Sokat lehet hallani arról, hogy a mindennapi jó gyakorlatokat hogyan alkalmazzuk az üzletben, hogyan legyünk azáltal jobb vállalkozók. Mi lenne, ha megfordítanánk, és az üzleti életben bevált dolgokat kamatoztatnánk az élethelyzetünk javítása céljából? Vendégszerzőnk nemzetközileg elismert és sikeres cégalapítók történetei, valamint az elmúlt évtizedek saját vállalkozói és mentortapasztalatai alapján gyűjtötte össze azokat a tippeket, melyek a mindennapi életvitelben is segítenek látványos javulást elérni.
A 2000-es évek elején az Egyesült Államokból Magyarországra költöztem a feleségemmel, hogy elindítsak egy új, Kelet-Közép-Európát megcélzó vállalkozást, az eEurope Media-t. Az üzlettársammal együtt 18 hónap alatt sikeresen felfuttattuk, majd ezt követően el is adtuk a céget és tulajdonosként én ki is szálltam belőle.
Ekkor döntenem kellett: merre tovább? Az azt megelőző évtizedekben sokat utaztam és költöztem a munka kapcsán: New Yorkból Budapestre, Budapestről Londonba, onnan Los Angelesbe, majd vissza Budapestre.
Vakon ráírtam
Az utolsó költözés után családi okok miatt nem volt további opció, így Magyarországra fókuszáltam, itt kerestem a következő állomást. A korábbi, Cartoon Network-nél és CBS-nél szerzett televíziós tapasztalataimból fakadóan ezen a területen kezdtem el a keresést és a TV2-nél megüresedett kereskedelmi igazgató pozíciót szemeltem ki. Megszereztem a TV2-t akkor tulajdonló európai cégcsoport vezérigazgatójának emailcímét
és vakon ráírtam a következő tárggyal: „Boost your revenues with one key hire”, azaz „Növeld a bevételeidet egy kulcsember felvételével”. A bevállalós üzenetre három napon belül választ is kaptam, egy hét múlva pedig már személyesen Londonban találkoztunk.
Ekkor jött azonban a neheze, ugyanis a négyszemközti üzleti vacsoránál egy goromba arcú és viselkedésű vezérigazgató fogadott, akinek a svájci származása, drága öltönye és a hátrafésült haja mellett más nem utalt a gentlemanségre. Kérdések hadát szórta rám, az arra adott válaszaimra, ötleteimre pedig végig flegma és lekezelő „Mit képzel?!” „Hogy gondolja?” típusú mondatokkal reagált.
Miért hiba, ha a vezető mindenáron erőlteti a munka-magánélet egyensúlyt?
Volt egy pont, ahol az „úriember” átlépte a türelmem határát és én enyhén szólva is határozottan kifejtettem a viselkedésével kapcsolatos véleményemet és kiálltam a gondolataimért. Ekkor fordult a kocka: kiderült, hogy ez az egész a tesztje volt. Onnantól kezdve teljesen más hangnemre váltott, a vacsora végén pedig ajánlatot is tett, mely a későbbi hetekben megegyezéshez is vezetett, így én lettem a TV2 Csoport kereskedelmi vezetője.
Fókusz! Nemcsak az életünkben, de az üzletben is kell. Forrás: Unsplash
Miért mesélem el ezt a történetet?
Mert ez az élmény döbbentett rá, hogy a sikerhez mennyire fontos a fókusz, az agilitás és a kitartás, ezek köszönnek vissza a történelmileg sikeres emberek életében is, és amióta elkezdtem dolgozni startupokkal, azóta ezt látom a sikeres startupok esetében is.
Nézzük meg, mit is jelent ez a három dolog pontosan!
