Komplexebb szemlélettel kell megoldani a nagyobb városokat egyre inkább folytagató parkolási problémákat. Budapesten fájóan hiányoznak a P+R parkolók, de nem mindegy az sem, hogy az újabbakat hova építik.
Az ingatlanpiaci statisztikákból látszik, hogy főváros belső kerületeiből sokan költöznek nemcsak a város peremére, de az agglomerációba is. Ez ugyanakkor azzal is jár, hogy egyre többen ülnek autóba, hogy a munkahelyükre bejussanak, miközben a belváros egyre zsúfoltabb, a parkolás egyre nagyobb probléma. A megoldás: minél több parkoló létesítése a város peremén a közösségi közlekedés fejlesztésével párhuzamosan. Utóbbihoz nyugodtan oda sorolhatjuk az autómegosztó-szolgáltatásokat is, de a közösségi megosztáson alapuló megoldások egyre több területen vannak jelen – főleg, ahol erőforrás vagy éppen hely híján vagyunk. A parkolás menedzselésében új, komplex megközelítésre van szükség, amiben segíthet az is, hogy rengeteg adat képződik közlekedés közben – itt az idő ezeket felhasználni.
Ha ingyen van a parkoló, tuti kocsiba ülünk
Fotó: Zeno Thysman / Unsplash
Becslések szerint az autók teljes élettartamuk nagyjából 95 százalékát töltik parkoló állapotban. A városok szempontjából éppen ezért óriási kérdés: hol? Alapvetően három fajta célból parkol az ember: hazaérkezett és leteszi az autót; ingázóként a város határában leteszi az autót egy P+R parkolóban és másik közlekedési eszközre vált; megy valahova és leteszi az autót, amíg elintézi a dolgát, dolgozik (célparkolás). Budapesten, főleg a belső kerületekben eleve igencsak magas azok aránya, akiknek az „otthoni” parkoló az utca, vagyis sokan parkolnak tartósan valamilyen közterületen.
Az, hogy milyen módon tudja megoldani valaki a parkolást, alapvetően befolyásolja azt, hogy milyen közlekedési eszköz mellett dönt végül – a rendszeres napi autóhasználat mellett a legerősebb érv az ingyenes parkolási lehetőség. Ezek jellemzően a céges parkolók. Egy oslói kutatás szerint a drága parkolás még akkor is eltereli az autóhasználattól az embereket, ha amúgy a cél kocsival jól megközelíthető.
Az autóeladási statisztikák szerint egyre többen lettek autótulajdonosok a fővárosban, és ha az itt dolgozóknak a cégük fenntart parkolási helyet, akkor bizony autóba is fognak ülni, továbbnövelve a zsúfoltságot. Ráadásul nem az új, alacsonyabb kibocsátású autók mennek jól, hanem a használtautó-piac pörög itthon, az autóállomány nemigen fiatalodik, csak egyre nagyobb lesz.
Önmagában P+R parkolók építése nem feltétlenül oldja meg a nagyvárosok parkolási problémáját, noha Budapesten egyértelműen több parkolási övezetre van szükség. Rossz tervezés esetén az új parkolók építése csak tüneti kezelés lesz, a probléma újratermeli magát.
Olyan komplex megközelítésre van szükség a parkolási probléma megoldásában, ami túllép az eddigi paradigmán (kereslet lekövetése, kínálat kontroll alatt tartása).
A parkolás fenntartható menedzselésébe bele kell emelni olyan fontos kérdéseket is, mint a megközelíthetőség: egyáltalán milyen járművek és hova hajthatnak be a városba – ezek a járművek mennyi embert és árut mozgatnak meg?
Milyen a járművek hatása a környezetre, lehet-e támogatni a kevésbé szennyező járműveket? A helyi lakosoknak versenyezniük kell-e a parkolóhelyekért az ingázókkal? Mennyi ideig keres valaki parkolóhelyet és mennyiben rontja ez a levegő- és ezáltal az életminőséget? Hogyan férnek hozzá a közlekedők a nagyobb bevásárlóközpontokhoz vagy a turisztikailag kiemelt területekhez? Egy-egy nagyobb esemény (expó, sportrendezvény, konferencia) mennyire könnyen megközelíthető? Az, hogy mennyire közlekedünk hatékonyan a városban, gazdasági felhajtóerővel is bír, ugyanakkor az életszínvonalat alapvetően befolyásolja az, hogy mekkora az ezzel járó környezeti- vagy zajszennyezés.
Egy komplex és fenntartható parkolási stratégiát – a sokasodó kihívás ellenére is – sokkal könnyebb megalkotni ma, mint bármikor korábban. Rengeteg adat áll a városok rendelkezésére, ami megalapozhatja a jó döntéseket. Ahogy az okosváros-projektekben szerte a világban részt vevő magyar startup, a Commsignia vezetői a Forbesnak nemrég elmondták, a városi közlekedés feltérképezésére már az is elegendő lenne, ha a megkülönböztető jelzést használó autókat szerelnék fel szenzorokkal és kötnék hálózatba.
A túl jó P+R se jó?
P+R parkolók Budapesten. Forrás: BKK
Budapesten nagy probléma, hogy azon közlekedési csomópontok környezete, ahol az ingázók letehetnék az autójukat közösségi közlekedésre váltva, be vannak építve – plázák, irodaházak, lakóépületek övezik ezeket a zónákat, korlátos vagy semmilyen lehetőség nincs újabb P+R parkolók kialakítására.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a héten publikálta a HÉV-vonalak fejlesztésére vonatkozó, komplex fejlesztési tervét, ami a következő évek legnagyobb beruházása lesz a fővárosban és annak vonzáskörzetében. A HÉV-vonalak felújítása és a szentendrei valamint a déli vonalak összekötése mellett a projekt fontos része, hogy a városszéli megállókhoz P+R parkolók is épülnek.
A BFK gyorsvasút koncepciója a HÉV-vonalak felújítására, azok összekötésére.
A BKK adatai szerint 3800 P+R parkolóhely érhető el a fővárosban, idén ez a szám 500-zal nőhet. Még ezzel együtt is nyilvánvaló, ennyi nem elég a fővárosi parkolási gondok megoldására.
Bécsben 14 ezer férőhelynyi P+R parkolók várják az autósokat a város széléig nyúló metróvonalak végén, ezek a városközpont felé irányuló forgalom 12 százalékát vették át.
Persze a P+R sem jelent mindenre megoldást, a legfőbb kritika velük szemben épp az, ha túl jól sikerül a kialakításuk. A fenti kutatás alapján már tudjuk, a megfelelő és ingyenes parkolóhely vonzza az autósokat, vagyis egy jó lokációban épített nagy kapacitás parkoló akár azt is autóba ültetheti, aki addig a teljes utat közösségi közlekedéssel tette meg.
A technológiai szektor is igyekszik kezdeni valamit a nagyvárosok mobilitási problémáival. A közözsségi autómegosztó-szolgáltatások már Budapesten is népszerűek, három nagy szereplő is van a piacon, egyikük épp Prágában terjeszkedik. Minél kijebb tolódik a szolgáltatók zónahatára, annál inkább lesz vonzó az ingázók számára, hogy nap közben ilyen autókkal közlekedjenek a városban.
A közösségi szemlélet ugyanakkor más területen is hódít – méghozzá a parkolókban is. Egy magyar startup éppen abban látott fantáziát, hogy a beltéri, zárt parkolók egy része sokszor üresen áll, miért ne lehetne ezt odaadni azoknak, akik reménytelenül köröznek parkolóhely után kutatva a városban?
