Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nem enne rovarokat a magyar, pedig kellhet

Az egyszerű undorra és a kulturális szokásokra hivatkoznak a rovarfehérje elutasítói, pedig van közvetett módja is az észrevétlen fogyasztásnak.

Magyarországon az emberek közel kétharmada (64 százalék) sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó táplálékot, 14 százalék csak felismerhetetlen formában tenné, 22 százalék viszont nyitott a rovarevésre – derül ki az Agroinform online felméréséből. Bár május óta európai uniós jogszabályi lehetőség is van a lisztbogár lárvájából készült termékek forgalmazására, a vázolt keresleti környezet egyelőre gátja, hogy az egyébként nagy ökológiai lábnyomú húsfogyasztást rovarokra cseréljék az emberek.

A többség undorodik

Az emberi rovarfogyasztás elutasítása sokrétű:

  • 54 százalék pusztán undorodik;
  • 28 százalék a kulturális identitás egyik elemeként tekint a rovarfogyasztás elutasítására;
  • 13 százalék szerint a növényalapú fehérjetermelés felfuttatása lesz az alternatíva;
  • 5 százalék pedig a vegetáriánus vagy vegán életmódjával nem tartja összeegyeztethetőnek rovarok fogyasztását sem.

A válaszadóknak mindössze 8 százaléka állította, hogy kifejezetten szükség lenne a rovarfehérje bolti árusítására. Az ellenzők között kisebbségben vannak, akik úgy vélik, hogy az ilyen takarmánnyal nevelt állat húsának más lesz a minősége, többen az átálláshoz szükséges tapasztalatok hiánya miatt nem támogatnák a takarmányi alkalmazást. Azonban a döntő többség (60 százalék) a csoporton belül érzelmi alapon utasítja el a rovarfehérje használatát.

Ezekre a hangokra rímel Nagy István agrárminiszter május végi kijelentése, mikor a rovarliszt európai engedélyezését értékelte. „Rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal rendelkezik hazánk, nem szorulunk rá a kukacevésre”– mondta a miniszter az Inforádiónak. Megjegyezte, hogy bár már jogi akadálya nincs a szárított lisztkukac bolti eladásának, a NÉBIH fokozottan fogja ellenőrizni a termékek hazai megjelenését.

Máris megengedőbbek viszont az emberek, ha állati takarmányként merül fel a rovarok hasznosítása: a válaszadók csupán 40 százaléka utasítja el a rovaralapú fehérjetakarmány felhasználását.

Van magyar légy a levesben

Márpedig a technológia és a tudástőke is rendelkezésre áll a rovarfehérje feldolgozására, sőt, hazánkban működik az egyik legígéretesebb rovarfehérje-takarmányt előállító startup, a Grinsect is. A Forbesban is bemutatott vállalkozás Csongrád-Csanád megyében ipari körülmények között állítja elő katonalegyek lárvájából a takarmányt. A katonalegyek nagy hatékonysággal építik fehérjévé az elfogyasztott szerves anyagokat, miközben tartásuk egy haszonállathoz képest kifejezetten igénytelen. Az állatokkal ezt a takarmányt etetve tehát közvetetten az emberi fogyasztást szolgálják a lárvák.

Szintén magyar vállalkozás, a Cricksy Dog is a rovaralapú kutyaeledelek terjesztésére adta fejét: az előállítás hosszútávon is fenntartható, illetve a kutyák is egy allergénmentes terméket fogyaszthatnak.

A lárvákat a Grinsectnél „szerves malomipari melléktermékkel” etetik, ezért alacsony az öko-lábnyomuk. Forrás: Grinsect

A világtrendek is azt mutatják, hogy a két magyar cég jó érzékkel választotta a rovarfehérjét. Az Egyesült Államokban idén kezdődik a világ legnagyobb rovarfarmjának építése. Az amerikai ADM és a francia InnovaFeed tervei szerint gyáruk évente 60 ezer tonnányi állateledelt állít majd elő, és ezen felül 400 ezer tonna műtrágyát. Ez önmagában az iparág megerősödését jelentené, ami alapja lehet az emberi fogyasztásra is alkalmas kész termékek előállításának.

Szükség nagy úr

Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO tanulmánya szerint is a rovaralapú élelmiszerek jelenthetnek hosszútávú megoldást az élelmezési válságok kezelésére, egyúttal megfelelő alternatívát a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó állattenyésztésre. A tanulmányhoz kapcsolt egyéb kutatások azonban azt jelzik, hogy legalább egy emberi generációnak fel kell nőnie, akik már elfogadhatják a rovarfehérjét alernatívaként. A FAO is jelzi, hogy az élelmiszerek drágulása is felgyorsíthatja a rovaralapú élelmiszerek terjedését.

A borítóképen a katonalégy kifejlett példánya látható. A Grinsect a katonalegyek lárvájából állít elő lisztet. Forrás: Beris Clavipes // Wikimedia Commons

Oszd meg!