A Rakun Dobozközösség projektjében nem az a legnagyobb vaszizdasz, hogy gatyába rázták és modernizálták a klasszikus ételhordó műfaját, hanem hogy azt a körforgásos gazdasági modell részeként képzelik el. Az alumínium dobozok főszereplésével indult étel-elvitelesrendszer a fenntarthatóságon és a megosztáson alapul, a költségeket pedig a vendéglátóhelyek és a vendégek egymás között dobják szét.
Klasszikus jelenség a hazai vendéglátóhelyeken az üres jégkrémesdobozt markolászó vendég, aki sokszor a már rendesen leharcolt egyedbe kérné elviteles adagját. Egyre több étterem kergeti ki konyhájából a próbálkozók dobozait, mert se kapacitásuk, se engedélyük nincs arra, hogy a behozott edényt tisztára mossák. A vevő által koszosan hagyott doboz az étterem konyhájában is fertőzéseket okozhat, de a bent ragadt konyhai dzsuva a kiadott ételekre is káros hatással lehet. (A balhét pedig az étterem viszi el.)
A legtöbb helyen egyszer használatos dobozokkal intézik el a problémát, a műanyag pedig méretes szeméthegyekben gyűlik tovább.
Dr. Horvátth Sarolta és Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány alapítói erre a problémára keresték a megoldást. A Rakun Dobozközösséget (ami nevét az angol racoon, azaz mosómedve után kapta) ugyan van még hova fejleszteni, de fontos lépcsőfoka lehet annak, hogy az itthoni vendéglátóhelyek már egy kicsit is kevesebb szemetet termeljenek. A projekt az idei Highlights of Hungary jelöltjei között is szerepel.
Hogyan működik?
A felhasználó telefonos alkalmazáson keresztül harmincnapos ciklusokra fizet elő, ezalatt korlátlan alkalommal használhatja a Rakun partnerek bármelyikében a sztenderdizált dobozokat. A jogosultságot az étteremben QR-kód alapján ellenőrzik, majd a delikvens elviszi a dobozban az ételt. A vendég bármelyik Rakun partnerhez visszaviheti a tisztára mosott üres dobozt, és kap egy ugyanolyan, az étterem által is szabályszerűen elmosott példányt.
Ritkul az egyszer használatos műanyag, na, de mi lesz helyette?
A Felelős Gasztrohős Alapítvány már közel tíz éve tereli a hazai vendéglátóhelyeket a fenntarthatóbb irányba, környezetvédelmi tanácsokkal és programokkal segítik a zöldülni vágyó éttermek törekvéseit. Van mit tenni, a vendéglátás az egyik legpofátlanabb műanyagszemét-termelő, leginkább az élelmiszercsomagolások és az egyszer használatos elviteles dobozok tesznek a globális környezeti probléma súlyosságáért. A legnagyobb ételfutárcégek csak Budapesten naponta ezer egyszer használatos, vagy biopolimer műanyagcsomagolást visznek házhoz, ami aztán a kukában landol.
Ugyan a biológiai úton lebomló termékek, beleértve magát az elviteles dobozt is, terjedőben vannak, ezek nem jelentenek releváns megoldást. A tárolók visszagyűjtése és ipari komposztálása itthon még nem megoldott, azaz ugyanott végzik, mint a rendes szemét.
Okoskukával könnyítené meg a beltéri komposztálást a magyar formatervező
A gasztrohősök álláspontja az, hogy a megoldás a többször használható és megosztáson alapuló eszközökben rejlik.
Egyre több hazai vendéglátóhely gondolja így, terjednek a fém szívószálak, vagy a betétdíjas elviteles poharak is.
A fő hiányt az élelmiszer szállításához szükséges megfelelő dobozok jelentik. Alternatívákra pedig égető szükség van, már csak azért is, mert vészesen közeledik 2021. július 1-je. Onnantól életbe lép az Európai Unió irányelve, ami szigorítja az ételkiszállításhoz és elvitelre használt műanyagcsomagolásokat, és sok egyszer használatos eszköznek parancsol megálljt.
Nyártól itthon is lőttek az egyszer használatos műanyagoknak
Saroltáék már három éve dolgoznak a környezettudatos és higiénikus ételkiszállítás fejlesztésén, több tesztidőszakon is túlvannak. 2019-ben két vendéglátóhely bevonásával polipropilén dobozokkal próbálták ki a rendszert. Az olcsó, csupán kétszáz forintos betétdíj nem csábította a vásárlókat arra, hogy vissza is vigyék a dobozokat, és egyéb probléma is akadt. A doboz gyorsan koszolódott, sérült és karcolódott, ez pedig higiéniai szempontól különösen aggályos volt.