Steve Jobs és a fókusz
Van egy alapvető tévhit: akkor leszel nagyobb vállalkozó, ha minél inkább szélesíted a célcsoportod és a tevékenységi köröd, ha minél sokrétűbb vagy. A valóságban azonban pont az ellenkezője az igaz: azok a sikeres vállalkozások, akik fókuszáltak, minél pontosabban definiálják a céljukat, és annak megfelelően minél jobban leszűkítik a célcsoportjukat, valamint a nekik kínált portfóliójukat, ezt követően pedig végig ezeket szem előtt tartva haladnak lépésről lépésre az úton.
Steve Jobs egyetlen kérdése és a legendás válasz, amivel a csődközelből billió dolláros céggé tette az Apple-t
Hallottam egy 1980-as előadást a legendás Steve Jobstól. Akkor, 25 évesen ő azt vizionálta, hogy Apple termékeivel közvetlen kapcsolatot teremt az emberek és a számítógépek között, azaz mindenki számára elérhetővé teszi a gépek által nyújtott előnyöket.
Mindezt akkor mondta, amikor még csak programozói képességekkel lehetett használni a számítógépeket.
Most, 20 évvel később itt ülök a kanapén és az iPad-emen olvasom éppen a Forbes legfrissebb cikkét.
Mindezt az evolúciót persze nem egy lépésben érte el az Apple, hanem több fázisban, több fejlesztéssel, de mindvégig az eredeti célra összpontosítva: Macintosh, iMac, iPod, iPhone, iPad. A fókusz tehát irányt mutat és irányban is tart, segít, hogy elérd a kitűzött, vágyott eredményt.
Mindenhol fekete Volkswagenek
A fókusz erejét a magánéletünkben is felismerhetjük. Biztos mindannyian találtuk már magunkat abban a helyzetben, hogy szerettünk volna egy konkrét dolgot vásárolni, és onnantól kezdve, hogy megvolt a döntési szándék, mindenhol azzal a bizonyos vágyott termékkel találtuk szembe magunkat.
Én pár éve eldöntöttem, hogy veszek egy új autót. Körbe néztem a piacon és végül egy fekete Volkswagenre esett a választásom. Az azt követő napokban vezetés közben egy érdekes dologra lettem figyelmes:
mindenhol fekete Volkswageneket láttam – a parkolóban, az út túloldalán, a piros lámpánál mellettem. Még sosem láttam ennyi fekete Volkswagent életemben, nagyon bizarr volt.
Elgondolkodtam. Nem, hirtelen nem mindenki ugyanazt az autót kezdte el vásárolni, mint amit én akartam. És nem, a környéken nem volt éppen leárazás a márkakereskedésben. Hanem szimplán a döntésemet követően a fókuszom ráállt arra a bizonyos fekete autóra és elkezdtem meglátni minden arra utaló „jelet”.
Ugyanis, ha meghatározod a fókuszt, akkor az szó szerint az utadba hozza, feléd vezeti a lehetőséget és elkezded észrevenni azokat a dolgokat, melyek addig is ott voltak és vártak rád, csak te addig nem abból a nézőpontból tekintettél rájuk és a körülötted levő világra.
A királynő előtt szállnak fel a drónok
A világ legsikeresebb startupjainál a másik dolog, ami megfigyelhető, az az agilitás, azaz amikor képes vagy megváltoztatni és kontrollálni a tested irányát, helyzetét, miközben fenntartod az állandó, gyors mozgást.
Mit jelent az agilitás az üzleti életben? Hogyan reagálsz a helyzetekre, hogyan kezeled az ügyfeleket, ajánlatokat, problémákat, kihívásokat, melyekkel folyamatosan szembesülsz.
Pár évvel ezelőtt a CollMot Robotics nevű hazai startupot mentoráltam. Ők egy multidrón szolgáltatást biztosító magyar startup, intelligens eszközeikkel akkoriban leginkább a szórakoztatóiparban dolgoztak (például drón fényshow és drón által indított tűzijátékok). 2018-ban kaptak egy lehetőséget,
hogy az angol királyi család Buckingham Palotában tartott karácsonyi partiján csináljanak egy drón műsort.
