Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Őrségi gázfúrás – Ezért nincs közös nevező a helyiek és a Mol között

A Mol Őriszentpéterhez közel fúrna földgázkutat egy éven belül, és bár több hasonló kútjuk termel vagy termelt az Őrségben, a legújabb beruházás ellen csaknem 34 000 aláírást gyűjtöttek össze a helyi civilek, akik a turizmust és a környék nyugalmát féltik az olajtársaságtól. Miről szól és hol tart most a beruházással kapcsolatos vita? 

A Mol Nyrt. és leányvállalata, a Mol Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. Őriszentpéter Galambosszer településrészéhez közel, lakott területtől 440 méterre tervez szénhidrogén kutatófúrást. A szénhidrogén ez esetben nem kőolajat, hanem  földgázt jelent – derült ki a Mol sajtó háttérbeszélgetésén. A Mol lakossági fórumot is tervez április második felére, bár ez változhat a járványügyi helyzet függvényében. 

Most még minden áll, de lehet, hogy nem sokáig

A fúrásra az elsődleges helyszín Galambosszer mellett, az Őrségi Nemzeti Parkban, kiemelten védett Natura 2000-es területen található. Arról, hogy hogy kerülhet fúrótorony egy ilyen területre, ebben a cikkünkben írtunk.  A helyszínen a terepszemlén kívül egyelőre semmi sem történt, sőt a Mol februárban szüneteltette a kutatófúrások engedélyezési eljárását, amit azzal indokolt, hogy szeretne egyeztetni a helyiekkel, de van más ok is:

a Vas Megyei Kormányhivatal elsősorban táj- és természetvédelmi okokból hiánypótlásra szólította fel a Molt, amire fél évük van.

A hiánypótlási kérések között szerepel például, hogy a vállalat helyezze el az úgynevezett „karácsonyfát” (ez a kútkörzetben található termelő létesítmény szaknyelven) minden évszaknak megfelelő környezetben, így most várják, hogy tavasszal kizöldelljenek a fák, illetve a védett madarak (például a haris) fészkelőhelyének védelmét is részletezniük kell. Marton Zsombor, a Mol kutatás-termelési igazgatója hozzáfűzte, hogy a lehető legkisebb beavatkozás jegyében nem építenek új utat, egy már meglévőt erősítenek meg. Azon az útszakaszon, amit használnának, 1500-1600 autó megy el naponta, a fúrás idejére 8-10 autóval nőne ez a szám, az üzemeltetés idején pedig nem lenne plusz gépjárműközlekedés.

Így néz ki a “karácsonyfa”, vagyis a termelő létesítmények. Forrás: Mol

A Mol hangsúlyozta, olyan területen igyekeznek fúrni, ahol várhatóan a lehető legkevesebb kellemetlenséggel jár a fúrás, és egyeztettek a nemzeti parkkal is. A forbes.hu megkereste az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol azt a választ kaptuk, hogy mivel az ügyben eljárás van folyamatban, illetékes hatóságként a Vas Megyei Kormányhivatal tud felvilágosítást adni. A Magyar Természetvédők Szövetsége  közérdekű adatigényléssel azonban megkapta kormányhivataltól a nemzeti park állásfoglalását. A Dr. Markovics Tibor igazgató által jegyzett, január 21-i dokumentum szerint a “kérelmezett tevékenységek a hatályos természetvédelmi jogszabályok egyes pontjaival ellentétesek, természetvédelmi célt és érdeket sértenek. Az érintett ingatlanon a mélyfúrás lemélyítését Igazgatóságunk nem támogatja”.

Az indoklásban kiemelik a haris madár fokozott védelmét, mert a megnövekedett gépjárműforgalom és a fúrás miatti hang- és fényszennyezés ellehetetlenítené a madarak költését. 

A haris az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett madara, a beruházás miatt nem tudnának költeni. Fotó: Creative Commons // sussexbirder

Egy hónapig éjjel-nappal fúrnának

A Mol napi három műszakos rendben (vagyis éjjel-nappal), körülbelül négy hétig tervez fúrni, ennek „zajterhelése a fúrási helyszíntől 700 méter sugarú körön belül meghaladja a megengedett határértéket” – olvasható az őriszentpéteri önkormányzat tájékoztatásában, de a Mol szerint a kivitelező hatásvizsgálatai mást mutatnak, és a tervezett védőfallal jelentősen mérsékelhető a zajhatás. Őriszentpéter hivatalos álláspontja az, hogy „a helyi építési szabályzatba ütköző, helyi gazdasági érdekeket sértő, településképi szempontból is aggályos és természetvédelmi szempontból sem támogatható tevékenység csak a lakott területtől távolabb, más helyszínen valósítható meg.” A Mol egyébként Őriszentpéter környékén még három alternatív pontot vizsgál a fúrás lemélyítésére, ezek között olyan is van, amely nem nemzeti parki területen, vagy már meglévő fúrások közelében van.

A későbbi üzemeléskor várható zajkibocsátással kapcsolatban a Mol annyit közölt, hogy azt a kutatófúrásra benyújtott engedélyeztetés során nem kellett vizsgálniuk, Farnadi Péter, az Őrségvédők Civil Tásaság képviseletében ezzel szemben az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakra hivatkozva azt mondta, az üzemelési zajkibocsátás azonos (75-110 decibel) a mélyfúrás létesítési zajemisszióval.

A fúrás, illetve annak esetleges engedélyezése precedensértékű lehet a civilek szerint, és az ügyben két gazdasági érdek is egymásnak feszül: az őrségi (öko)turizmus és az olajcég profitja.

