Mi köze a Telenornak a rákkutatáshoz? Nem az, amire kapásból gondolnánk. A csehországi, immuno- és sejtterápiával foglalkozó Sotiot ugyanis az a PPF Group tulajdonolja, aki a magyar telekommunikációs céget is. Jókor fektettek be jó vállalatba: működni látszik a megközelítés, a biotech-szektor pedig soha nem látott fellendülést tapasztal.
Az összeesküvés-elméletek kedvelői gyakran hozzák kapcsolatba a telekommunikációs szektort a daganatos megbetegedésekkel: elterjedt konteó, hogy az 5G rákot okoz. Pedig épp ellenkező irányból kell a kapcsolatot keresni a két témakör között, legalábbis ha a márciusban tragikus körülmények között elhunyt Petr Kellner életművéről, a PPF Groupról van szó – a befektetési csoportnak ugyanis a magyar Telenor mellett a rákkutatással foglalkozó biotech cégben, a Sotio-ban is jelenleg 96 százalékos részesedése van.
A PPF sajtóútján a plzeni Skoda-gyár mellett ide is betekintést nyerhettünk: a vállalat prágai központjában a sejtterápiával foglalkozó kollégák mutatták meg nekünk Európa egyik legnagyobb, magánkézben lévő rákkutató központját.
Antitestek és sejtterápiák
A Sotio nem csak a csehországi privát kutatóintézetek legnagyobbika, A 2010-ben alapított, majd 2012-ben a PPF által felvásárolt vállalat a rákkutatás globális piacán is jelen van: Pekingben, Bázelben és Bostonban is kutat egy-egy központjában. A Sotio jelenleg három programjával keresi a választ a 2020-ban közel 20 milliós éves megbetegedésre – ami a WHO szerint 2040-re a 28,4 millió esetszámot is elérheti.
Kívülről kevésbé, belülről sokkal érdekesebb a Sotio prágai épülete. Nem csak ők bérlik, a vállalat mellett megtalálható a Magyarországon is ismert Synlab is. Fotó: Forbes.hu
- Az IL-15 nevű programjuk immuno-onkológiai megközelítéssel győzné le a rákot, ami annyit jelent, hogy a rákellenes immunválaszért felelős sejtek (T- és NK-sejtek) számát növelnék;
- ADC-technológiájuk (antitest-gyógyszer konjugátumok) antitesteket és citotoxikus (a daganatos sejteket mérgező) juttatnak el a tumorokhoz;
- A sejtterápiát és az immunoterápiát ötvöző CAR-T kezelést megreformálva a betegek saját immunsejtjeit „tanítják” arra, hogy felismerjék is elpusztítsák a daganatokat.
A Sotio több mint 300 munkatársa (köztük magyarok is) eddig közel 2000 pácienssel dolgozott együtt tizenhárom klinikai teszten keresztül, több rákos megbetegedést is célozva.
„És ha pisilniük kell?” Drákói szigor vonatkozik a tisztasági előírásokra. A légnyomást kívülről irányítják, az épületen belüli steril épületbe alapos intézkedések, fertőtlenítés után lehet belépni. Éppen ezért a kutatók nem igazán mehetnek szünetre, műszakukat megszakítás nélkül végzik – túl sok idő veszne el a procedúra ismétlésével. Fotó: Sotio
A 23 országot felölelő tesztsorozatban eddig pozitív eredményeket értek el, az IL-15 programjuk kifejezetten eredményesnek tekinthető
– ez növeli a PPF bátorságát is a biotech-szektorban, 2017-ben ugyanis a svájci Cellestiába, egy évvel később a francia Cytune Pharmába, 2019-ben pedig brit Autolus Therapeuticsbe is befektetett a csoport.
Nagy üzlet, nagy kockázat
Hatalmas a verseny a rákkutatás piacán – az évi közel 20 milliós rákos megbetegedés kezelése ugyanis rendkívül nagy üzleti potenciált is rejt magában. Egy-egy klinikai kutatás azonban jelentős kockázatokat is takar:
könnyen zsákutcába kerülhet az, aki valamelyik tesztfázis kellő eredményességét nem ugorja meg,
és szinte kukázhatja a befektetett pénzét és idejét.
Hatalmas, folyékony nitrogénnel hűtött tartályokban tárolják a sejtterápiához szükséges anyagokat. Ide már nekünk is elég volt egy fehér köpeny, maszk és cipővédő: a tisztasági protokoll sterilebb területeit azonban csak kívülről nézhettük. Fotó: Forbes.hu
A gyógyszer- és biotech-vállalatok mindegyikére igaz ez, a rákkutatás azonban hatványozottan ki van téve egy-egy kezelés sikerének – gyakorta nincs ugyanis az a „ha ez nem sikerül, majd valamelyik másik bejön”-alapú védőháló, amit az egyszerre futó 20-30, vagy akár még több gyógyszerjelölt jelenthet mondjuk a Pfizernek. Hasonlóan növeli a pénzügyi kockázatot az is, hogy a kutatócégek sokáig nem számolhatnak kereskedelmi bevétellel, vagy egy-egy korábbi, sikeres termékük által biztosított folyamatos pénzáramlással.
A PPF befektetése a rákkutatásba azonban eddig az ígéretes eredmények mellett pénzügyileg is sikeres:
a csoport 2020 végén adta el az NBE-Therapeutics vállalatban lévő részesedéseit a nemzetközi piac egyik legjelentősebb szereplőjének, a Boehringer Ingelheimnek. Ez az elmúlt tíz év legnagyobb felvásárlása volt Európában, a BusinessWire értesülései szerint 1,18 milliárd euró volt a teljes tranzakció értéke (ennek a PPF a cég legnagyobb részvéneyeseként azonban csak egy részét látta, az NBE-eladásból ugyanis több vállalati és intézményi befektető is kivette a részét).
A sejteket tároló tenyésztőlombikot hűtik közel mínusz 200 fokra. Már-már lottószerű a kockázat a rákkutatóknál, a Sotio-nak azonban van B- és C-terve is: egyszerre három platformon kísérletez, eddig ígéretes eredmények mellett. Fotó: Sotio
A felvásárlás a pénzügyi haszon mellett ráadásul fontos technológiai validáció a PPF-nek:
az ADC-programjukon ugyanis együtt dolgozott a Sotio és az NBE, a felvásárlás után pedig ez az együttműködés, illetve a Sotio saját fejlesztése folytatódik – várhatóan 2022-ben már az első fázisú klinikai teszteket is elvégezhetik a jelentkező pácienseken.
„Izgatottak vagyunk az NBE-Therapeutics Beohringer Ingelheimnél töltött jövőjével kapcsolatban. A Boehringer a szakmai tapasztalatát és elkötelezettségét adja hozzá az ADC-terápia potenciáljának sikerességéhez. Ez az akvizíció alátámasztja a szabályokat átíró vállalatokba, termékekbe való befektetéseinket, üzleti modellünket” – mondta a felvásárláskor Ladislav Bartoníček, aki azóta megörökölte a PPF irányítását.
Robban a piac, jól járt a szektor
Az elmúlt évek felgyorsuló, előremutató innovációi mellett a koronavírus is jelentősen előrenyomta a biotech-cégek piacát. A szektorban irdatlan mennyiségű befektetési összegek repkednek a még nem teljesen eredményes (vagy nem bizonyított) technológiák irányába is:
aki mer, az nyer alapon intézményi és vállalati befektetők elárasztották a piacot tőkével.
A 2020 tavaszán látható lassulást egyből korrigálta a fokozott média- és befektetői figyelem: a McKinsey tanulmánya szerint 2020 és 2021 januárja között az Egyesült Államokban 37, Európában 39, míg Kínában elképesztő, 106 százalékos volt a részvényárfolyamok átlagos növekedési üteme a szektorban.
A kockázati tőkebefektetések és az elsődleges részvénykibocsátási összegek (IPO) is drasztikusan nőttek 2019-ről 2020-ra:
előbbi 45 százalékkal, 36,6 milliárd dollárra nőtt, míg az IPO-k mértéke 184 százalékkal, 34,3 milliárd dollárra ugrott fel.
Mindezek mögött az elképesztő növekedési ütemet diktáló piaci várakozások állnak: a Grand View Research szerint a szektor 2021 és 2028 között közel 16 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) számolhat, amit az innováció mellett a lazuló állami szabályozások is pörgethetnek. Így nem csoda, hogy az intézményi és vállalati befektetők versenyeznek a legforróbb, akár rákkutatással is foglalkozó biotech-medtech startupokért.