Normál esetben egy ilyen show előkészítése 2-3 hónap, azonban akkor 3 hetük volt csak.
Hihetetlen problémamegoldással és találékonysággal mindent megoldottak, egyetlen akadály maradt csupán előttük: nem kapták meg az angol légihatóságtól a megfelelő engedélyt, hogy London központjában drónok repüljenek.
Azonban hosszas utánajárás következtében kiderítették, hogy a Buckingham Palota feletti légtérnek az irányítója az angol királynő, így gyakorlatilag II. Erzsébet személyesen adott engedélyt a drónok felszállásához.
Ott voltam személyesen, láttam, ahogy ezer meghívott vendég előtt, az angol királyi család jelenlétében szálltak fel a drónok.
Nagyszerű karácsonyi fényshowt hozott össze végül a CollMot Robotics csapata. Visszajutott hozzánk a királynő kommentje is, mely szerint „it was quite impressive”, azaz megítélése szerint elég hatásos volt. Szerintem ez az ő szótárában azt jelenthette, hogy „it was frickin awesome”.
Mi a baj a sportos vagy háborús hasonlatokkal az üzleti életben?
Nem csak a vállalkozói életben vannak helyzetek, amikor agilisnak kell lenni. Gondold végig: mi volt a legutóbbi szituáció, amikor kezelhetted volna jobban az adott problémát, reagálhattál volna gyorsabban és rugalmasabban egy lehetőségre, amikor kicsit igazodva a megváltozott körülményekhez még eredményesebben haladhattál volna tovább a kijelölt utadon?
A kétségbeesés sötét mocsara
A fókusz és az agilitás után jöjjön a harmadik, legalább olyan fontos tényező, a kitartás,
ami két részből tevődik össze: rendíthetetlenül hinni a missziónkban és olyan mentális erővel rendelkezni, mely lehetővé teszi, hogy nehéz időkben is mindenen keresztül jutva elérjük a küldetésünket. Vállalkozóként szükség is van mindezekre, hiszen a vállalkozói lét egy igazi érzelmi hullámvasút: egyszer fent, egyszer lent.
Míg sikerül felépíteni egy sikeres üzletet, addig számos szakmai és személyes akadályt kell leküzdeni, temérdek nehéz döntést kell meghozni, rengeteg lélekbeható kihívással kell szembesülni és nem egyszer a kétségbeesés sötét mocsarát is meg kell járni – ahogy az alábbi ábra is remekül illusztrálja. Azonban, ha kellően hiszünk a küldetésünkben és fejben végig erősek tudunk maradni, akkor semmi sem lehetetlen.
Meg kell járni a mocsarat is. Forrás: Facebook
Erre Marc Zuckerberg egy jó példa. Láttam egy 2010 decemberében készült interjút vele, amikor a riporter arról faggatta, volt-e olyan döntés, amit miután meghozott, a körülötte lévő emberek hibaként könyveltek el, de a végén neki lett igaza.
„A leghíresebb a cég eladásával kapcsolatos” – felelte. „Megvolt a lehetőségünk, hogy a Yahoo!-nak egymilliárd dollárért eladjuk a céget, de végül nemet mondtunk. Nem tartottunk még ott.” Amikor ezt hallottam, azt gondoltam:
mennyire elkötelezettnek kell lennie valakinek a missziójához, hogy 24 évesen nemet mondjon egy ekkora összegre 2,5 évvel azután, hogy elindította a cégét?
Szegény Mark és a diplomája
Mark Zuckerberget minden bizonnyal nem a pénz motiválta – és minden bizonnyal a legjobb döntést hozta. A Facebook öt évvel később százmilliárd dolláros értékeltséggel a tőzsdére ment, mostanra pedig már elérte az 500 milliárd dolláros cégértéket is, miközben újradefiniálta az emberi kommunikáció és interaktivitás módját az egész világon.
