Újra tőzsdére lépne a volt amerikai elnök a korábban bejelentett, közösségi médiabiordalmat építgető Trump Media and Technology Grouppal. Nem ez lenne az első, eddigi próbálkozásaival csorbított renoméja azonban nem túl fényes – írja amerikai anyalapunk, a Forbes.
Egy SPAC-n (special purpose acquisition company – egy olyan, konkrét felvásárlásra létrejött vállalat, aminek célja egy cég akvizíciója majd tőzsdére vitele) keresztül lépne ismét Trump az IPO-k és a tőzsde mezejére.
290 millió dollárt, azaz kb. 90 milliárd forintnyi készpénzállományt nyerne ezzel a volt amerikai elnök,
amit felhasználhatna egyik újabb álma (hóbortja?) megvalósítására: a Twitterrel és a Facebookkal vetekedő közösségi oldalt építene, hogy leszámoljon a „liberális médiaelit elnyomó zsarnokságával.”
A befektetők örülnek, a felvásárlást intéző SPAC részvényei több mint 350 százalékkal emelkedtek a bejelentést követő napon.
De vélhetően kisebb lenne a lelkesedés, ha tudnák, hogyan is bánt Trump a múltban azokkal, akik rá és üzleteire fogadtak.
Önérdek > Vállalati érdek
Több mint 25 éve az ingatlanbáró szintén tőzsdére lépett: akkor a Trump Hotels and Casino Resorts cégével, amit a New York-i értéktőzsdén jegyeztek. Az üzlet azzal a hírveréssel ment végbe, amit azt egy 1995-ös Trump produkciótól várna az ember.
„Nagy nap a mai nekünk” – mondta az akkor még leendő amerikai elnök akkori felesége, Marla Maples oldalán.
A befektetők, akik egyszerre fogadtak az üzlet sikerességére és Trump személyére is (a vállalat tőzsdei jele DJT volt), közel 140 millió dollárnyi részvényt vásároltak.
Nem kellett azonban sokáig arra a pillanatra várni, hogy Donald John Trump elárulja a részvényeseit, előtérbe helyezve saját érdekeit, miközben a vállalati célok sérültek. A Trump Hotels egy kaszinóval kezdett Atlantic Cityben, de a vállalkozónak két másik kaszinója is volt, amelyeket a cégen kívül tartott. A tőzsdérelépés után alig egy évvel vásároltatta meg vállalatával az egyik saját tulajdonát, az adósságban úszó Taj Mahalt.
Nem csak üzleti kapcsolatai (a képen Aras Agalarovval, orosz ingatlanmágnással látható) miatt kétes Trump aktivitása a privát szférában: saját érdekét mindig is fontosabbnak tartotta a befektetői érdekkel szemben. Fotó: Meduza
Trump részesedése 40,5 millió dollárt ért, így a tranzakció növelte a személyes mérlegét.
Az egyezség alapján Trump 51 millió dollár készpénzzel és 11 millió dollár részvénnyel is gazdagabb lett, mindezért cserébe csak egy saját tulajdonú ingatlant adott, amit már ezelőtt a vállalat – az összeg öt százalékáért – bérelt évente.
Itt még nem állt meg az ingatlanmágnás: pár hónappal később a másik kaszinóját is kivásároltatta a Trump Hotelsszel, közel 500 millió dollárért. Elemzők szerint inkább 400 milliót ért az ingatlan, ami azt is jelentheti, hogy
Trump közel 100 millióval károsította meg saját cégét. Nem is reagált jól a piac: 37 százalékkal csökkentek a részvényárai pár napon belül.
Később is a saját malmára hajtotta a vizet
A két kaszinó-kivásárlás ráadásul nem tekinthető egyszeri alkalomnak Trump üzleti históriájában. Az ingatlanguru a következő években sem hagyott fel az önérdek előtérbe helyezésével:
- 1998-ban két személyi kölcsönt – 11 és 13,5 millió dollár értékben – vett ki a vállalatból
- majdnem 13 millió dolláros költséget vert rá a Trump Hotelsre, ami többek közt más Trump-rezidenciákon való szórakoztatásból, a Trump Towerben való ingatlanbérlésből, valamint a leendő elnök saját repülőinek lízingeléséből adódott össze
- egyedi díjazást számolt fel arra az esetre, ha kaszinói jól teljesítettek, de ígéretet tett, hogy visszafizeti, ha bukik az üzlet – később mégis megtartotta 1,3 millió dolláros bónuszát
- igénybevett szolgáltatásért fizettetett még 1,3 milliót egy másik cégének, de a tőzsdefelügyelet vizsgálata után kiderült, hogy nem is történt teljesítés.
1995 és 2004 között Trump személyesen kb. 50 millió dollárt tett zsebre bónusz, fizetés, bérlet és egyéb szerződések formájában.
Ugyanezen idő alatt pedig a Trump Hotels 647 millió dollárt bukott – 2004-ben csődöt is jelentett.
A nepotizmus még akkor is nagy szerepet kapott, amikor már nem ment olyan jól a cég: sorozatos, Trump dollármilliós veszteségek után ragaszkodott hozzá, hogy a 25 éves lánya, Ivanka Trump igazgatósági tag lehessen.
Trump ugyan továbbra is elnökölte a közben Trump Entertainment Resortssá (TER) átkeresztelt vállalatot, azonban ügyvezetői pozícióját elvesztette. A cég a csőd után is mintegy 2 millió dollárt fizetett neki évente: ez nagyobb összeg volt, mint a csere-ügyvezető fizetése.
Emellett az ingatlanmágnás több igazgatósági tagot is jelölhetett, 2007-ben csatlakozott a vállalathoz 150 ezer dolláros fizetésért cserébe akkor még 25 éves lánya, Ivanka Trump is.
A Trump Entertainment Resorts 2007-ben 189 milliót, 2008-ban pedig 232 millió dollárt bukott: innen már a leendő elnöknek sem volt menekvése, 2009 februárjában lányával együtt lemondott az igazgatósági tagságáról.
4 nappal később a TER ismét csődöt jelentett.
A befektetők vesztettek, Donald elnökséget is nyert vele
Azok, akik Trumpra fogadtak, rosszul jártak. Az üzletember azonban viszonylag sértetlenül (és még az is lehet, hogy gazdagabban) emelkedett ki a kaszinóbizniszéből.
Később a csődöt retorikai fordulatként vette elő saját üzleti készségeinek kiemelésére és öndícséretére.
„Üzleti előnyként használtam ki a csődöt, saját magam és a családom számára. Több száz céget alapítottam, és csak háromszor, talán négyszer folyamodtam csődeljáráshoz. Jól jöttem ki belőle, de azt hiszem, én jól kijövök mindenből: ezt adhatnám az országnak is” – mondta Trump egy 2015-ös elnöki vitán.
Nehéz eldönteni, hogy mi lesz Trump szerepe a legújabb üzletében. A Trump Media and Technology Group még nem tisztázta a kérdéskört, a tőzsdére lépési célokat a sajtóanyag azonban a vállalat elnökeként nevezte meg.
A befektetői reménykedhetnek, hogy ezúttal máshogy fog bánni velük Donald Trump.
Borítókép: Marc Nozell / Wikimedia
