Kicsoda valójában Soros és mit akar?

Hogy nem ő lett az első és a második címlapunk, még 2013-ban, amikor indultunk, az érthető.  A magyar Forbes mégis induljon magyarországi arcokkal. De a harmadik, már simám lehetett volna, […]

Bővebben

Fotó: Tom Parkes // Unsplash

Tíz olyan trend, ami már az idén sok iparágat felforgat

Vannak olyan változások, amelyek most érték el azt a szintet, hogy egyszerre sok iparágban felforgathatják a játékszabályokat, és megszabják a technológiai fejlődés irányát.

A legtöbb újítás Amerikából vagy Ázsiából indul, és nem hagyja érintetlenül az ingatlanfejlesztést, az autóipart, az egészségügyet és a kiskereskedelmet sem. Trendek, amikre 2018-ban figyelni kell.

A februári Forbes már az újságárusoknál. 

cimlap1802


A 15 legmeghatározóbb trendet a CB Insights kutatói gyűjtötték össze, ezekből mi most tízet választottunk ki. Jellemzően Amerikából induló, de globális trendekről van szó, amelyek előbb-utóbb Európába és akár hozzánk is begyűrűznek.

Az autó, amire előfizethetsz

Egyre szélesebb körben hódít a felismerés, hogy autót tulajdonolni óriási pénzkidobás, felesleges luxus, idejétmúlt modell. Az egy dolog, hogy amint kigördül a járgány a szalonból, rögtön elkezd veszíteni az értékéből, de a fenntartása (biztosítás, szervizelés) is sokba kerül, és ráadásul rugalmatlan jószág, az autósok többsége legalábbis ugyanazt hajtja hegyekben, tengerparton, hideg, vagy nyári időben és az utasok számától függetlenül is.

Nem tulajdonlod, csak fizetsz érte, ha használod

A világ haladó autóscégei ezért egyre inkább az előfizetéses modellben látják a jövőt, és megjelentek szépen feltőkésített startupok is az üzletágban. Tavaly szeptemberben indult el például a Fair, amely a BMW befektetési alapjától vont be 1 milliárd dollárt, és egyelőre Kaliforniában nyújtja előfizetéses szolgáltatását.

A 2017 novemberi Los Angeles-i autókiállításon a Volvo és a Lincoln is bejelentette, hogy elindítja az előfizetést (előbbi egyelőre egy modellre, az XC40-re), de a Porsche is efelé halad, kezdésnek Atlantában.

2018 tehát vízválasztó lesz: az előfizetéses modell vagy felfut, vagy megreked. Ha nem is az autógyárak, de különböző szolgáltatók Magyarországon is meglátták a modellben a fantáziát. Budapesten a Greengo autómegosztó-hálózat után nemrég a Mol is elindította saját flottáját, a szolgáltatás a Limo nevet kapta. De már olyanra is van példa itthon, hogy egy társaság nem céges kocsit, hanem ingyen autómegosztó-szolgáltatást ad a munkavállalóinak.

Edzőterem? Minek?

Már majdnem ott tartunk, hogy egyáltalán nem kell edzőterembe járni ahhoz, hogy az ember sportoljon és mozogjon. Ezt az iparágat is teljesen felforgatja a technológia: egyre több amerikai startup például azt csinálja, hogy bizonyos havi díjért (például 15 dollárért) cserébe streamelhetővé teszi az edzők óráit, amit így bárhol máshol, mondjuk otthon, egy tó partján vagy több száz kilométerrel odébb, egy parkban is követhetünk.

Arra is van példa, hogy az otthoni szobabiciklit interneten összekötik az edző okoskütyüjével, és így teremtik meg az instruálás lehetőségét, miként az is egyre gyakoribb, hogy szállodák és fitneszláncok  boltolnak le egymással, hogy az utazás se jelentsen kiesést az edzéstervben. (Beviszik a gymet a hotelekbe, bérelhető futócipőket és edzőruhákat adnak, futóköröket alakítanak ki a hotelek körül, stb.)

Néhány példa Amerikából: Peloton, BurnAlong, Forte, ClassPass, Aaptiv, Equinox, Westin Hotels.

Okospirulák a jobb diagnózisért és kezelésért

Az egészségügy nyilván olyan terület, ahol a digitalizációnak óriási szerepe van/lehet – egy friss példa erre az Amerikában nemrég engedélyezett okospiruláké. Az első ilyet tavaly novemberben engedélyezték: az Abilify a skizofrénia és a bipoláris depresszió egyik gyógyszere. A szer japán gyártója a kaliforniai Proteus-szal társulva a jövőben

szenzorokkal látja el a pirulákat, amelyek így lenyelve és a szervezeten végighaladva  információkat küldenek a betegnek vagy az orvosának.

