Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Egy kétkerekű robot gurul utánad és cipeli a csomagod – ez már a valóság

A világjárvány megváltoztatta, ahogyan dolgozunk, ahogyan kommunikálunk, ahogyan vásárolunk. Annyi változás között miért éppen a közlekedési szokásaink maradnának a régiek? A jövőben nem az lehet fontos, hogyan jutunk el valahova, hanem hogy a dolgok hogyan jutnak el hozzánk.

Péter négy évig járt egy huszonéves Mercedesszel, mire felfedezte: nem olcsóbb, nem gyorsabb és társadalmi státuszt sem ér vele, viszont szennyezi a környezetet. 2017 végén eladta az autóját, és egy évig minden utazásáról naplót vezetett. Tapasztalatait a Kerékpárosklub oldalán is összefoglalta, ahol azt írja: összesen 6-7 kilót fogyott egy év alatt és javult az állóképessége.

Az általa megspórolt CO2 kibocsátás egyenértékű azzal, amennyit 28 darab tízéves fa megköt egy év alatt, kb. 14 százalékkal tudta csökkenteni a karbonkibocsátását az autó eladásával.

Ezen felül rájött, hogy bringával kevésbé stresszes a városi közlekedés, több ideje marad gondolkodni, és megváltozott a városhoz való viszonya is.

Péter nincs egyedül

A pandémia alapjaiban változtatta meg közlekedési szokásainkat, a városiak közlekedési módjai változatosabbak lettek, és ez akár így is maradhat – írja mindeközben a Wired szerzője. Úgy látja, New Yorkban is többen használnak saját bringát, bérelhető városi bringákat, lábbal hajtható és e-rollereket, de még görkorcsolyát és hoverboardot is, mint korábban.

Amellett, hogy ez kaotikus tud lenni a járdákon és bringautakon, mindenképpen egy diverz, virágzó közlekedési ökoszisztémát mutat, írja a szerző a látványról, amit Budapesten, sőt már vidéken is ismerünk.

De más szemszögből nézve, a káosz legfőbb oka, hogy az útjainkat elsősorban autókra terveztük meg, egy személy méretéhez képest irreálisan nagy járművekre. Az autók, buszok látványát szoktunk meg, ugyanakkor ezek között a manapság népszerű eszközökön kevésbé érzi magát biztonságban az ember.

Miközben a járvány előtt egyértelműen 19. századi közlekedési eszközök uralták a városi utakat, most a világ számos pontján az látszik, hogy egyre inkább teret nyernek a 21. századi, modern, környezetkímélő és esetenként szórakoztató vagy a testmozgást is támogató eszközök. Nemcsak autóikat cserélik egyre többen egy- és kétkerekű eszközökre, hanem a tömegközlekedési opciókat is. És ezen alternatív eszközök kínálata egyre csak bővül, ezzel párhuzamosan pedig az áruk is mérséklődik, így még többek számára kínálva alternatívát.

A mai ember nemcsak azt várja el a közlekedési eszközöktől, hogy célba juttassák őt, hanem azt is, hogy mindenkor azonnal elérhetők legyenek, és a lehető legrövidebb idő alatt vigyék el az embert ából bébe. A maradék időben pedig lehetőleg ne legyen gond a tárolásuk. Az új eszközök ezeket az elvárásoknak ügyesen megfelelnek.

Felforgatók, gyertek

Bár a változatos járgánykínálatban számos innoviációt találunk, valójában

a diszruptív, felforgató, a közlekedést alapjaiban megújító technológia máig nem tűnt fel.

Még az önvezető autó sem sorolható ebbe a kategóriába, hiszen az is egy, már korábban is létező jármű továbbfejlesztett verziója. A nagy fejlődést a későbbiekben sem az autógyártóktól várhatjuk – mondja a cikkben megszólaló szakértő. Sokkal inkább a mikromobilitás technológiájától és az automatizációtól.

A mikromobilitás azt jelenti: bármi, ami mozog, és motorja van, de nem autó. A mikromobilitás fejlődési iránya napjainkban az olcsóbbá válás és a mindennapi közlekedés egyszerűsítése. A fejlődés ezen a területen rendkívül gyors – sokkal gyorsabb, mint mondjuk az autóiparban.

Ma még nem látjuk, mi a közlekedés jövője – írja a szerző. Talán nem az önvezető elektromos autó (miért állnánk meg ott?). Talán nem is autó, talán nem is kell hozzá teljesen új infrastruktúra. Talán a gondolkodás megváltoztatására van inkább szükség ahhoz, hogy a városi útjaink fenntarthatóvá és igazán hatékonnyá váljanak.

Gita (forrás: Gita)

New Yorkban a legújabb őrület például a Gita nevű robot (ejtsd: dzsítah), a kétkerekű kis doboz, amely mintegy 18 kilónyi súllyal pakolható meg, és képes önállóan követni gazdáját az utakon, megszabadítva őt a cipekedés kellemetlenségeitől. A Gita jól mutatja a közlekedés jövőjét is – írja a Wired-szerző – amelyhez az automatizáció vezethet el, és amelynek fókuszában nem feltétlenül az áll majd, hogy az emberek eljussanak helyekre, hanem hogy a dolgok eljussanak az emberekhez.

Nyitókép: Okai Vehicles / Unsplash

Oszd meg!