Változtatott a kamatfeltételeken a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de egyelőre nincs szó a kamatemelési ciklus megindításáról. A döntés elsősorban a bankok egymásnak nyújtott hiteleire, így közvetetten a változó kamatozású lakáshitelekre lehet kihatással.
Több év után egyszeri szigorításról döntött a Magyar Nemzeti Bank tegnap délután, miután az úgynevezett egynapos betét kamatát mínusz 15 bázispontról mínusz ötre emelte. Matolcsy György jegybankelnök a döntést követően azt mondta: “egy hatéves ciklusnak vége, egy hatéves ciklus elkezdődik”. 2011 óta az MNB a monetáris lazítás politikáját követte (az alacsony hitelkamatokkal akarta pörgetni a gazdaságot és a fogyasztást), az elnök szavai alapján arra következtethetünk, korszakhatárhoz értünk, az MNB a szigorítás útjára léphet, vagyis emelheti majd az alapkamatot (a világ nagy jegybankjai mind erre készülnek, a magyar kicsi és nyitott gazdaság, nincs nagy mozgástere, az MNB-nek is le kell követnie a világtrendeket, az időzítés ugyanakkor nagy kérdés).
A mostani döntés minimális szigorítást jelent ugyan, de az MNB egyelőre hangsúlyozta, hogy egyszeri lépésről van szó, egyelőre nem indul kamatemelési ciklus.
Ahogy arra a Money.hu közleménye is felhívja a figyelmet, az MNB keddi döntése elsősorban a bankok egymásnak nyújtott hiteleinek kamataira lehet kihatással,
ami a lakáshitelek közül a változó kamatozásúakat érintheti, ugyanis ezek kamatait a bankközi kamatlábak mozgásához kötik a hitelintézetek, azaz a törlesztőrészletek minimálisan megemelkedhetnek.
A hiteleknek ugyanis kamat- és/vagy árfolyamkockázata lehet. Utóbbival Magyarországon nemigen kell számolni, mivel a jogszabályokat 2010 után úgy alakították, hogy de facto megszűntették a devizahitelezést, ahol a havi törlesztőrészletet alapvetően befolyásolta, hogyan alakul a forint árfolyama. A hitelek kockázata ettől még nem szűnt meg, hiszen a forinthitelek esetén is tud vátlozni a törlesztő, ezt pedig alapvetően képes befolyásolni a jegybanki alapkamat.
Ahogy korábban többször is írtunk róla, a valamivel drágább, de fix kamatozású hitelekkel ezt a kockázatot lehet mérsékelni vagy kiiktatni – a számok azt mutatják, a magyarok inkább biztosra mennek. Sőt, a piacot most épp az 5-10 évre fixált törlesztőjű hitelek hajtják.
11 hónap alatt 793 milliárdnyi lakáshitelt vettek fel a magyarok
Hogyan érinti az MNB döntése a lakossági hiteleket?
A szigorítás a lakossági hitelek szempontjából elsősorban hosszabb távra nézve lényeges, mert felhívja a figyelmet a kamatkockázatra. A Money.hu példája alapján: egy olyan lakáshitel esetében, amelynél az adott pillanatban fennálló tőketartozás 8 millió forint, és még 15 év van hátra a futamidőből, a kamat pedig 3 százalékról 5-re emelkedne, az addigi 55 ezerről 63 ezerrel növekedhet a törlesztőrészlet,
tehát a hitelre (változatlan feltételek mellett) 9,94 millió forint helyett összesen 11,4 millió forintot kellene visszafizetni.
A változó kamatozású hiteleket törlesztőknek érdemes megfontolniuk, hogy kölcsönüket a biztonságosabb és kiszámíthatóbb fix kamatozásúra cseréljék, hiszen ezeknél nincs kamatkockázat. Ezt különösen addig érdemes megtenni, amíg alacsonyak a piaci kamatlábak, és amíg a lakáshitel futamidejének még legalább a fele hátravan.
A közlemény kiemeli annak fontosságát is, hogy hitelfelvétel előtt alaposan mérlegeljük a döntést,
azaz csak akkor vegyünk fel hitelt, ha valóban szükségünk van arra a másik lakásra, autóra vagy beruházásra.
Biztosra megy a magyar, növekednek a fix törlesztésű hitelfelvételek
11 hónap alatt 793 milliárdnyi lakáshitelt vettek fel a magyarok