A megoldás azonban sokkal szélesebb területen bevethető (a kamerával ellátott pirulák már egy ideje használatban vannak), miáltal az okospirulák szerepe a diagnosztizálásban és a kezelésben is nőhet a jövőben.

Házi kedvencek digitalizálva

Miért ne forgatnák fel pont a kutyatartást a kütyük? Applikációk, amelyek bizonyos időnként zenét játszva megnyugtatják a kutyákat, kutyaházak automata etetővel, automata vízöblítéses pottyantóval, hőmérséklet szabályozóval, játékokkal felszerelve. Vicc is lehetne, de közben óriási üzlet. Ennek egyik jele, hogy a “pet tech” ma már abszolút szokványos keresett kifejezés a neten, és egyre több vállalkozás fordul az okosháziállat-tartás irányába.

Léteznek kifejezetten kutyákra szabott – tappanccsal irányítható – mini PC-k, a kutyák (macskák) egészségügyi állapotát ellenőrző monitorok (62 dollár), de már forgalmazzák a kutyák házi használatra szánt DNS-elemző készülékét is (199 dollár).

Bevásárlás bolt és bolti eladók nélkül

A klasszikus modellben az ember elsétál vagy elgurul a boltba, telepakolja a kosarát, odamegy a pénztárhoz, fizet és távozik, közben hangulata és vérmérséklete szerint diskurál bolti eladókkal, pénztárosokkal. Ezt most felejtsük el, és kezdjünk megbarátkozni azzal, hogy sem bolt, sem pénztárosnő, se semmilyen más ember nem lesz a környezetünkben, amikor a jövőben bevásárolunk.

Amerika legnagyobb kereskedelmi lánca, a Walmart olyan koncepciót tesztel, amelyben az egész folyamat embertelenül és üzlettelenül zajlik. A vásárló neten kiválasztja a kívánt termékeket, ezeket felkapja egy drón (vagy valamilyen más automatizált járgány) a raktárból, és kiszállítja a vevőhöz legközelebb fekvő miniraktárba. Ez utóbbi lehet egy telefonfülke méretű automata, egy közösségi iroda raktárhelyisége, vagy mondjuk egy lakótelepi ház aljában kialakított átvételi pont. A vásárló odaballag, valamilyen kóddal bejut az egységbe, a szenzorok érzékelik, hogy leemelte a polcról és kivitte az ajtón a holmit, a bankkártyája pedig azonnal meg is terhelődik.

Ehhez hasonló modellek Ázsiában egy ideje már működnek, Japánban az Acure, Kínában a BingoBox, bár ott az emberek azért még nincsenek teljesen kiiktatva a rendszerből. Még: tavaly decemberben az Alibaba legnagyobb konkurense, a JD.com leszerződött a China Overseas Land & Investmenttel – teljesen automata üzleteket és gyógyszertárakat akarnak üzemeltetni Kínában.

A drónos kiszállításban látja a jövőt az Amazon is, mely megnyitotta első kassza nélküli boltját: az ember besétál a boltba, leveszi, ami kell és mehet is ki – a többit a szenzorok, a chipek és a technológia elintézi.

Hologram a mindennapokban

Azóta dilemma, hogy hogyan lesz a mindennapok része a hologram, amióta Luke előtt megjelent Leia hercegnő. Milyen felületen, milyen applikáción vagy szemüvegen keresztül (vagy csak puszta szemmel) – egészen idáig nem volt ezekre a kérdésekre normális válasz. Az utóbbi hónapokban több ígéretes megoldás is született, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy a hologram a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) formátuma lesz. Az Apple legújabb operációs rendszerébe (iOS 11) épített ARKit például lehetővé teszi, hogy AR-appokat fejlesszenek iPhone-ra vagy iPad-re – a kaliforniai 8i már ki is jött a “Holo with ARKit” alkalmazással tavaly októberben (ez videóban szereplő emberekből csinál hologramot).

