Magyarok csinálják meg az új Facebookot? Nem valószínű, de mindenképpen érdekes a Tresorit új kezdeményezése, a Prevaat, ami végpontok között titkosítaná az adatokat, azaz a közösségi oldal üzemeltetője nem látna belőle bármit és adhatná el azokat, mint ahogy a Facebook tette. Közösségi finanszírozási kampányt indítottak.
A titkosított fájlmegosztással foglalkozó magyar Tresorit – felkapaszkodva a Facebook és a Cambridge Analytica botrányára, ahol legalább 50 milliónyi felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe – új közösségi oldalt indítana Prevaat néven, aminek fő tulajdonsága, hogy
még az üzemeltetők sem látják, ki mit oszt meg a hálózaton, mert az adatokat a felhasználó szintjén titkosítják, így a szerverek kezelői nem tudják elolvasni azokat.
A megvalósításra Indigeogo-kampányt indítottak, a cél két hónap alatt egymillió dollár (most 2300-nál tartanak 56 adományozótól), ebből programoznák le az oldalt.
Bár az alapvető probléma a Facebooknál sem az volt, hogy nem tudták volna titkosítva kezelni az adatokat, hanem hogy nem is akarták, hiszen azok eladásából élnek, a tresoritosok szerint pont ez a lényeg: “Arra megoldás, hogy a közösségi hálózat ne tudjon óriási mennyiségű adatot felhalmozni a felhasználóiról és így ne tudjon azokkal visszaélni. Jelenleg minden adat, ami a Facebookhoz kerül, olvasható, a szolgáltató és más felhasználók, appok számára is felhasználható formában van. “Ezt a problémát nem elsősorban szabályozással kell megoldani, hanem technológia segítségével. Olyan megoldásra lenne szükség, ami megakadályozza azt, hogy a szolgáltató vagy egy illetéktelen személy vagy szervezet hozzáférjen az olvasható felhasználói adatokhoz, de nem zárná ki azt, hogy azokkal az adatokkal átlátható módon dolgozni tudjon. A végpontok közötti titkosítás egy ilyen, adatvédelemre épülő közösségi hálózat alapvető eleme kell, hogy legyen” – mondja Szilva Eszter, a Tresorit pr menedzsere.
Mivel a Facebooknak eleve az az üzleti modellje, hogy eladják az adatokat, ami alapján a hirdetők jól célozhatóan reklámozhatnak, kérdés, hogy adatok nélkül miből lesz bevétele a Prevaatnak. Egyrészt egy idő után itt is megjelennének a hirdetések, de csak úgy, hogy a hirdetők továbbra se tudjanak visszaélni az adatokkal, és csak azoknak, akik kifejezetten kérik a hirdetések megjelenítését, másrészt az oldal csak az elején lenne teljesen ingyenes, amíg a felhasználók megjelennek, és kiépítik a hálózatukat, utána fizetésért cserébe eltüntethetők lesznek a reklámok.
“Azt gondoljuk, hogy nem önmagával a hirdetéssel van probléma, hanem azzal, ahogyan ez jelenleg működik a Facebooknál: nem átlátható a felhasználóknak, nincsen egyértelmű beleegyezés a részükről; túl invazív a microtargeting miatt, vagyis a szolgáltató és a hirdető is túl sok mindent lát a felhasználóról; ráadásul mindez egy kézben összpontosul, egyetlen cég kezében vannak az adatok és ő intézi a hirdetések értékesítését is” – mondja Eszter.
Mindenféle Facebook-alternatívával már nagyon sokan próbálkoztak (a mamut Google is belebukott a Google+ nevű közösségi oldalas próbálkozásába), de a Tresorit optimista: úgy tudják, egyik alternatíva sem használ végpontok közötti titkosítást, “a mi előnyünk, hogy nekünk ebben 6 éves tapasztalatunk van, ezt alkalmaznánk egy új környezetben”. A bukás lehetőségét ők is látják, de “startupként mindig is vállaltak kockázatot”, és a közösségi finanszírozás kampány mellett befektetőkkel is tárgyalnak.
Titkosítási technológiában a Tresorit ott van a világ élvonalában. A BME-ről indult csapatba nemrég beszállt a Logmein-alapító Anka Márton is.
Magyar startuppal lép partnerségre az Apple
A coverfotón: a Tresorit alapítói. Fotó: Orbital Strangers