Biztos vagyok benne, hogy neki sem egy sík terepen vezetett az út ideáig, azonban míg a bizonytalan emberek a kifogásokat keresik, addig a sikeresek a megoldásokat.
Ezt példázza jól egy barátom, Marc Wallace „szenvedéstörténete” is. Marc hozzám hasonlóan szintén a Cornell Egyetemen végzett, azonban ő pár évvel később egyből alapított már egy saját céget, a Swap Drive-ot, ami a Dropbox korai verziójának mondható. Éves szinten tartottuk a kapcsolatot, a találkozóink során azonban mindig csak a nehézségeiről tudott beszámolni.
„Szegény, Marc” – gondoltam – „Ivy League diplomával milyen vége lesz az üzleti életben”.
Végül nagyon is jó vége lett. 2009-ben 100 millió dollárért eladta a cégét a Symantec-nek, majd később alapított két újat, melyek közül az egyik ismét már 100 millió dollár feletti cégértékkel rendelkezik.
Tavaly, amikor újra találkoztam vele, megkérdeztem, hogyan értékeli a Swapdrive idején megtett utat, mire ő azt mondta: „Keményebb volt, mint azt valaha is elképzeltem. Emlékszem, abban a kilenc évben legalább négyszer mentem úgy haza, hogy azt mondtam a feleségemnek: ennyi volt, nincs több pénzünk, hogy fizessük a munkavállalókat. Más vállalkozók ilyenkor már bezárták volna a céget, én azonban nem így tettem. A különbség köztük és köztem csak az, hogy én ragaszkodtam hozzá.”
Csak gondold át
Jó pár sikeres cégalapító történetét meséltem el az előbbiekben. Mit érdemes tehát tanulni és alkalmazni tőlük a privát életünkben is?
Fókuszálj. Ahogy egy cégnek is van missziója, víziója, úgy az életednek is legyen. Milyen életet akarsz élni, milyen irányba akarsz haladni, mi fontos neked és mi nem? Gondold át ezeket, mindvégig ezekre fókuszálj, ezek szerint dönts és cselekedj, és ha kell, mondj nemet.
Légy agilis. A problémáknál keresd mindig a megoldást. Az amerikai „You can do it” mentalitásnak is ez az egyik fő eleme, ezt tartja szem előtt.
Légy kitartó. Ez egy kicsit különbözik az előző kettőtől. Míg azokat a képességeket lehet tanulni és fejleszteni, addig ezt nem igazán, ez belülről jön. Éppen ezért azt javaslom, hogy azt csináld, amit szeretsz és amiben hiszel, mert akkor az kellően fontos lesz számodra ahhoz, hogy kitartó légy.
2002-ben, a TV2 kereskedelmi pozíciójának megszerzésekor én is legjobb tudásom szerint igyekeztem alkalmazni a fentiekben boncolgatott három képességet: Fókuszáltam a kiszemelt televíziós pozícióra és célirányosan megszereztem, majd felvettem a kapcsolatot az ügyben legbefolyásosabb emberrel.
Ezt követően agilisan reagáltam az étteremben átélt szituációra, ahelyett, hogy felborítottam volna az asztalt és távoztam volna, inkább a probléma megoldására fókuszáltam.
Végül pedig, amiről már nem szólt a történet, egy csökkenő bizniszt és egy levert társaságot örökölve 3 év kitartó munka után sikerült megfordítani az üzletet: a csapatot újra lázba hozva, csökkenő nézettség mellett nagyobb piacrészt szerezve,
16 milliárdról 25 milliárdos bevételt generálva újra dinamikus növekedési pályára állt a vállalat, melynek élére vezérigazgatóként végül 36 évesen én kerültem.
Várdy Zoltán
Vállalkozásfejlesztési mentor, a The Launch Code alapítója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Nyulászi Zsolt
