A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Mennyibe kerülne a magyar államnak, ha tényleg beszállna a Telenorba?

Nem válaszolt a PPF a Forbesnak arra a kérdésére, hogy bevonnának-e résztulajdonost a Telenor-felvásárlás finanszírozásába. Az állami szerepvállalással kapcsolatos hírekre azt mondták, pletykákkal nem foglalkoznak. 

Frissítés: A PPF sajtóosztálya végül válaszolt arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e más szereplő, résztulajdonos vagy befektető bevonását a Telenor-üzletbe. Mint írták, ez szerintük ugyanúgy piaci spekuláció, és ezeket szintén nem kommentálják. 

A cseh befektetési csoport, a PPF tavaly szerezte meg a régiós Telenor-leánycégeket, köztük a magyart is. A múlt héten két, egymástól független forrásra hivatkozva a Népszava írt arról, hogy az állami kézben lévő Antenna Hungária nagyságrendileg 25 százalékos tulajdonszerzésével az állam beszállna a telekommunikációs piacra. Ez olyan stratégiai terület, ahova a magyar kormány régóta be akar lépni, de az erre tett kísérletei, így az állami mobilszolgáltató felállítása, rendre elbukott. 

A PPF Holding szóvivője, Jitka Tkadlecová a Forbes kérdésére azt felelte: piaci pletykákat soha nem kommentálnak. Ugyanez volt a csoport válasza, mikor a tavalyi felvásárlás után olyan hírek jelentek meg, hogy a Mészáros-féle Opus Global tőzsdei befektetési társaság venné meg tőlük az új szerzeményt. Érdekekes, hogy akkor azt is hozzáfűzték a Forbesnak küldött válaszukhoz, hogy tartják magukat ahhoz, amit a felvásárlás bejelentésekor mondtak:

hosszú távra terveznek és meg akarják erősíteni a pozíciójukat a régióban, hogy európai szinten közepes méretű (mid size) szolgáltatóvá válljanak.

Ladislav Bartonicek, a PPF-en belül a Telenorért is ő felel. Kisebbségi tulajdonos a befektetési csoportban, Petr Kellner fontos bizalmi embere. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Ladislav Bartonicek, a PPF-en belül a Telenorért is ő felel. Kisebbségi tulajdonos a befektetési csoportban, Petr Kellner fontos bizalmi embere. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Épp a Mátrai Erőmű kapcsán láttunk már olyat, hogy a cseh befektető csak ideig-óráig volt jelen, majd az egész társaságot vitte Mészáros köre. A Telenor azonban ennél jóval nagyobb falat: 2,8 milliárd eurós deal volt, amiből ráadásul a magyar leánycég a legértékesebb.

 

 

A Telenornak igencsak jól ment az első PPF-es évükben, forgalma először haladta meg a 170 milliárd forintot, 26,4 milliárdról 31,4 milliárdra nőtt az adózott eredménye.

A tavaly márciusi bejelentés előtt a Forbes 3 milliárd eurós vételárat becsült a régiós Telenor-leányokra, ennél alacsonyabb árazáson ütötték végül nyélbe az üzletet. A Telenor Group 2017-es pénzügyi kimutatásait figyelembe véve (itt még szerepel a négy kelet-európai cégük, amit csomagban adtak tovább a cseheknek) 5,8 EV/EBITDA szorzóval kalkulálták ki a vételárat – feltételezhető, hogy a norvégok etikai megfontolások miatt is adták el ennyiért egy régiós befektetőnek a csomagot.

Feltételezhető, hogy a PPF ennél magasabb áron adna tovább a cégen vagy engedne be mást. Ezek alapján a magyar Telenor értéke 335-350 milliárd között lehet becslésünk szerint, vagyis a 25 százalékos részért 90 milliárd forintot biztosan ki kellene fizetnie a magyar államnak, ennél olcsóbban nem valószínű, hogy be tudna szállni. Persze szabályozói oldalról lehetnek még eszközök az állam kezében, hogy nyomást gyakoroljon a piaci szereplőkre – ezt ugyanakkor biztosan nem néznék jó szemmel Berlinben, a piacvezető Magyar Telekomban ugyanis közvetve a német állam is tulajdonos. 

Egy „csendes” résztulajdonos beszállása nem húzná keresztbe a PPF hosszú távú terveit sem, könnyíthetne a teljes tranzakció finanszírozásán is (abból 400 millió eurót majd csak később kell kifizetniük a norvég Telenornak). A HSWS szerint napokon belül jöhet a bejelentés, és a cég nevet is válthat. Ezutóbbi nem lenne meglepetés, a Forbesnak tavaly augusztusban Ladislav Bartonicek, a PPF-ben a telekommunikációs portfólióért felelős vezető azt mondta, még az is lehet, hogy visszahozzák a cég régi nevét, a Pannont (a csoport a szlovák és cseh piacon az O2 márka használatára jogosult, vagyis ott végül megtartották a jól csengő, külföldi márkanevet). A Telenor márkanevet 2021-ig használhatják a tavaly megkötött megállapodás szerint. 

Újra Pannon lehet a Telenor? Természetesen ez is benne van a pakliban!

A PPF főtulajdonosa a régió leggazdagabb üzletembere, Petr Kellner, aki a telekommunikációs piac mellett a régió egyik legnagyobb médiabefektetője is lett. 

Kereskedelmi tévéket vehet a magyar Telenor tulajdonosa, a régió leggazdagabbja

A magyar kormány igyekezete, hogy belépjen erre a területre, érthető, hiszen stratégiailag kiemelten fontos szektorról van szó. Üzletileg sem lenne rossz lépés: a Telenor és a Magyar Telekom a magyar piac közel 70 százalékát fedik le, és noha a Telenor a második számú piaci szereplő, pénztermelőképessége kiemelkedő és stabil. Az persze a tervezett beruházások függvénye is, hogy mennyi osztalékhoz jutnak mindebből a tulajdonosok, de az Erste bankban 15 százalékot vásárló állam már megtapasztalta, milyen kényelmes és kifizetődő egy kisebbségi pakett egy jól működő, alapvetően piaci alapon működő nagyobb külföldi cégben. 

Az ugyanakkor kérdés lehet, hogy mit szól majd ahhoz az EU, hogy az alapvetően erős szabályozóként a telekommunikációs piacot kontroll alatt tartó állam egyik cégén keresztül piaci szereplővé is válik. 

 

Borítókép: A Telenor Magyarország központja. Fotó: Telenor / Facebook

 

„Az utazás egyik jó oldala, hogy megtanulod, mit értékelj, ha egyszer hazatérsz”