A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]


Bővebben

Szatírok, gráciák, hercegnők és római hősök – 15 kép az év kiállításáról a Szépművészetiben

Nagyszabású, 120 művet bemutató kiállítás nyílt múlt héten a Szépművészeti Múzeumban Peter Paul Rubens és kora flamand festészetéről. A kiállítás február 20-ig látogatható, addig is mutatunk 15 kiemelkedő alkotást.

A kiállítás negyedik-ötödik termének közepén állok, szemben két hatalmas képpel: tőlem balra egy festmény, jobbra egy kárpit. Ugyanazt ábrázolják, egymás tükörképeiként, Rubens Decius Mus-sorozatának harmadik jelenetét, A jóslat kinyilatkoztatását. A nyolc részből álló sorozat a római Recius Mus konzul történetét meséli el, aki a legenda szerint a veserisi csatában feláldozta magát a győzelemért.

A két remekművet egymás mellett látni még úgy is lélegzetelállító, hogy ekkor még nem tudom, hogy soha nem fordult elő, hogy egy térben állították volna ki őket.

A Decius Mus-sorozat kétségkívül a Szépművészeti Múzeum néhány napja nyílt kiállításának egyik csúcspontja, de távolról sem az egyetlen. A tárlat negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból és a washingtoni és a londoni National Galleryből sorakoztat fel műtárgyakat, összesen 120-at –

nem véletlen, hogy a tárlat biztosítási összértéke 345 millió euró, vagyis közel 115 milliárd forint.

A legbőkezűbb a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény volt, csaknem húsz alkotással képviselteti magát. A tárlat teljes felhozatalából közel ötven remekmű köthető a korszak két szupersztárjához, Rubenshez vagy Van Dyck-hoz.

Advertisement

A kiállítás a Szépművészeti jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozatának ötödik állomása – a legutóbbi epizódot még 2015-ben, a múzeum felújítása előtt rendezték, a holland „arany évszázad” alkotásai (többek között Rembrandt, Vermeer és Frans Hals művei) köré szervezett tárlat akkor 250 ezer embert vonzott. Összehasonlításképp: Picassóra 2016-ban több mint kétszázezren, Frida Kahlóra 220 ezren, Monet-ra 2003-ban szintén 250 ezren voltak kíváncsiak, míg a Van Gogh kiállításra közel félmillióan látogattak el 2006-ban. A Szépművészeti 2015-ös kiállításának egyik kurátora Tátrai Júlia művészettörténész volt, csakúgy, mint a mostani Rubens-kiállítás esetében is.

A tárlat párhuzamosan mutatja be a flamand festészet fénykorát, a 17. század Németalföldjének történelmét és Rubens, illetve Van Dyck életének főbb eseményeit, de nyilvánvaló szándéka az is, hogy átadja, milyen kulturális kapcsolatok működtek Dél-Németalföld és Magyarország között. A kiállítás több nagy szekcióra tagolódik: bemutatja a 17. századi Dél-Németalföld központjait; a flamand festők itáliai kapcsolatait (és hogy hogyan hatottak az itáliai évek Rubens és Van Dyck munkásságára); ezt követik a történeti tárgyú, azaz bibliai és mitológiai témájú évek; az ellenreformáció szellemisége; majd egy kárpitművészeti kitérő után jönnek a kor jellegzetes műfajai: a csendéletek, valamint a táj- és állatképek. A Decius Mus-sorozat mellett a kiállítás másik csúcspontja a portrészekció, ahol alapvetően Van Dyck művei dominálnak. Itt találjuk

a Szépművészeti Múzeum egyik legújabb szerzeményét is: a tavaly megvásárolt Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja című kép a múzeum elmúlt száz évének legnagyobb értékű műtárgybeszerzése, a londoni Christie’s aukciósház árverésén csaptak le rá 2,1 milliárd forintért.

A kiállítás 2020. február 20-ig látogatható.

Belépő (teljes árú): 3800 forint

Időtartam: 1,5–2 óra


 

„Soha ne fektess olyan cégbe, amit a tulajdonosról neveztek el!”

Tóth Zoltán, Euroventures