Holló Dávid és hawaii kutatótársa technikájukkal mesterségesen szaporíthatók és telepíthetők lehetnek a „tengeri őserdők”, ráadásul üzleti modellt is kidolgoztak a projekt finanszírozására.
Bár a felszínről alig észrevehető, de az elmúlt években jelentősen felgyorsult a korallok pusztulása a klímaváltozás és az emberi szennyezés hatására. A változás olyan léptékű, hogy szakemberek nem várhatnak a klímaváltozást okozó országok zöld fordulatára. Inkább aktívan dolgoznak a nagyon érzékeny korallok szaporításán.
A fiatal formatervezők, Holló Dávid és Lori Nishikawa is saját megoldást dolgozott ki a korallok megmentésére, technogóiájukkal akár ipari léptékben is lehetségessé válhat a korallok telepítése – mutatta be a Qubit.
Pusztuló tengeri őserdők
A korallokat több tényező veszélyezteti: az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt megbomlik a korallok és a bennük élő algák szimbiózisa. A korallok így kifehérednek, túlélőképességük drasztikusan visszaesik. A tengervíz savasodása a növekvő szén-dioxid miatt a korallok meszes vázát károsítja, a tengervíz szennyezése pedig mérgezi az érzékeny állatokat.
A pusztulással együtt megbomlik a zátonyok biodiverzitása, 4 ezer másik állatfaj élőhelye, illetve szaporodási helye is veszélybe kerül. Egy 2021-es tanulmányt is idéz a portál, miszerint
„2050-re a legrosszabb esetben a korallok 94 százaléka kipusztulhat, míg egy optimistább forgatókönyv szerint a zátonyok 63 százaléka még 2100-ban is tovább növekedhet”.
Tudósok: majdnem minden korallzátony eltűnik a következő 20 évben
Mit terveztek Hollóék?
A korallok megmentésére rövid és hosszútávú megoldásokon is dolgoznak kutatók.
coral micro fragmentation from Lori Nishikawa on Vimeo.
A hosszútávú megoldás, hogy mesterséges evolúcióval kiválasztják a klímaváltozásnak ellenállóbb egyedek génjeit, majd ilyen korallokat tenyésztenek – ez viszont a korallok sokszínűségének elvesztésével is járhat.
A rövid, illetve átmeneti megoldás, hogy a lehető legjobb helyeken mesterségesen telepítenek zátonyokat, illetve előnevelt korallokkal népesítik be azokat – hasonló megoldáson dolgoznak Hollóék.
A mesterséges zátonyok telepítésére jelenleg nincs ipari léptékű megoldás, erre dolgozott ki koncepciót a magyar-hawaii páros. Fémpaneleket rögzítenének a tengerfenékhez, a panelekre pedig lyukacsos szerkezetű betonelemeket, a korallokat ezekre telepítenék. A betonelemek önthetők vagy nyomtathatók is – ebben együttműködnek Ulrike Pfreundt svájci kutatóval, aki legjobb betonszerkezet kidolgozásán fáradozik.
Hogyan lesz rá pénz?
Hollóék a mesterséges szaporításra létrehozott „korallbölcsődék” környékén építenék ki rendszerüket, erre Hawaii mellett szemeltek ki lehetséges területet – erről egyeztetéseket kezdtek a hatóságokkal. A telepítést jövő év vége felé, ősszel szeretnénk elkezdeni.
Búvárokkal közvetlenül, de akár természetes úton is betelepülhetnek az új korallok. Forrás: Lori Nishikawa/CoralSeascape
Egy ilyen tesztüzemet finanszírozni is kell, márpedig projektjük aligha tekinthető üzleti vállalkozásként. Találtak megoldást a finanszírozásra: búvároktatással kombinált programot kínálnának turistáknak, akik ennek részeként maguk is telepítenének korallokat.
„A turisták nemcsak úszkálnának és bámészkodnának a víz alatt, hanem aktívan tennének is a környezetükért” – nyilatkozta a portálnak Holló.
Kiemelt kép: Lori Nishikawa/CoralSeascape
