folyamatosan vizsgálja az akvizíciós lehetőségeket. A transzparencia jegyében társaságunk az üzleti- és gazdasági érdekeit érintő
valamennyi releváns eseményről szabályozott módon és időben tájékoztatja befektetőit, ugyanakkor piaci pletykákat nem kommentál.”
Ennyiért került magyar tulajdonba a Tigáz
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, Magyaroszág területének közel felét látja el földgázzal. 2017-ben az olasz ENI adta el a céget a svájci központú, de magyar többségi tulajdonban lévő MET energetikai csoportnak. A Lakatos Benjámin vezérigazgató többségi érdekeltségébe tartozó csoport szűk két éven belül adta át a tuljadonában lévő üzletrész felét a Mészáros Csoportnak, sőt, a felek stratégiai megállapodást is kötöttek, és tavaly nyáron már a Világgazdaságnak adott közös interjúban vázolták jövőképüket.
„Az eszközök felvásárlása és működtetése tőkeigényes, a szükséges források biztosításának pedig az az egyik módja, hogy mindenütt erős, megbízható helyi partnerekkel fogunk össze” – mondta akkor az üzlet kapcsán Lehőcz Balázs, a Tigáz Zrt. vezérigazgatója, egyben a MET csoport eszközdivíziójának vezetője.
A földgázelosztó magyar tulajdonba kerülése valóban komoly összegeket emésztett fel. Az itthon a Mol által felvásárolt Agip benzinkúthálózatról is ismert ENI 2018-as pénzügyi riportja szerint 145 millió euróért adta el a Tigázt a MET Csoportnak (jelenlegi árfolyamon 51,3 milliárd forintért), sőt az üzlet részeként 13 millió eurónyi (4,6 milliárd forint) pénzeszköz is gazdát cserélt. Ez amúgy látszik is a Tigáz mérlegén, hiszen 2018-tól az olaszok helyett már a MET finanszírozta a céget, a hosszú távú kötelezettségek soron így jelent meg a 2019-ben leadott beszámolóban 58,6 milliárd forintnyi hitel, ami vélhetően tartalmazza a vételárat). A MET finanszírozási kapacitása mellett nem lenne meglepő, ha hitelből finanszírozták volna az üzletet.
A kockázatok megosztása miatt ugyanakkor érthető, ha a MET egy tőkeerős helyi partner után nézett a magyar piacon, és abba a Mészáros csoportba botlott, mely épp az energetikában készült – és készül azóta is – nagyot gurítani.
Hitelezők: Talentis, MKB és Takarékbank
Tavaly nyélbe is ütötték az üzletet, így Mészárosék is képbe kerültek. Azt akkor nem árulták el, hogy az üzletbe bevont, tavaly nyáron alapított Status Energy Kft. mekkora tőkeemelést hajtott végre. A társaság azóta leadta első pénzügyi beszámolóját, amelyben a befektetett pénzügyi eszközök soron 9,6 milliárd forintos tételt találunk, amiről a kiegészítő mellékletből annyit tudhatunk meg, hogy abból közel 9,5 milliárd forint tartósan adott kölcsön. Az is látszik a cég hosszú lejáratú hitelein, hogy három komoly hitelezője van: a Takarékbank és az MKB (3,2 milliárd forinttal) valamint a Talentis Group (3,1 milliárddal). A Takarékbankban és az MKB-ban is érdekelt Mészáros, ezek épp most olvadnak össze a Budapest Bankkal, a Talentis pedig Mészáros Lőrinc tőzsdén kívüli befektetéseit kezeli. A hitel vélhetően a tőkeemlésre kellett. A Tigázba tagként bekerülő Satus Energy tőkealap jegyzett tőkéje pedig 10 milliárd forint.
Csak látszólag ürült ki az energetikai portfólió
Logikus, hogy az Opus ebbe az irányba indult el, a Mátrai-kaland után úgy gondolhatták, nem az energiatermelésben, hanem a disztribúcióban lehet olyan eszközöket találni, amelyek folyamatosan stabil cash-flow-t képesek generálni, némi nyereséggel. A veszteségbe forduló Mátrai Erőműtől – amely jövőbeni beruházási igénye miatt komoly terheket rótt volna a csoportra – 2020 elejére sikerült is megszabadulni (az állami MVM vette azt meg).
