Az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ma kiadott jelentése szerint a döntő pillanatban vagyunk és sürgősen cselekednünk kell az éghajlat védelméért. A jelentés szerint ha tovább folytatjuk a klíma- és természetpusztító tevékenységeket, a század végére 2-3 fokos emelkedés állhat be, ami felmérhetetlen következményekkel járhat.
Extrém időjárási körülmények, összeomló jégtakarók, változó óceáni áramlások – minden idők legkomorabb figyelmeztetését adták ki hétfőn a világ vezető klímatudósai, amit a CNBC is szemlézett.
A tanulmány azonban így is próbál optimista maradni, a szakemberek szerint ugyanis ha az elkerülhetetlen plusz 1,5 Celsius fokos limitet nem lépjük át, akkor elkerülhetjük az igazán jelentős klímaváltozást és annak beláthatatlan hatásait.
A klímatudósok szerint a limitátlépést csak akkor tudjuk megakadályozni, ha gyorsan (még ebben az évtizedben) és drasztikusan csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
(A 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célként fogalmazza meg a 1,5 Celsius-fok globális felmelegedési küszöbértéket.)
Mit mutat most 5 fontos mérőszám a klímaváltozásról?
A tanulmány a klímacsúcsra is hatással lesz
A jelentést a mai publikálás előtt a világ kormányai is elfogadták már. Az IPCC legutóbb 2014-ben állított össze hasonlóan átfogó tanulmányt, ami nagy hatással bírt a 2015-ös párizsi klímacsúcson született egyezményre.
A következő klímacsúcs idén novemberben Glasgowban lesz, és a most megjelent eredményeket a világ vezetőinek is címezték a szakemberek.
A jelentés nyolc év tudományos eredményeit fogja össze, 14 ezer kutatást dolgoztak fel hozzá és a végleges eredményt számos tudományos vita előzte meg. A Hatodik Értékelő Jelentés első fejezete az éghajlatváltozás fizikai alapjaival foglalkozó munkacsoport beszámolója, ami a klímaváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeken alapul.
Bill Gates: olcsóbb elérni a karbonsemlegességet, mint hinnénk
A jelentés legfontosabb tanulságai
A Greenpeace Magyarország szerint a tudomány álláspontja egyértelmű: a helyzet minden eddiginél súlyosabb. A kormányoknak minél gyorsabban cselekedniük kell, és a novemberi klímakonferenciáig (COP26) olyan terveket és célszámokat kell elfogadniuk, amelyek összhangban vannak a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített céllal, mely szerint a felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát. A szervezet összefoglalta az IPCC klímatudósainak legfőbb konklúzióit:
- Egyértelmű, hogy az emberi tevékenység hatására melegszik a légkör, az óceán és a szárazföld.
- Az éghajlatváltozás üteme példátlan az emberiség történelmében, a felmelegedés 1,09°C körül volt 2011-2020 között az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
- Az előző Értékelő Jelentés (2014) óta erősen melegedett a Föld felszíne, az utolsó 5 év (2016-2020) volt a legmelegebb legalább 1850 óta.
- A tengerszint emelkedésének és a jégtakarók olvadásának üteme felgyorsult.
- Egyre több és súlyosabb extrém időjárási esemény történik, és egyre erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy ez az emberi tevékenység számlájára róható fel.
- Az Északi-sarkvidék 2050 előtt valószínűleg legalább egy alkalommal jégmentessé válik, még a 1,5 fokos cél eléréséhez szükséges út követése esetén is.
- Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását.
- A felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a CO2 kibocsátások elérik a nettó zéró szintet.
- A 1,5 fokos cél még mindig elérhető, de ehhez gyors kibocsátás-csökkentés szükséges. Ha nem csökkentjük minél előbb a kibocsátásokat, akkor a jelenlegi szint mellett 2030-ig elfogyaszthatjuk azt a maximális CO2 mennyiséget, aminek kibocsátásával még tartható a 1,5 fokos cél.
- A metánkibocsátásokat is gyorsan és jelentősen csökkenteni kell.
9 dolog, amit te is megtehetsz a klímaváltozás ellen
Lehetőségek és biztató jelek
A forbes.hu-nak eljuttatott közleményben a Greenpeace magyar képviselete úgy nyilatkozott, hogy a kihívás ugyan példátlan mértékű, de komoly lehetőségeket és biztató folyamatokat látnak az alábbi folyamatokban:
- A nap- és szélenergia a legolcsóbb villamosenergia-forrássá váltak a legtöbb helyen a Földön.
- A Nemzetközi Energiaügynökség szerint is elérhető a 1,5 fokos cél, egyebek mellett a nap- és szélenergiába való befektetéssel, illetve a belső égésű motoros járművek forgalmazásának legkésőbb 2035-ig való megszüntetésével.
- A pénzügyi szektor is ébredezik, egyes globális befektetők a megújulók felé vették az irányt, és egyre inkább elfordulnak a kockázatot jelentő fosszilisektől.
- Egyes üzleti stratégiák is elkezdtek válaszolni a kihívásokra, pl. autógyárak jelöltek meg dátumokat a belső égésű motorokkal való szakításra, energiavállalatok a szénből való kiszállásra, illetve egy nagy olajcég is bejelentette már, hogy jelentősen visszafogja az olajkitermelését.
- A klímamozgalmak egyre több győzelmet aratnak a bíróságokon, amelyek érdemi lépésekre köteleznek vállalatokat [9] vagy országokat.
Az éghajlatváltozzásal a vízkockázat is nő –leleményes magyar települések azonban felvették a kesztyűt
Kép: az argentin Perito Moreno-gleccser // Fotó: Agustín Lautaro, Unsplash
