Nemcsak egy új átkelő, hanem egy 7 kilométer hosszú külső körgyűrű is épül, ezzel évente több millió „fölöslegesen” megtett kilométertől tehermentesítve a belvárost. A Budapest Fejlesztési Központ szeretné megismerni a fővárosiak és az agglomerációban élők véleményét is. Nem, rajzlap-ceruzát senkinek sem kell elővenni, de egy részletes kérdőívben segíthetünk a tervezőknek.
Új híd épül Dél-Buda, Csepel északi része és Dél-Pest között. Az új hidat tervező csapatot 17 nemzetközi pályázó közül választották ki – írtuk jó két évvel ezelőtt, közvetlenül az építészeti pályázat eredményhirdetése után. A Kopaszi-gáttól délre, a Galvani út és az Illatos út vonalában épülő híd kétszer három forgalmi sávval épül majd, és villamos is járhat rajta. A Duna ezen részén egészen hosszú szakaszon nem található átkelési pont.
Az új átkelő a becslések szerint napi 30-55 ezer gépjárművel csökkenti majd a belvárosi területek forgalmát.
Az utolsó budapesti átkelő egyébként a 2008 szeptemberében átadott Megyeri híd volt a város északi részén. A déli híd felépülése után ismét az északi rész, egész pontosan az aquincumi híd tervezése következik.
Látványterv: Van Berkel en Bos (UN Studio) / Buro Happold
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja megrendelte az építmény teljes építési engedélyezési tervdokumentációját, melynek összege 4,1 milliárd forint. A pénzért cserébe a tervezőknek el kell készíteniük a híd engedélyezési tervdokumentációját, rendelkezésre kell állniuk a hatósági engedélyezési eljárás során és a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban.
A tervezés a korábbi hírek szerint 4,1 milliárd forintba kerül és 2-3 évet vett, illetve vesz igénybe, ennek az időszaknak lassan a végén járunk. Az előkészítési folyamat során nemcsak a főmedert átszelő híd, de a Ráckevei-Dunán átívelő „kistestvére” is ekkor nyeri el végleges formáját, és ebben az időszakban a hidak tervezésével párhuzamosan születnek meg az úthálózatra vonatkozó tervek is. A fejlesztést koordináló Budapest Fejlesztési Központ ezért most szeretné megismerni a fővárosiak és a környéken élők véleményét. Mint a fejlesztést bemutató honlapon írják,
Budapest új körútja születik meg a térségben, mely körül új városrészek alakulnak majd ki a jövőben.
A kérdőív négy nagyobb tematikus egységből áll:
- a beruházáshoz kapcsolódó általános szempontok,
- a budai oldali fejlesztések,
- a Csepel-szigetet érintő fejlesztések,
- és a pesti oldali fejlesztések véleményezéséből.
A kérdőív ide kattintva érhető el. (Én 8 perc 58 másodperc alatt töltöttem ki, az pedig külön jó benne, hogy a végén meg lehet nézni az eredményeket is. Eddig közel 3500-an töltötték ki a kérdéseket, amire egészen szeptember 29-ig van mód.)
A rotterdami Erasmus-híd tervezői
A pályázaton induló 17 csapat (12 külföldi és 5 magyar konzorcium) között igazi nagyágyúk is szerepeltek, köztük a Zaha Hadid Architects, az Ove Arup, a Ney&Partners vagy a végül győztes holland Van Berkel en Bos (UNStudio) és a brit Buro Happold Engineering együttműködésében született, 10-es számú pályamű benyújtója.
Az UNStudio munkája a rotterdami Erasmus-híd és az utrechti Prins Clausbrug is, míg a Buro Happold tervei alapján készült többek között a sunderlandi New Wear Crossing. A győztes pályázó kétpilonos,
szimmetrikus megoldást választott, mivel ez jobban illeszkedik a budapesti hidak tradícióihoz.
