Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Martin Katler / Unsplash

Vezető ügyészek a vádpadon – hol tart most Szlovákia legsúlyosabb lehallgatási botránya?

Egyelőre nincs arról hír, hogy Szlovákiát is érintené a Pegasus-ügy, de nem ez lenne az első lehallgatási botrány északi szomszédunknál. Mutatjuk, hol tart a 2000-es évek legsúlyosabb szlovák belpolitikai botránya.

Szlovákia eddigi legnagyobb lehallgatási botránya, a Gorilla-ügy még 2005-re nyúlik vissza. Ahogy arról szlovák testvérlapunk, illetve a forbes.hu is beszámolt, egy lehallgatás eredményeképp 2020. november végén letartóztatták a második leggazdagabb szlovák üzletembert, Jaroslav Haščákot, A tizenöt évvel korábbi hangfelvételek szerint vállalkozókkal és politikusokkal állapodott meg korrupt ügyletekről.

Az ügy pikantériája nem pusztán a vállalkozó lebukása, hanem hogy miért tartott ennyi ideig az eljárás elindítása a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére.

A Gorilla-botrány dokumentumai már 2011-ben nyilvánosságra kerültek (belebukott a kormány is), de még 2019-ben is leállították az évek óta zajló nyomozást. De kik és hogyan? Anélkül, hogy a kiterjedt botrány minden szövevényes részletét szükségtelenül kibontanánk, két ügyész kulcsszereplőre érdemes koncentrálnunk: Dobroslav Trnkára és Dušan Kováčikra.

Dobroslav Trnka a legfőbb ügyész volt – lényegében a szlovák Polt Péter –, akit a Pellegrini-kormány alatt váltottak le, miután nyilvánosságra kerültek részletek a lehallgatás nyomán indítandó ügyek eltusolásáról. Trnka az idén márciusban beterjesztett vádirat szerint a volt főügyész Marián Kočner vállalkozótól megkapta a Gorilla-botrány lehallgatási anyagát, azonban az eljárás megindítása helyett a felvételt elrejtette, illetve Kočnerrel együttműködve Haščák és mások zsarolására használta. Trnkához a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) is eljuttatott bizonyítékokat, ám azokat sem továbbította a bűnüldöző szerveknek.

A Gorilla-üggyel összefüggésbe hozható Dušan Kováčik, a Speciális Ügyészi Hivatal menesztett vezetője is.

Kováčik azzal vált hírhedtté, hogy több mint 17 évig tartó hivatali ideje alatt a hozzá került 61 eljárásból végül egyetlen alkalommal sem emelt vádat, ezért csak 61:0 Kováčiknak nevezte a nyilvánosság.

Többek között a Gorilla-botrány nyomán indult első eljárásokat is leállíttatta. Kováčikot egy másik ügy miatt váltották le, miszerint kenőpénzt fogadott el, hogy ellehetetlenítse egy banda tagjai ellen folytatott büntetőeljárásokat. Az Új Szó tudósítása szerint júliusi tárgyalásán minden vádat tagadott.

Szlovákiában az egyes nemzetbiztonsági szakszolgálatok, a rendőrség, az ügyészség és a belső elhárítás szervei az elmúlt pár évben intenzíven igyekeztek egymás gyenge láncszemeit kiszűrni – reagálva a korrupciós ügyekre, illetve a szlovák újságíró, Jan Kuciak meggyilkolása utáni közfelháborodásra. Az Új Szó szerint ennek is lehetnek hátulütői, mert a rivalizálás irányába hajlik a másik ellenőrzése, ugyanakkor lendületet is ad a korrupt személyek kiszűrésének.

A fentebbi két vezető ügyésznek a felelősségre vonása azért kezdődhetett meg, mert a lebukás után világosan elkülöníthető volt, hogy milyen ellenőrzési kötelezettségüket sértették meg, hol éltek vissza hatalmukkal.

Hogy mindez egy lehallgatási ügyből indult ki, annak inkább az elmúlt napok magyarországi eseményei adnak érdekes megvilágítást.

Médiavállalkozót, újságírókat és magánszemélyeket figyeltek meg Magyarországon

Borítókép: Martin Katler / Unsplash
Oszd meg!