A megoldást a Kínából rendelt rozsdamentes acéldoboz jelentette. (Az EU országaiban nem találtak hasonlót, a svájci alternatíva pedig iszonyú drága lett volna. Azóta felvették a kapcsolatot hazai kohókkal a gyártatás hazahozatala érdekében.) A jelenleg használt tárolókból a Wessling Labor vizsgálata szerint
semmilyen káros anyag nem oldódik ki, emellett csepp- és karcmentes és ha egyszer elhasználódik (élettartama több száz alkalom), teljes mértékben újrahasznosítható.
Kell hozzá egy nagyfokú tudatosság, az biztos!
„Nagyon egyszerűen próbáltam ki, teletöltöttem vízzel, majd a feje tetejére állítottam, hogy ereszt-e. Átment a teszten, és azt mondtam, ez kell nekünk” – mondja Jenei Viktória, a pesti Bonnie Restro üzletvezetője a dobozról. Az étterem egyike annak az összesen tizenöt étteremnek, ami csatlakozott a Rakun Dobozközösséghez. Húsz dobozzal indultak, és különösebb marketing nélkül jutottak el odáig, hogy az igények miatt már új garnitúrákra van szükségük.
A vendég még spórol is vele
Viki elmondta, hogy már korábban is igyekeztek zöldíteni az éttermet, például különböző kísérleteket tettek a környezetbarát csomagolások felé is. „A papírdobozok átáztak, a vendégek panaszkodtak. Próbáltunk más dobozokat is, de azok nagyon drágák voltak. Az étel árába ezt nem tudtuk volna beépíteni, de nem akartunk többszáz forintot kérni mindenféle rossz minőségű dobozokért sem.” A Rakun dobozokkal az üzletvezető szerint nincs macera, minden konyhai előírásnak megfelelnek és árban is kedvezőek.
A Rakun szolgáltatási díját a felhasználóhelyek és a vendéglátók megosztják egymás között, és a konstrukció mindenkinek ideális.
Vikiék darabszám alapján fizetnek, a havi díj most körülbelül kétezer forint. A vásárlók havonta különböző szetteket tudnak igényelni, a háromdobozos szolgáltatás 1200, a négy dobozos verzió 1600 forint. „Ez főleg azoknak éri meg, akik rendszeresen jönnek. Mi a hagyományos csomagolásért kétszáz forintot számolunk fel, így aki a Rakunra előfizet már a hatodik étkezéssel behozza az árát. És persze a környezetet is védi” – mondja Viki. A vendégek évente 19 200 forintot meg tudnak így spórolni.
Breuer Péter, a Dobrumba és Pingrumba tulajdonosa szerint évek óta hiány az olyan elviteles csomagolás, ami környezetbarát, de egyben strapabíró is. Péterék jelenleg körülbelül ötven Rakun-dobozzal dolgoznak, a tárolók eddig minden kritériumnak megfeleltek.
„Jó dolog, de még nagyon az elején vagyunk és még nincs olyan szinten, hogy kiváltsa az egyéb csomagolásokat.”
Péter szerint a rendszer sajátosságából fakad, hogy állandó kapcsolattartás szükséges a vendégekkel és azoknak a vendéglátóhelynek a számát is növelni kell majd, ahol a szolgáltatás elérhető. „Csak így lehet megoldani, hogy az edények oda-visszajárhatóak legyenek.” Péter pozitív a kezdeményezést illetően, de hangsúlyozza, a szolgáltatásnak vannak még gyermekbetegségei, amik megoldásra várnak. Ilyen például, hogy a felhasználó egyszerre csak négy edényt tud használni, és újabbakat csak akkor kap, ha a korábbiakat visszavitte. „Kell hozzá egy nagyfokú tudatosság, az biztos” – mondja Péter.
A Rakun Dobozközösség még pilot időszakban van, a csapat most összegyűjti a három hónap eddigi tapasztalatait és ezek alapján mennek tovább. Sok visszajelzés érkezett például az applikációval kapcsolatban. Ezt egyszerűsítik, hogy a vendéglátóhelynek csak le kelljen csippantania a QR-kódot ahhoz, hogy lássa az adott vevő státuszát.
A jövőben a céges étkeztetés irányába is mennének, Sarolta elmondása alapján a karantén idején több irodaház is megkereste őket, hogy a jövőben szívesen használnák a Rakun dobozos heti menüt. A másik erős láb, különösen most a házhoz szállítások időszakában, az ételrendelős futárszolgálatokkal való kooperáció lenne. A komoly és kiterjedt rendszerekbe komplex feladat lesz beilleszteni az egyelőre még pilotfázisban lévő szisztémát, így egyelőre az éttermek és a felhasználók számának bővítése a cél. Az eddigi elfogadóhelyeket ITT lehett megnézni.
Kiemelt kép: Rakun Dobozközösség
