Környezeti és üzleti fenntarthatóság egyszerre? Bizniszt a környezetvédelemből? Pénzt a szemétből? Tom Szaky, a Terracycle alapító-ügyvezetője volt Pistyur Veronika vendége a Re-business podcast e heti adásában.
A szemétfeldolgozással foglalkozó Terracycle 2001-ben indult, 20 év pedig soknak is tűnhet (sok minden is történt alatta), mégis, a terület miatt még ez a két évtized után is mondhatni gyerekcipőben jár a cég. Tom Szaky, a 2019. júniusi Forbes Next címlaposa szerint a filozófia azóta is változatlan: be kell szüntetni a szemétgyártást, helyette a szemétnek új értéket kell adni, új lehetőségeket kell kihozni belőle.
A világ is kinyitotta a szemét az elmúlt húsz évben: kezd nekik is egyre fontosabb lenni a szemét problémája, csak hát maga a probléma is napról napra egyre nagyobb méreteket ölt. Vitathatatlan, hogy húsz éve még teljesen máshol tartottunk ebben a kérdéskörben, ma már jobban is értik az emberek a social vagy mission business, azaz a világot segítő, egyben hasznot is hozó üzemek ideológiáját.
De hiába lát Szaky sok okos ötletet és példát, így sem túl optimista.
Nem optimisták a fogyasztók számának növekedése miatt, mert ez azzal is jár, hogy egyre többet fogyasztunk, ráadásul egyre olcsóbban és minőségtelenebbet. Szóval egyre kevésbé lehet értékre lelni a szemét feldolgozásában.
Szaky szerint ettől még mindennap dolgozni kell a problémán, elvégre mi mást csinálhatna? Már csak azért sincs más választása, mert neki fontos, hogy ha visszanéz majd az életére, akkor a világ profitáljon abból, hogy létezett. Hogy azt mondják neki,
„jó volt, hogy léteztél”, ne azt, hogy „jó volt, hogy meghaltál”.
Hogyan biznisz a szemét?
Szaky szerint a legelső kérdés, amit fel kell tenni: miért feldolgozhatatlanok az ilyennek ítélt termékek?
Nem feltétlenül a technika hiánya az akadály, hanem az, hogy a cégek nem tudnak profitot termelni az újrafeldolgozásból, hogy a gyűjtési és feldolgozási költség több, mint a végén létrejött nyersanyag értéke.
Ez a különbség látható például az alumínium és a használt pelenka feldolgozhatósági hatékonysága között is. Kell tehát valaki, akár cég, akár fogyasztó, bárki, aki pénzt fektet abba, hogy valaki az adott szeméttípust gyűjti és feldolgozza.
A multikat érő egyik, ha nem a leggyakoribb vád, hogy a vállalati környezetvédelem is csak a branding része. Szaky szerint ezért is fontos megértetni a nagyvállalatokkal, hogyan segít rajtuk az újrafeldolgozás, egyben meg kell érteni a fogyasztók felelősségét is.
„A cég nem tudja megmenteni a világot. A cég mindennap csak nagyobb akar lenni. A cég igazából egy tükör, hogy mit akarunk mi fogyasztók” – mondta Szaky.
Hozzátette, a fogyasztó szavaz mindennap a pénzével, hogy mire költ, hogy ő mit akar. Amire nem költünk, abból kevesebb is lesz a polcokon. Ugyan a cégeknek kell kitennie, hogy a fogyasztó úgymond mire szavazhat, a leghatékonyabban a fogyasztó úgy voksolhat valami ellen, ha egyszerűen nem veszi meg azt a terméket.
Elvégre Szaky szerint sem a cégek profitjáért létezik a világ, a legfontosabb végül az lesz, hogy mi hogyan élünk, mi lesz gyermekeink sorsa.
Szaky szerint magunkból kell kiindulni. Abban a tudatban vásároljunk valamit, hogy a cég ezt úgy fogja értékelni: ez kell a fogyasztónak, ebből gyártok többet. Sőt, a bányászást, a kitermelést, a természeti területek irtását is felgyorsítja a szavazatunk, ezt is muszáj észben tartanunk.
Nem a mennyiség a fontos
Szóba került Szakyék egy másik szolgáltatása, az újrahasznosítási logika mentén működő platform, a Loop, ahol amit megveszünk, olyan csomagolásban érkezik, ami később újratölthető. Ez a módszer Szaky szerint jelenleg a leghatékonyabb, más korábbi fenntarthatósági megoldásokkal szemben így kínálható a legtöbb termék.
Igaz, a példák szinte kizárólag fejlettebb országokból származnak, mert nagyobb pénzekben ezekben lehet játszani. Magyarországon is volt egy kísérletük, ami nem akart összejönni, a legnehezebb dolguk viszont az igazán szegény országokban van, ahol maguk a termékek is annyira olcsók.
Húsz éve még senki sem hallott róla, ma meg már egyetemeken tanítják a körkörös gazdaság (circular economy) elvét. Igen ám, de Szaky szerint ennél még gyorsabban kellene dolgozni ezen a filozófián, hiszen annál sokkal kevesebb időnk maradt ezen a bolygón, mint amennyit az emberek hisznek, a mennyiség kultúráját leváltani a minőség kultúrájára váltani pedig nehéz feladat lesz. Egészen pontosan úgy fogalmazott:
„Azt hiszem, már negatívban vagyunk.”
Rendben, de akkor hogyan lehet feloldani ezt az időszűkét? Hát, Szaky szerint úgy, hogy még ma el kell kezdeni dolgozni a problémán.
Egy rossz matekjegy pozitív hatásai a környezetre
Az adás Fordulópont című rovatának vendége Szűcs-Winkler Róbert fenntarthatósági specialista, a környezetvédelmi szoftvermegoldást nyújtó magyar Denxpert EHS&S Software Kft. vezetője volt, aki a Re-business egy korábbi részében is szerepelt néhány hete. Az arról írt összefoglalónk ide kattintva olvasható.
Szűcs-Winkler város szélén nőtt fel, mindig is közel volt a természethez. Az egyetemen ők vezették be a szelektív hulladékgyűjtést, barátaival is szervezett ilyet, benne ez a vonal mindig is ott volt.
Sokáig alkalmazott volt egy nagy cégben, majd úgy jött el a multitól, hogy munka közben környezetmérnöki mesterdiplomát szerzett. A diplomamunkájával érezte azt, hogy ki tudna vele tűnni: életciklus-elemző szoftvert írt, egy másik cég finanszírozta ezt meg, amely aztán pár hónapra fel is vette, aztán végül egy újabb cég levadászta őt.
Ausztriai munkatapasztalata során találkozott össze nála a környezetvédelem és a munka, de évek kellettek neki, hogy a környezet és az informatika világát össze tudja kötni, ez volt az egyik ilyen fordulópontja.
Mégis egy gimnáziumi matematikaóráig kell visszatekernünk ahhoz, hogy megtaláljuk Szűcs-Winkler életének másik fordulópontját, mondhatni felelősségtudatának gyökereit.
Egy rossz jegy után megtanulta nem a környezetére áthárítani, hanem magára vállalni a felelősséget azért, aki és amit csinál – már ha egy olyan ügyről van szó, ami tényleg foglalkoztatja őt, olyan dolgokba nem is igazán érdemes szerinte beleütnie az orrát, amik nem érdeklik annyira.
A teljes adás itt hallgatható végig.
A múlt heti részben a pénz boldogító szerepéről értekezett Fehér Gyula, a Ustream társalapítója.
Borítókép: Tom Szaky, a Terracycle alapítója // Forrás: Umbrella Kreatív Műhely