Farnadi online aláírásgyűjtést is szervezett a fúrás ellen, ezen március végére csaknem 34 000 aláírás gyűlt össze. Csak Őriszentpéteren 60, a leginkább érintett Galambosszer településrészen pedig 9 család egyetlen megélhetési forrása a csendre és a természeti adottságokra épülő ökoturizmus, és „egy ilyen akció teljességgel ellehetetleníti ezt a szektort, a családok megélhetését, hiszen a turisták a táj csendje, békéje és érintetlensége miatt jönnek ide”. Ha a legközelebbi vendégháztól 70, Galambosszertől pedig 440 méterre ipari tevékenység kezdődne, akkor ezek a turisták nem jönnek ide. Marton Zsombor erre reagálva azt mondta,

négy hét előkészítés után négy hétig fúrnak, a munkálatokat mindig igyekeznek a helyi lakosság igényeihez igazítani, a turisztikailag kevésbé sűrű, téli időszakban dolgoznának.

Művelettől függően ilyenkor 30-40 ember dolgozik a területen, és dolgozóik jellemzően a fúráspont környékén vannak elszállásolva, ott étkeznek, „ez az időszak akár egy lehetőség is azoknak a tulajdonosoknak, akik nem feltétlenül teljes teltházzal futnak télen,  a Mol ebben is partner tud lenni”. Ezenkívül a lakosság kompenzálásáról az önkormányzattal egyeztetve gondoskodnak majd. Farnadi Péter azt mondta, szívesen látják a Mol munkatársait a vendégházakban, amelyek egyébként a teljes téli szezonban is teltházzal üzemelnek.

File:Őriszentpéter, templom légi fotón.jpg - Wikimedia CommonsAz Őrség és Őriszentpéter kedvelt turisztikai célpont. Forrás: Wikimedia Commons

Húsz éve termelnek gázt a nemzeti parkban

„Az a földgáztelep, amelyet beazonosítottunk, a meglévő kútállománnyal nem elérhető és nem kitermelhető” – utalt a termelési igazgató arra is, hogy a Mol 20 éve termel ki földgázt az Őrségben, a nemzeti park területén. Őriszentpéteren, Bajánsenyén és Kercaszomorhoz közel is vannak kútjaik, köztük olyanok is, amelyek végül nem adtak ipari értékű gázt. Ezeket rekultiválták, vagyis a felhagyott fúrási területet visszaadták a természetnek, „nincs látható jele annak, hogy ott valaha olajipari tevékenység folyt”. Farnadi Péter ugyanakkor azt mondta: van jónéhány kút, „ami állítólag rekultiválva lett, de sok beton vascső, kútfej továbbra is ott van”. 

Az őrségi vezetékrendszer, piros pöttyökkel az eddigi földgázkutak. Forrás: Mol

A forbes.hu kérdésére a Mol elmondta, mindig készítenek egy termelés-előrejelzést, becslést: két-három évtől, 20-25 évig is termelhetnek egy kutat. A Mol minden egyes kitermelt köbméter után bányajáradékot fizet a magyar államnak, és így

amellett, hogy „segítünk fenntartani a magyarországi földgáztermelést – a lakossági földgáz felét biztosítja a Mol –, a magyar államnak is komoly bevétele származik a kitermelésből”.

A háttérbeszélgetésen részt vett Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse, aki tágabb kontextusba helyezte a beruházást, hangsúlyozva, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén súlyos felelőtlenség új kőolaj- vagy földgáz-kitermelési lehetőségeket tervezni egy nemzeti parkban, és „ha 2030-ig nem lépünk elég nagyot, akkor elég nagy bajban lesz az emberiség”. A Párizsi Klímaegyezményben rögzített, még biztonságosnak tekinthető 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt a már meglévő, működő olaj- és gázmezőkben található készlet teljes kitermelése is veszélyezteti; az új mezők megnyitása még tovább rontana a helyzeten. A környezetvédelmi szervezet szerint különösen elítélendő a kitermelés terve azért is, mert azt nemzeti parki területre tervezik.

Perger szerint itt az ideje, hogy a klímaválságot fokozó fosszilis energiahordozókról a Mol átálljon a megújulókra.

A Mol aktualizált hosszú távú, fenntarthatósági stratégiájára utalva hozzáfűzte ugyan, hogy látják a vállalat szándékát is, hogy igyekszik csökkenteni a kibocsátását, azonban „nem újabb szénhidrogénmezőknek a megnyitásával lehet érdemben küzdeni a klímaváltozás ellen”.  Pantl Péter, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója szerint nem kevés idő kell ahhoz, hogy a lakosság energiaellátását, fűtését biztonságosan, külső függésektől mentesen biztosítani lehessen más forrásból. A Mol törekszik arra, hogy elérje a 2030-ig szóló stratégiájában rögzített, 30 százalékos szén-dioxid kibocsátás-csökkenést, majd mindent megtesznek azért, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a Mol vállalatcsoport. A klímacélokkal, és azzal, hogy csökkenteni kell az energiafogyasztást, ők is egyetértenek, de ezt mindenkinek a saját háza táján kell kezelni.

A Mol-csoport 7 millió tonnás éves kibocsátásból 900.000- 1 millió tonna kapcsolódik a kutatás-termeléshez, de 2030-ra a fosszilis energiatermelésben azt vállalták, hogy karbonsemlegessé válnak.

Borítókép: Creative Commons // Ferenc Vazsonyi

 


Oszd meg!

"Egy nyugati mércével mérve elavult pincészetet vettem, szőlőbirtok nélkül, azt nem is adták volna, de pénzünk sem volt rá"