Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A semmiből a csúcsra: így lett a Xiaomi a telefonos piac bajnoka tíz év alatt

2021 második negyedévében az európai régióban csúcsra ért a vállalat, globálisan pedig az Apple-t is megverve a második. Hogy jutottunk idáig? Mi a Xiaomi sikerének titka?

2019 tavaszán jó eséllyel senki egy lyukas garast nem adott volna azért, hogy a Xiaomi belátható időn belül az okostelefonos piac vezető gyártója lesz. Most pedig, bő két évvel később mégis itt tartunk. Hogy jutottunk idáig? Mi a titka ennek az elképesztő sikernek? És hova lettek a többiek? Ennek jártunk utána.

LG, Sony, Motorola, HTC, Nokia… Csak néhány név azok közül, akik mindent megtennének azért, hogy a régi szép időkhöz hasonlóan újra a mobilszektor meghatározó szereplői közé tartozzanak. Helyettük azonban az iparág (egyik) csúcsán egy olyan cég üldögél, amely még csak nem is létezett, mikor e vállalatok a legnagyobb sikereiket aratták. Az alig egy évtizede alapított Xiaomi egyike a feltörekvő kínai konszerneknek, de a története több szempontból sem szokványos.

Lei Jun, a Xiaomi atyja.

A Xiaomi atyja Lei Jun, aki egyszerű informatikusként csatlakozott a Kingsoft nevű fejlesztőcéghez 1992-ben, hogy onnan 2007-ben már vezérigazgatóként távozzon. Időközben, egészen pontosan az ezredforduló évében, volt ideje egy online könyváruház, a Joyo megnyitására is, amelyet aztán 75 millió dollárért adott el az Amazonnak.

2010-ben pedig úgy határozott, hogy létrehozza saját cégét, amellyel megkísérli alapjaiban felforgatni a technológiai szektort.

Kapcsolatait felhasználva megállapodott tíz nagy befektetővel, akik között megtalálható a processzorfejlesztéssel foglalkozó, mára óriásira növő Qualcomm, a pekingi székhelyű IDG Capital és a szingapúri állam tulajdonában lévő Temasek Holdings is, hogy segítsék a kitűzött célok elérésében.

Kínai figura komoly módosításokkal

Így született meg a Xiaomi. Azzal nem lehet nagyon vitatkozni, hogy a cég vezetése az első időszakban ugyanahhoz az alaprecepthez nyúlt, mint annyi más kínai vállalat, de tény, hogy ezt teljesen szokatlan módon fűszerezte.

Erős hátország

A legtöbb kínai elektronikai céghez hasonlóan eleinte kizárólag a hazai pályára fókuszált a Xiaomi. A cél az volt, hogy kiépítsenek egy stabil hátországot, nevet szerezzenek, viszonylag komoly eladásokat produkáljanak, ami megteremti az alapokat a határokon túli expanzióhoz. Egészen 2014-ig kellett várni, hogy a márka termékei megjelenjenek egy másik országban, nem túl meglepő módon Szingapúrban.

Xiaomi 11T Pro

Olcsó dömping

Nincs mit szépíteni a dolgon, az első időszakban alapvetően a kifejezetten olcsó, belépő, illetve alsó-középkategóriára koncentrált termékeivel. Ez szintén alapfigurának számít a távol-keleti ország vállalatainál, és a Xiaomi tökéletesen felmondta a leckét. Egy dologra fókuszáltak, hogy kicsit jobb áron kínálják a többiekéhez nagyon hasonló tudású készülékeiket. Nem engedtek a kísértésnek, az első időszakban elengedték a trükköket, a szexi, formabontó modelleket és megoldásokat.

A Xiaomi modellek hozták a kötelezőt, nem kínáltak semmi extrát, de azt igen jó áron tették.

Fókuszban az okostelefon

Lei Jun jól vette észre, hogy a jövő az okostelefonoké, és kezdetben az erőforrások nagy részét erre a termékcsaládra fordította. Sőt, az is megfigyelhető, hogy mind a mai napig a mobilok vannak a középpontban, hiszen bár a gyártó kínálata mostanra iszonyatos mértékben kibővült, szinte csak olyan eszközökkel foglalkozik, amelyek kisebb-nagyobb mértékben kapcsolódnak a telefonokhoz. Ez a filozófia szintén nem mondható különlegesnek, hiszen számos más kínai holding van, amely az okostelefonokat állította középpontba.

Android + MIUI

2010 környékén még kifejezetten kaotikus volt a helyzet mobiloperációs fronton. A Google által fejlesztett Android mellett ott volt a Symbian, az iOS, a Windows Mobile, a Meego, és az Intel, illetve a Samsung is foglalkozott saját platformmal.

A Xiaomi azonban az első pillanattól kezdve az Androidra koncentrált, és az idő utólag a céget igazolta,

hiszen mára a Google rendszere mellett csak az iOS maradt életben, de az csak az Apple termékek számára elérhető.

