rövid hír

Bringával jöttél, hát normális vagy?

Forbes
2022. február 07. 4 perc olvasás

Pénzes Erzsébet, Tam Csilla és Tóth Judit azt remélik, a társadalom lassan megérik rá, hogy ne autósok és biciklisták kasztjába sorolva gondolkodjunk magunkról, hanem hogy mindannyian többféle módon, együtt és egyre zöldebben közlekedjünk. Mindhárman a világ elit kerékpáros-szervezeteiben töltenek be vezető tisztségeket – a Zöld Forbes-nak adott interjújukban szemléletformálásról, konkrét fejlesztésekről és az e-bike-ról is beszéltek. Ajánló.

  • Pénzes Erzsébet a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöksági tagja, és benne van a European Cyclists’ Federation (ECF) Eurovelo Tanácsában is.
  • Tam Csilla az Union Européenne de Cyclisme első magyar delegáltja és bírói bizottságának tagja. Az első és jelenleg egyetlen magyar nemzetközi mountainbike-versenybíró (2003 óta) és oktató. Emmellett a Magyar Kerékpáros-szövetség sportszakmai tanácsadója.
  • Tóth Judit a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség főtitkára, emellett a BKK tanácsadója (nem csak kerékpáros ügyekben). Szűk egy éve az ECF elnökségi tagja is.

A hármas interjúból most néhány gondolatot idézünk, a teljes beszélgetés a Zöld Forbesban olvasható.

Arról, hogy mindig biciklivel járnak-e Budapesten:

Tam Csilla (T. Cs.): „Ha tehetem, kerékpárral járok dolgozni, és bár mountainbike-bíró vagyok, most ez a citybike-om van, amivel jöttem. Ez praktikusabb a városban.”

Pénzes Erzsébet (P. E.): „Nekem három kerékpárom van, hetente száz-háromszáz kilométert tekerek, nincs az a zord tél, ami megállítana.”

Tóth Judit (T. J.): „Én legszívesebben Bubival közlekedem a városban, nem vagyok olyan megszállott, mint Böbe… Sokan talán nem értik, hogy nem attól képviselem jól a kerékpározás ügyét, hogy hóban-fagyban biciklivel nyomom, hanem a korábbi kommunikációs és vezetői tapasztalatom, illetve a stratégiai gondolkodásom miatt.”

Hogy hol tart a kerékpáros kultúra ma Magyarországon:

T. J.: „Az utóbbi években sokat változott az emberek viszonyulása a kerékpározáshoz mint közlekedési módhoz. Ebben a covidnak is nagy szerepe van, a járvány hatására sokan porolták le a garázsban évek óta használatlanul heverő biciklijüket. A forgalomszámlálási adatok szerint az elmúlt két évben Budapesten hozzávetőleg húsz százalékkal nőtt a kerékpározók száma, és a Bubi programja is nagyon sikeres, több mint kilencvenezren regisztráltak eddig a szolgáltatásra, és naponta hat-hétezerszer utaznak a biciklikkel.

P. E.: „Tőlem sokszor döbbenten kérdezik, hogy bringával jöttél, hát normális vagy, amikor olyan szép nagy autód van?”

T. J.: „Nálunk a negyvenes, ötvenes generáció szerint a kerékpár az alsóbb osztály közlekedési eszköze, Nyugat-Európában ez már nem így van. Szerencsére a fiatalabbak már másképp gondolkodnak. Nekik természetes, hogy a városokban car sharinget használnak, roller- vagy kerékpár-szolgáltatókat, és van saját biciklijük is… A kerékpározás az egyik kifejezési módja, hogy a felnövő generáció tagjait tényleg aggasztja, hogy milyen világban fognak élni. És nem csupán aggódnak, de felelősnek is érzik magukat, és szeretnék a változást.”

Arról, hogy hasznos-e az e-bike:

T. J.: „Nagyon fontos alternatívát nyújthat a közlekedés zöldítésében. A városi utazások nagy része öt kilométeresnél rövidebb, most jellemzően ezeket az utakat is autóval tesszük meg. Az e-bike Nyugat-Európában hihetetlenül divatos, Németországban több elektromos biciklit adnak már el, mint hagyományosat. Hazai elterjedésének sajnos az ára szab gátat: ötszázezer forintról indul, de inkább az egymillió forintos árkategória a jellemző.”

P.E.: „Én nem vagyok e-bike-párti. De elismerem, hogy van szerepe a sportban, a rekreációban és a mindennapos közlekedésben. Az ellenzők azt szokták hangsúlyozni, hogy az elektromos biciklihez is kell elektromos áram. Viszont ha összehasonlítjuk az autó és az e-bike szén-dioxid-kibocsátási adatait, nem kérdés, hogy utóbbi a környezetbarátabb.”

A kifejezetten zöld témákkal, fenntarthatósággal foglalkozó Zöld Forbes még kapható az újságárusoknál. Címlapsztorinkból kiderül, mennyire önfenntartó a Pannonhalmi Főapátság, és írunk még zöld iskoláról, zöld konyháról, zöld bankolásról. Ifj. Chikán Attila elmondja, hogy nem teljesen normális, ha valaki egy hosszú hétvégére három-négyezer kilométerre repül, Bertényi Gábor, az első pesti romkocsma alapítója pedig legfrissebb, fenntartható szakácskönyvéről mesél. Lapozz bele a magazinba!