A Velencei-tó tömeges halpusztulással járó vízcsökkenése természetes folyamat, és bár sokan kiszáradástól tartanak, valójában az állatvilág jól tudott alkalmazkodni.
Szerdán már 72 centiméteren állt a Velencei-tó vízszintje, a nádasok egy része száraz talajon áll és alig látni halakat, és a turisztikai bevételek is visszaeshetnek. Akármilyen ijesztő a látvány, nem feltétlenül rossz hír és nem is a klímaváltozáshoz kapcsolódik. Ahogy arról a hvg.hu beszámolt, ez egy természetes folyamat, amihez az élővilág már alkalmazkodott, a víz tisztán tartásában kulcsfontosságú nádasok megújulásához pedig kimondottan hasznos.
A közvélemény és a helyi képviselők is a vízpótlást sürgetik, és ez hamarosan meg is történik, azonban ez csak pár centiméterrel emelheti a vízszintet.
A tóért aggódó civilek korábban hiába kérték a kormányt, hogy különítsen el pénzt a helyzet rendezésére, a Tessely Zoltán kormánybiztos azt mondta, egyelőre nem tudnak erre forrást biztosítani.
Lehet, hogy kár aggódni
A vízpótlást követelők lehet, hogy feleslegesen aggódnak, és a Velencei-tavat hosszabb távon hagyni kellene természetesen működni, és ehhez alkalmazkodni, idézi a hvg.hu Boromisza Zsombor tájépítész mérnököt.
Padisák Judit, a Pannon Egyetem limnológus professzora pedig azt mondta a lapnak, hogy „ez egy asztatikus tó, akárcsak számos Kiskunságban található társa, amelyeknek erősen változó a vízforgalma, és ez bizony azzal jár, hogy időnként jelentősen lecsökken a vízszintje, alkalmanként akár teljesen ki is szárad.”
Folyamatos magas vízszint mellett romlik a nád állapota, a vízbe hulló magja nem csírázik ki, ha azonban hagyjuk a tavat természetes állapotában állni, egy szárazabb időszakban kicsírázhatna egy új nádmag, és nőne egy új növény, ami amőbaszerűen benőhetne az öreg klón éppen pusztuló részeibe. Erre azonban folyamatos magas vízállás mellett nincs lehetőség. Néhány állatfaj is kimondottan jól érzi magát a sekély vízben: például a gázlómadarak.
A Balaton is hasonlóan működik, az egy szemi-asztatikus tó, tehát a vízmennyisége ingadozik, de nem szárad ki. 2000-2003 környékén ott is volt egy hasonló vízpótló-vita, de a száraz időszak után rohamosan fejlődésnek indultak az addigra már pusztuló nádasok.
A Velencei-tó néhány évvel ezelőtt télen. Lehet, hogy hamarosan nem lesz, ami befagyjon. Fotó: Christo / WikimediaA halak sem a sekély víz miatt pusztulnak
A nyári halpusztulás, aminek hátterében feltehetően a víz alacsony oxigénszintje áll, sem feltétlenül azt jelzi, hogy a tóval van a baj. Padisák Judit szerint a sekélység önmagában nem okoz halpusztulást, az oxigénhiányt pedig több, akár együttesen is jelentkező tényező is okozhatja:
lehet túl sok az alga a vízben, amik ugyan napközben oxigént termelnek, de éjjel fogyasztanak. A másik tényező, hogy az alacsonyabb vízszint miatt gyorsabban felmelegszik a tó, és kevesebb oxigént tud oldani, de számít a sótartalom is.
Borítókép: Velencei-tó // RTL Hírek
