Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Versenyeznek az autómegosztók Budapesten

A városlakók csak nyerhetnek azzal, hogy a Mol is belépett az autómegosztási piacra. Mutatjuk az árakat. 

A Mol elektromos töltőhálózatot épít – jól mutatja, hogyan változik, ahogy a mobilitásról gondolkodunk. Az olajipari magyar multi nemcsak az idők szava és a profitmaximalizálás miatt döntött így, elindítja ugyanis saját autómegosztó-szolgáltatását, a Mol Limót. A szintén – részben – a Mol által finanszírozott Bubi közbringa-hálózathoz hasonló rendszer nem ismeretlen már a fővárosban, hiszen a Greengo már a 2016 novembere óta a piacon van.

A Mol 200 benzines és 100 elektromos autóval indítja a saját hálózatát – utóbbiakhoz telepít majd töltőállomásokat (a Greengo flottája csak elektromos autókból áll). Az olajtársaság célja, hogy 2020-ra a duplájára növelje a saját flottáját, melyből fokozatosan kivezeti majd a benzines kocsikat. A Limo mostani autóparkjával 10 fővárosi kerületet fednek le, a belvárosiak mellett a forgalmasabb külső kerületeket is. A Mol tervei szerint jövőre már a Liszt Ferenc repülőtér is elérhető lesz így. A Mol Limo amúgy szervesen illeszkedik a Mol 2016-ban elfogadott új, 15 évre szóló stratégiájába.

A Mol Limo flottájában 100 elektromos, 200 benzines autó van. Hossz távon cél, hogy a teljes flotta elektromos legyen. Fotó: Mol

A Mol Limo flottájában 100 elektromos, 200 benzines autó van. Hossz távon cél, hogy a teljes flotta elektromos legyen. Fotó: Mol

A szolgáltatás appal együtt működik, természetesen. Az elektromos autók (zöld rendszámmal) ingyen parkolnak, a benzines kocsiknak a parkolási díja benne van a szolgáltatás árában (itt az “órát a Mol indítja”). A plázákban és egyéb fedett parkolókban lesznek majd külön beállók a Mol Limo számára, oda lehet majd állni, egyéb nem közterületi parkolás esetén a használónak kell fizetnie a díjat. A kocsikat lefoglalás után 20 percen belül el kell foglalni, különben szabaddá válnak. Az elektromos autók egy töltéssel 90 km-t bírnak, a benzinesek 400-at. Az elektromosoknál nem szabad 10% alá vinni az aksit, különben ha lemerül a kocsi, plusz díjat fizethetünk érte. Nagyon fontos az is, hogy a Limo és Greengo autó nem számítanak taxinak, vagyis nem használhatják a buszsávokat.

A Mol elmondta, 35 fős személyzet dolgozik a 300 autós flotta üzemeltetésén, gondoskodnak az autók mozgatásáról (mindig legyen elérhető autó a frekventált területeken a megfelelő idősávban) és a tisztaságukról.

Mennyi az annyi?

  • Regisztrációs díj (egyszeri): 5900 forint
  • Havidíj: 990 forint
  • Várakozási díj (foglalás után): 15 forint/perc
  • Regisztráció nélkül: 77 forint/perc (regisztrációval 66 forint/perc)

A Mol igyekszik meghozni a kedvet az autó megosztáshoz, a héten elstartolt Limo február 25-éig, vagyis az első hónapban sem regisztrációs, sem havidíjat nem kér, a “fuvardíj” pedig csak 33 forint/perc.

A verseny amúgy már most megindult, a Greengo ugyanis reagált a nagy versenytárs megjelenésére. A regisztrációs díjat például jóváírják az új felhasználóknak, a bankkártya-regisztráció díja is alacsonyabb, mint induláskor (és ezt is jóváírják), sőt ha kell – külön díjazásért persze – házhoz mennek az új felhasználókért. Az autóhasználat díja közel azonos.

A P+R parkolókban nem tobzódó Budapesten mindenképp örvendetes, hogy már két szolgáltató is jelen van a piacon. Az egyre nagyobb forgalom, dugók és a kevés parkolóhely miatt népszerűek ezek a szolgáltatások máshol is Európában, már közel 70 ezer felhasználó 5,9 millió “megosztott” autót használ világ szerte, ennek felét Európában. Saját autót tartani ugyanis alapvetően magas költséggel jár, miközben alig használjuk ki (az átlagos felhasználók esetében az autó a legtöbb idejét bizony azzal tölti, hogy egy helyben áll).

Persze kérdés, hogy a szolgáltatás népszerűsége ellenére a budapesti piacon hányan férnek majd meg, főleg, hogy egy alapvetően tőkeigényes üzletről van szó.

Az autókat ugyanis mozgatni kell, ezt pedig egyelőre emberek végzik, ami alapvetően magas költség.

Egy tőkeerős Mol hosszú távon tud építkezni, a Greengónak viszont már sok tapasztalata van a budapesti piacról és a felhasználói szokásokról, erre alapozva hatékonyan tud működni és tovább fejleszteni.

Innen már pedig csak egy lépés, hogy a belvárosban autók helyett robottaxi-társaságok működjenek, az embert ugyanis előbb-utóbb ki fogják váltani az önvezető autók szoftverei, ami megoldást jelenthet majd a még mindig leginkább az autók által uralt városközpontok számos problémájára.

 

„A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el”