Más fejlesztők is rajta vannak az ügyön. A Magic Leap – 2 milliárd dollárral és olyan befektetőkkel a háta mögött, mint a Warner Bros, a Morgan Stanley és az Alibaba – idén rukkol elő a termékével. A Lightform (8 millió dolláros befektetéssel) olyan számítógépen dolgozik, amelyik bármilyen felületre képes hologramot vetíteni, a Looking Glass pedig kitalált egy olyan eszközt, amire vetíthetők a hologramok.

És mire jó mindez? A Zebra Imaging holografikus vizualizációs eszközén katonákat oktatnak, a skót Holoxica 3D, színes holografikus képeit az egészségügyben használják (szemléltetésre és oktatásra), de a halott Michael Jackson is megelevenedett már így a színpadon.

3D nyomtatók ipari felhasználásra

Alacsonyabb gyártási költségek, kevesebb emberi hiba, kevesebb gyártási hulladék, alacsonyabb fuvarköltségek – csak pár előny, amit a 3D nyomtatás révén el lehet érni. Erre most már gyakorlati példák is vannak: az Adidas lassan egy éve összeállt a Carbonnal (ez volt az egyik első cég, amelyik szupergyors 3D nyomtatót dobott a piacra), és a korábbi másfél órás cipőgyártási idő 20 percre csökkent.

A GE saját nyomtató céget hozott létre (GE Additive) és tavaly novemberben bemutatta a világ legnagyobb 3D nyomtatóját, amellyel méretesebb alkatrészeket is képes nyomtatni. Például repülőgépek üzemanyag fúvókáját, amelyeket aztán Boeingekbe és Airbus-okba szerelnek. Az egész folyamatnak az adhat egy újabb löketet, ha logisztikai cégek is beszállnak és a gyártókkal összeállnak.

Robotika az idősgondozásban

Szocializáció és egészség – talán ez a két legnagyobb terület, ahol a fejlesztések ma koncentrálódnak.

Az időskori magány ellen több cég dobott már a piacra háziállatokat helyettesítő robotokat: a Hasbrónak vannak olyan robotjai, amelyek ugyanúgy néznek ki, ugyanolyan szőrösek és ugyanolyan hangokat hallatnak, mint az igazi állatok.

A japán PARO eggyel tovább ment, az ő robotállatai akkor kelnek, amikor a nap, képesek megjegyezni hangokat, és reagálni az érintésre, bele is kerülnek vagy 5000 dollárba (1,2 millió forintba).

Az egészség megőrzését célul tűző fejlesztésekre is bőven akad példa, itt elsősorban a szükséges gyógyszerek beszedését kontrollálják a robotok vagy okostelefonra fejlesztett appok, emlékeztetőket küldenek, vagy például szólnak, ha az idős ember régen nem ment el vécére.

Versenyfutás az AI chipek piacáért

Kína és az Egyesült Államok harcáról van szó: mindketten domináns szerepre törnek a mesterséges intelligencia chipjeinek piacán. Ma a kaliforniai NVIDIA a piacvezető (velük dolgozik szorosan együtt a magyar AImotive is), de a kínai Cambricon – állami támogatással a háttérben – 2030-ra megcélozta a dobogó felső fokát. Mellettük nagyon sok technológiai cég vesz részt a küzdelemben, a Google, az Apple, az Intel és sok kevéssé ismert feltörekvő startup is (Knuedge, Graphcore, Mythic). Nem lenne meglepő, ha utóbbiak a techóriások felvásárlási célpontjává válnának.

Technológiai cégek, mint óriás ingatlanfejlesztők

Mivel az IT szektor átlagfizetései kezdenek elszállni, de a jó embereket meg kell fizetni és meg is kell tudni tartani, és mivel a technológiai óriások környezetében fogynak az ingatlanok (nem csak San Franciscóban), egyre több vállalat fog saját ingatlanfejlesztésbe.

Tavaly júliusban a Google 30 millió dollárt költött készházakra, hogy azokat Mountain View-ba telepítse az alkalmazottainak. Ezzel egyidőben a Facebook is bejelentette, hogy jelentősen (1500 lakással) bővíti a céges kampuszát, amely közvetlenül a székház mellett egy komplett várost formál gyógyszertárral, élelmiszerbolttal. Többségükben a cég alkalmazottai laknak, de nem kizárólag.

Az Apple szintén építkezik, és mivel a cég filozófiájában a dizájn mindig is az első helyen állt, az Apple Park építészetileg is igyekszik kitűnni.

Az Apple új főhadiszállása Cupertinóban

Az Apple új főhadiszállása Cupertinóban. Fotó: Apple. 


Borítókép: Tom Parkes // Unsplash

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő