Intenzív egy éven van túl az otthoni gombatermesztő gépeket gyártó magyar Shrooly. Több ezer előrendelés teljesítését kezdik meg hamarosan, miután Kínában beindult a sorozatgyártás. Nem volt egyszerű eljutni ide, de a cégbe immár a világ leggazdagabb magyar származású milliárdosa, Péterffy Tamás kockázatitőke-alapja, illetve a mobilfoxos Diller Kevin, és az egyik legsikeresebb cseh üzletember is beszállt.
A Shrooly sztoriját tavaly írtuk meg a Forbes.hu-n. Azóta nagyot fordult velük a világ, ami a Vörösmarty téri bázison is meglátszik. A két alapító, Schaffhauser Sámuel és Palánki Dávid irodájáról időközben fallal leválasztottak egy helyiséget, ahol a különböző gombafajtákat és a tápanyag-összetételeket tesztelik a mérnökeik.
A szoba közepén most ott tornyosulnak a kínai gyárból épp az interjú napján érkezett Shrooly termesztőszettek, egyelőre dobozokban. Nagyon várták a szállítmányt, mert ez a 200 termesztőegység már azon a gyártósoron készült, ahol a sorozatgyártás is elindul.
Evolúció
Dávid és Samu ugyanolyan lelkesek, de egyértelműen látszik rajtuk az utóbbi egy év kemény munkája. Nem csoda, jó sűrű időszak volt, mire eljutottak eddig a gyártásban. Közben beljebb megyünk az irodában, ahol az is kiderül, hogy a tesztfarm is sokat bővült. Még több egységben nőnek a gombák, jól látszik a mikrosütő nagyságú, műanyag termesztőgépek evolúciója a béta verziótól egészen a már a kínai gyártó partnernél készülő végleges termékig.
Műanyag illesztések, fröccsöntés, speciális szerszámok – Dávid és Samu részletesen mesélnek a gépek fejlesztésének bökkenőiről. Első angyalbefektetőjük, Jared Schrieber – neki olyan magyar cégekben vannak befektetései, mint a Munch ételmentő vagy az elektromos autók flottamenedzsmentjével foglalkozó Volteum – egy éve azt mondta róluk: „ők a kedvenc alapítóim Magyarországon. Nincs bennük félelem, pofátlanul ambiciózusok. Gyorsan fejlődnek, nemcsak tervezgetnek, hanem csinálják. Mindennap vétenek kisebb hibákat, de azonnal tanulnak is belőlük, amivel nemcsak ők válnak egyre jobbá, de a Shrooly is.”
Sok fejlesztési lépésnél kellett ez a hozzáállás, legutóbb például a termesztő egység párásítójánál. Mérnökeik az összes, piacon kapható párásítót kipróbálták annak érdekében, hogy a páratartalmat fel tudják vinni a gombáiknak optimális, 90 százalék feletti szintre.
Végül egy saját fejlesztésű rendszer lett a nyerő. 2024 januárjában készültek el az első fröccsöntött gépeik, majd a végleges, sorozatgyártásra menő verzió természetesen már a kínai gyártó partnerük mérnökeivel szoros együttműködésben készült. Az eredeti terv egyáltalán nem ez volt.
Helló, integető gombák
A crowdfundingot egy dizájnos, 3D-nyomtatásra alkalmas modellel kezdték 2022-ben, aztán robbant a kereslet: egy Indiegogo-kampányban az előrendelőktől csaknem egymillió eurót, a holnapjukon keresztül beérkező pre-oderekkel pedig további másfél millió eurót gyűjtöttek. Mivel egyáltalán nem tömeggyártásban gondolkoztak, fejfájást okozott, hogy a dizájnt gyárthatóvá kellett tenni úgy, hogy nincs hasonló termék a piacon. Ez egy évet dobott rá a termékfejlesztésre.
Amikor tavaly tavasszal elkezdtek gyártó partnert keresni, európai, köztük magyar cégek is szóba kerültek, de végül az lett a konklúzió, hogy ezek a – például autóipari – gyártócégek másra vannak optimalizálva.
Mivel sok sztereotípia övezi a kínai gyártást, nekik is nagy meglepetés volt, hogy Kínában nagyon rövid idő megoldották a kéréseiket a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező mérnökök.
„Az ottani gyárak technológiailag is jobban felkészültek arra, hogy legyártsanak egy ilyen komplexitású és méretű terméket. Fejből tudták, hogy milyen megoldásokat kell alkalmazni, hogy a várt eredményt kapjuk”
– mondja Samu. Persze saját mérnökeikkel alaposan körbejárták (szó szerint is) a potenciális partnerek gyárait, mert sokszor volt, hogy mást ígértek a honlapon, mint amit ők aztán a helyszínen láttak. Házon belüli mérnökcsapatukat Lipécz Ádám vezeti, aki számos magyar startup hardverfejlesztésében (pl. Codie, Smapp Lab) vett már részt (a Forbes 30/30-as listáján is szerepelt 2016-ban).