Az Android alapú MIUI rendszer a Xiaomi fegyvere

A vállalat igen korán, az alapítás évében előrukkolt egy saját, Android alapú rendszerrel, jó eséllyel Lei Jun fejlesztői múltjának is köszönhetően. Ez a MIUI, amelyet mind a mai napig fejlesztenek: gyors, stabil, és számos olyan kis extra szolgáltatást tartalmaz, amelyek befolyásolhatják egy-egy vásárlói döntés meghozatalát.

Forradalmi marketing

Az első években a vállalat hagyományos marketingkommunikációs eszközöket nem is nagyon használt. A trendteremtő fiatal korosztályt lőtték be elsődleges célcsoportnak, és őket elsősorban a közösségi médiafelületeken keresztül próbálták megszólítani.

Már akkor influenszerekkel dolgoztak, amikor ez a fogalom még nem is létezett.

Nagyon intenzíven tartották a kapcsolatot a (potenciális) vásárlóikkal, igen komolyan támaszkodtak a visszajelzésekre, és többször is előfordult, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat ezek miatt módosítottak. Ennek köszönhetően a cégről Kínában az terjedt el, hogy tényleg foglalkozik a vevőivel, ami nyilván igen jót tett a márka megítélésének.

Formabontó értékesítés

A Xiaomi abban is újat mutatott, hogy az első években alapvetően az online csatornákra fókuszált az értékesítés során. Nem voltak hagyományos boltjaik egyáltalán, a webáruházakat részesítették előnyben, és ezzel is alaposan megelőzték a korukat.

A második lépcső

2014-ben véget ért egy szakasz a Xiaomi életében, és kezdetét vette a máig tartó második korszak, amely alapvető változásokat hozott az első érához képest. Jöjjenek a fontosabb mérföldkövek!

Expanzió

A cég hírneve viszonylag gyorsan terjedt globálisan, és szürke importon keresztül már 2012-ben több amerikai és európai országban megvásárolhatóvá váltak a termékeik. Papíron azonban 2014-ben kezdődött meg az expanzió, amikor is a Xiaomi első, Kínán kívüli országként, Szingapúrban is elérhetővé tette készülékeit. Ezt követően a Flipkart nevű gigantikus regionális kereskedelmi lánccal történő megállapodást követően azonnal megjelent Indiában is. Ma már világosan látszik, hogy ez a másik hatalmas lélekszámú ország milyen kiemelt fontossággal bír a kínai cégek számára, de

akkoriban meglepetést okozott, hogy az USA és néhány nyugati-európai ország mellett-helyett India meghódítását tartotta fontosnak elsőként.

Brutális termékválaszték

Jelenleg a Xiaomi az egyik legsokoldalúbb elektronikai cég a piacon. A telefonok mellett a kínálatban az elmúlt években megjelentek a tévék, hangcuccok, projektorok, notebookok, monitorok, fejhallgatók, okosotthon-rendszerek (pl. biztonsági kamera, mozgásérzékelő, lámpa stb.), táskák és egyéb lifestyle termékek, háztartási és szépségápolási készülékek, akkumulátorok, de még az e-rollerek és az autók is többek között.

E termékek legtöbbje valamilyen úton-módon kapcsolódik az okostelefonhoz, és a lehetőségek teljes körű kiaknázásához szükség van a Xiaomi fiók használatára.

Értelemszerűen ez akkor a legegyszerűbb, ha már az embernek amúgy is ilyen mobilja van, mert jó eséllyel egyébként is regisztrálna vállalati profilt.

Rollerek a fronton

Magyarán egy olyan ökoszisztémát építettek ki, amely akkor a legkényelmesebb, ha valaki Xiaomi telefont és termékeket használ. Én a 2016-os vegasi CES kiállításon találkoztam először a márkával komolyabban. Ott és akkor már hatalmas standjuk volt, tele irgalmatlan mennyiségű különféle eszközzel. A telefonok, smart boxok és más mindenféle szokványos mellett például mobillal vezérelhető, programozható, Lego-kompatibilis dinoszauruszokat meg robotokat is kiállítottak, ami jól mutatja, hogy tényleg elég nyitottak mindenfélére.

Almárkák

Manapság nagy divat az almárkák elindítása, és ebből a Xiaomi sem maradt ki. Az elmúlt hét évben egy rakat brandet indítottak el, amelyek kapcsolódnak a már említett ökoszisztémához, és így végül is a nagy Xiaomi márkát segítik. Ilyen például a Black Shark (gamer mobil), Redmi (nagyon olcsó mobil), QIN (nagymama mobil), Pocophone (fiatalos mobil), Mijia (okosotthon), Yunmai (okosotthon), Viomi (víztisztító), iCHUNMI (okoskonyha), dreame (okos tisztítószerek).