Az Opus energetikai portfóliója csak látszólag ürült ki a Mátrai Erőmű eladásával. Szó sincs arról, hogy lemondtak volna erről a stratégiai területről (nyárig külföldi szereplők amúgy is csak minisztériumi engedéllyel üthetnek nyélbe üzleteket ebben a szektorban).
Azt már tavaly bejelentették, hogy felvásárolják az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t (Titász), a féléves jelentésükben pedig jelezték, hogy a korábbbiakhoz képest a Covid-19 miatt csúszik a üzlet lezárása. A nemrég publikált harmadik negyedéves jelentés szerint a következő év első negyedévére tolódhat a bejelentés az adásvétel lezárásáról (a cég átvilágítása és a végleges szerződési feltételek kialakítása tart jelenleg).
Noha az Opusnak komoly kihívást jelent a tursztikai portfóliója miatt is a járványhelyzet, az építőipari cégei az állami tendereknek köszönhetően tele vannak megrendeléssel, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig más, stratégiai szektorokhoz képest is komoly mentőövet dobott az ágazatnak, Mészárosék ennek köszönhetően tudtak egy komoly szállodafejlesztési projektet elindítani.
A harmadik negyedéves jelentés szerint 2020 eddig kifejezetten jól sikerült az Opusnak, dacára a járványhelyzetnek. A év első kilenc hónapját a vállalatcsoport konszolidált szinten 553,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 236,3 milliárd forint saját tőkével zárta, a teljes átfogó eredménye 3,5 milliárd forint lett. Az EBITDA éves alapon brutális módon nőtt, 50 százalékkal 26,2 milliárd forintra. Az időszak már magában foglalja a járvány első hullámát is. Tavaly októberben ráadásul az MNB kötvényprogramjában közel 30 milliárd forintnyi tőkét vontak be, vagyis a járvány helyzet ellenére az Opusnál van forrás a terjeszkedésre.
Az Opus árfolyama és forgalm az elmúlt egy évben. A járvány első hullámát megérezték, a másodikat kevésbé. Forrás: BÉT, 2020. december 14.
A MET idén lekerült a Forbes által publikált Magyar 100 listáról, hiszen tavaly 53 millió eurónyi befektetést kapott a szingapúri kormányzati hátterű Keppel Corporationtől, cserébe övék lett a vállalat 20 százaléka. A MET többségi tulajdonosa, a Forbes milliárdos listáján is szereplő Lakatos Benjámin a CEEnergy Newsnak szeptemberben beszélt arról, a szektor szereplőinek fel kell arra készülnie, hogy a gáz veszíteni fog a jelentőségéből, az energiaátmenet (a megújulók felé) gyorsabb lehet, mint azt korábban gondoltuk, ugyanakkor azt is hozzátette, a földgáz így is bőven ad majd neki munkát, egészen a nyugdíjig.
A Keppel beszállásáról azt mondta, nem változtat a MET stratégiáján, továbbra is az a céljuk, hogy a konszolidálódó európai piac egyik nyertesei legyenek. Számítása szerint a következő év első félévében téthet vissza a normál üzletmenet az energetikában. Arról már egyeztettek, milyen újabb eszközöket vásárolhat a csoport, de ennél konkrétabb célkitűzésükről nem beszélt. Arról nem beszélt, hogy esetleg valamelyik eszközüktől megválnának.
A MET 28 ország gázpiacán aktív szereplő. A cégcsoportból 2018 májusában szálltak ki az addigi nagytulajdonosok, Garancsi István, a Csányi Sándor üzleti köréhez sorolt Nagy György, valamint a Mol (melynek alelnöke Csányi Sándor), és került át a cég a menedzsment kezébe, a legnagyobb tulajdonrésszel azóta is Lakatos Benjámin rendelkezik.
