Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Hogy lehet, hogy egy védett területre fúrótornyot visz egy olajcég?

Mi értelme a Natura 2000-es besorolásnak, ha fúrótornyot vihet oda egy olajcég? A szakértő szerint ebben nincs ellentmondás, az Őrség esetében azonban kiemelten fontos, hogy egy nemzeti parkról is beszélünk. 

A Mol az Őrségben Natura 2000 besorolású területen tervez földgázkutató fúrásokat, amely ellen a héten aláírásgyűjtés indult, és bár a Mol azt közölte, egyelőre csak terepszemle volt és egyeztetnek a helyiekkel, ha a kutatófúrások sikeresek lesznek, az olajtársaság vélhetően elindítja a területen a kitermelési tevékenység engedélyeztetését. Dr. Farkas István Tamást, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) társelnökét arról kérdeztük, milyen feltételekkel lehet gazdasági tevékenységet végezni kiemelten védett, például Natura 2000-es területen.

A Natura 2000-es területek nem „rezervátumok”, ahol semmit nem lehet csinálni, hanem olyan területek, ahol megfontolt módon lehet gazdálkodási tevékenységet folytatni  – kezdte a szakember. Előfordul, hogy védett túzokpopulációval rendelkező szántóterület Natura 2000-es besorolású, így ott például úgy lehet gazdálkodni, hogy a fészkeket védeni kell és biztosítani kell a madarak életét. Fontos, hogy ha valaki Natura 2000-es területen akar beruházni, akkor készíttetnie kell egy Natura 2000-es hatásbecslést. 

A Mol szünetelteti az őrségi kútfúrás engedélyezési eljárását

A Mol őrségi beruházásával kapcsolatban ez a hatásbecslés 2020. november végén készült el. A Vas Megyei Kormányhivatal honlapján elérhető dokumentum szerint a Mol Nyrt. és a projektre létrehozott Mol Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. az Őri-M-1 jelű kút lemélyítését tervezi Őriszentpéter 08/18 hrsz.-ú földrészleten.

„Produktív fúrás esetén külön eljárás keretében történik a kút termelésbe állításának engedélyeztetése” –  vagyis az sem kizárt, hogy nemcsak próbafúrás, hanem annak sikere esetén kitermelés is lesz a területen, ha engedélyezik a hatóságok. A fúrási pont és a kút tervezett bekötővezetéke néhány éve felhagyott szántón (parlagterületen)
található. A megközelítési útvonal kialakítása nem érint közösségi jelentőségű élőhelyet – olvasható a dokumentumban. Részletesen felsorolják a tágabb területen megtalálható védett állatfajokat, illetve hogy ezek közül melyik fordulhat elő a célterületen. 

A hatóságok a hatásbecslés alapján döntenek arról, hogy szükség van-e környezeti hatástanulmány elkészítésére, vagy a hatásbecslés alapján engedélyezik a tevékenységet, a harmadik opció pedig, hogy már a hatásbecslés alapján sem engedélyezik a beruházást

– mondta a Forbes.hu-nak Farkas István Tamás a folyamatról.

Az ország más területén, például az Alföldön is van példa arra, hogy földgázkitermelést folytatnak természetvédelmi területen, tehát elvileg lehetséges ilyen.

A természetvédelem és a turizmus miatt sem kellene fúrni az Őrségben

Az Őrségbe tervezett fúrásokról ugyanakkor az az MTVSZ álláspontja, hogy a nemzeti park térsége egy nagyon specifikus tájhoz tartozik, és ezen a területen nem kellene szénhidrogén-kutatást és – kitermelést folytatni, mert ez

nem illeszkedik a nemzeti park céljaihoz, és a turizmus is kiemelten fontos a térségben, a táj kiemelt érték, és zavarja az ott lévő védett fajokat.

A szakember szerint a környezeti hatásvizsgálat egy mélyebb vizsgálat, vegetációs időszakban, tehát tavasszal-nyáron kell elvégezni az élővilágra gyakorolt hatások pontosabb feltérképezése miatt.

Az MTVSZ 2012-ben egy Kiskunhalas közelébe Natura 2000 besorolású területre tervezett, kutatási célú Mol-fúrással kapcsolatban nyújtott be fellebbezést, amikor a hatásbecslést követően már nem kért környezeti hatásvizsgálatot a hatóság, hanem rögtön engedélyezte a fúrásokat.

Fellebbezésük miatt másodfokon elrendelték a hatásvizsgálat elkészítését.

Ha a hatóság engedélyezi a beruházást, akkor az MTVSZ az őrségi ügyben is fellebbezni fog a döntés ellen – mondta a társelnök.

Farkas István Tamás szerint a kutatófúrásnak nagy a zajterhelése, az emberekre nézve is, valamint az ehhez kapcsolódó utak, infrastruktúra kiépítése, és a tehergépjármű-forgalom is terheli a környezetet. Egy nemzeti park esetén nem ilyen típusú gazdálkodási tevékenységnek kellene meghatároznia a tájhasználatot, ráadásul az Őrség esetében a helyi lakosság élénk tiltakozása is mutatja, hogy ők sem ilyen képet képzeltek erre a tájra. Arról nem is beszélve, hogy a beruházás átalakítaná azt a különleges településszerkezetet (az ún. szereket), amely kifejezetten erre a térségre jellemző. 

Hogy mivel is jár egy kutatófúrás, arról íme egy 2014-es videó:

Mert helyes ugyan, ha az ember felkészül a legrosszabbra, de bizonyosra mégsem szabad venni.