Az ökoszisztéma segíti a mobilokat

Viszont sok más kínai céggel ellentétben egyáltalán nem láttak fantáziát a „régi nagy” márkák névhasználati jogainak megszerzésében.

A TCL például behúzta a Thomsont, az Alcatelt, a Blackberryt; a Hisense a Sharpot (Észak-Amerikában), a Toshibát, az Onkyot és a Gorenjét; a Skyworth a Metzet, a Lenovo a Motorolát, hogy csak a legsokkolóbb példákat említsük. Ezekben egyébként mind közös, hogy igazán nagy eredményt nem hoztak, a kínai cégek egyszerűen nem tudnak igazán mit kezdeni ezekkel a márkákkal.

Elit osztag

A Xiaomi sokáig az olcsó telefonjairól volt híres, de aztán belátták a döntéshozók, hogy ha igazán nagyot akarnak gurítani, akkor muszáj nyitniuk a prémium kategória felé is. Az Mi 10 volt az, ami e téren az áttörést jelentette, hiszen ez már tényleg egy elitligás, de ezzel együtt kegyetlenül drága készülék volt. Emiatt volt egy kis hőbörgés is, hiszen

a népek nem a gyilkos árakhoz voltak hozzászokva a Xiaomitól, de hát a tudást meg kell fizetni. Ez egy logikus és elkerülhetetlen lépés volt, még akkor is, ha rövid távon kicsit rombolta a cég nimbuszát.

A Huawei örökség

Van még valami, ami nélkül jó eséllyel nem beszélhetnénk most arról, hogy a Xiaomi komoly esélyekkel pályázik a globális okostelefonos piac trónjára. A Counterpoint piackutató cég kimutatásai szerint 2019 tavaszára úgy fordult rá az iparág, hogy az első helyet a Samsung birtokolta, őket követte kicsit lemaradva a Huawei, az Apple és az Oppo. Mögöttük viaskodott egymással a Vivo és a Xiaomi az ötödik-hatodik helyen. Ekkor nagyon úgy tűnt, hogy a Huawei megállíthatatlan, azonban májusban a Trump adminisztráció ledobta az atombombát, és kereskedelmi tiltólistára tette a céget. Ez többek között azzal járt, hogy az újabb modellek nem kapták meg a Google támogatást, és alkatrészhiánnyal is meg kellett és kell küzdeniük mind a mai napig.

5G-ben is nyomul a cég

Ezt követően a Huawei mobilpiaci részesedése gyakorlatilag összeomlott. A vállalat pillanatok alatt elveszítette nehezen kiépített pozícióinak jó részét, és még a vérrel és verejtékkel felépített Honor brandtől is meg kellett szabadulnia.

Azt jó eséllyel sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan mi állt a Huawei elleni támadás hátterében,

de az biztos, hogy két kínai konszern, a BBK Electronics (Vivo, Oppo, Realme OnePlus, IQOO) és a Xiaomi varázslatosan gyorsan kitöltötte az így megnyíló piaci rést.

És abban is egészen biztosak lehetünk, hogy bár lehet, hogy ez a hivatalos tulajdoni szerkezetben nem látszik, ám e két társaság élvezi a kínai állam, és így a kommunista párt támogatását, mert enélkül egyszerűen esélyük sem lenne a boldogulásra, legalábbis ezen a szinten.

Hol tartunk ma?

A Canalys piackutató vállalat jelentése szerint

2021 második negyedévében a Xiaomi 17 százalékos részesedéssel, 83 százalékos éves növekedéssel az Apple-t lehagyva a globális piac második helyén állt a Samsung mögött.

A Strategy Analytics felmérésben pedig arra jutott, hogy ugyanezen időszak alatt a cég az eladott termékek számát tekintve 25 százalékos piaci részesedést szerzett Európában, amivel az összes riválisát megelőzte. Indiában évek óta stabilan az első, a latin-amerikai piacon 300 százalékos bővülést produkált, Afikában 150 százalékost, és a cég telefonjai jelenleg a világ száz országában kaphatóak. A vállalat nevéhez fűződik a világ legnagyobb kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformjának kialakítása, amelyhez – az okostelefonokon és laptopokon kívül – 351,1 millió okoseszköz kapcsolódik világszerte.

A csúcs közelébe jutott a vállalat

A telefonos univerzumban nehéz a csúcsra jutni, és iszonyú könnyű onnan villámsebesen lezuhanni. Erről a Motorola, a Nokia, az LG vagy akár a Huawei is mesélhetne szépeket. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de az tény, hogy a Xiaomi megdolgozott a sikerért, az alapok stabilnak tűnnek, úgyhogy nem lennénk meglepve, ha még jó darabig az élbolyban találkoznánk a vállalat nevével.

Forrás: Facebook // Xiaomi

Oszd meg!