Hogy pontosan hol gyártanak, üzleti titok. A szóban forgó gyár minimum havi 10 ezer Shroolyt tud legyártani, a gyártás minőségét pedig egy külső partner is ellenőrzi. Az első kétszáz termesztő gép legyártását áprilisban Samu és a Shrooly mérnökei személyesen felügyelték és minőségellenőrizték Kínában. Május végére készül el további 2200 Shrooly, ami már konténeres tétel és el is kezdik kiszállítani az előrendelőknek.
Dávid és Samu a Shroolykkal. Fotó: Sebestyén László
Közben be is hoznak egy ilyen modellt, amin már minden „éles” – a vonalkódok, a design rész, az unboxing experience-hez szükséges kedves kis üzenetek, az integető gomba és újrahasznosítási instrukciók -, mind ugyanebben a formában jutnak el a felhasználókhoz.
Előrendelőik kétharmada az Egyesült Államokból, egyharmada pedig az EU-ból és Angliából van. A cégstruktúra is így lett kialakítva: az Egyesült Államokban bejegyzett anyacég, a Shrooly Inc. a 100 százalékos tulajdonosa a brit (Shrooly Ltd.) és a magyar (Shrooly Services Kft.) cégnek.
Négy teherautó kell
A nagy növekedés tőkeigényes volt, a fejlesztési időszakban megugrottak a havi kiadásaik, az eredeti angyalbefektetésen kívül is kellett tőkét bevonni. „Csak, hogy lásd: körülbelül 16 tonna acél az összes fröccsöntő szerszámunk. Négy teherautóra fér fel, ha Kínában mozgatni kell” – mondja Samu. A műanyag fröccsöntéséhez is saját fejlesztésű szerszámaik vannak, hogy az illesztések a lehető legtökéletesebbek legyenek. A design a végső verziónál is jól sikerült: idén márciusban megkapták a Red Dot és az IF design díjat.
A termesztőgépek mellett a különböző podokat (a gombák termesztőközegeit) is folyamatosan fejlesztik, ami szintén komplex feladat, idő-és pénzigényes. „Egy komplex applikációt is lefejlesztettünk, amivel teljes a termékélmény.
A hardver termékekhez sokszor nagyon basic appokat fejlesztenek, mi nem olyat akartunk” –
magyarázza Dávid.
Az app az eszköz és a telefon között kommunikál, végigvezetik a felhasználót a termesztésen, bár amit lehet, automatikusan megcsinál helyettük a gép. Mérik a termesztési paramétereket és instrukciót adnak a felhasználóknak, ha például vizet kell utántölteni. Új termesztést is lehet indítani, elérni az ügyfélszolgálatot és – a növögető szép gombák adta vizuális élményt kiegészítendő – a fényszínt is lehet változtatni.
Az appba később a podok vásárlását is beintegrálnák, de receptajánlásokat már most is adnak a gombákhoz. A gombák kedvező élettani hatásáról egyre több a tudományos kutatás, és bíznak benne, hogy a jövőben még jobban nyílni fog ez a piac, ezért edukatív tartalmakat is készítenek. Különösen népszerű a süngomba, aminek egyaránt van kulináris és gyógyászati funkciója.
Egy termesztődobozhoz két podot adnak, ezek gyártása és logisztikája is (hogy a termesztő egységgel egy időben szállítsák ki) is komplex feladat.
Helló, Kevin!
Biás Csongor, a Startup Hungary vezetője a legutóbbi, Bridge befektetési körben szállt be a Shroolyba 100 ezer dollárral (egy általa képviselt korai fázisú befektetési cégen keresztül). A kezdetektől ismeri őket, segített összerakni az első befektetési körüket is. „Láttam bennük azt a lelkesedést és obszessziót, hogy ebből alkossanak valamit” – mondta a Forbes.hu-nak.
Annak ellenére is, hogy hardver is hard, vagyis ez nem az az iparág, ahol – szemben mondjuk egy B2B szoftvermegoldással – a legnagyobb esélyek vannak a nemzetközi kiugrásra és skálázódásra. Ettől függetlenül látta a csapatban az erőt, gyorsan haladtak. Hozzátette: a termékbevétel mellett a podok előfizetése okán egyéb bevételekre is számítani lehet, ami erősíti a bevételi lábat.
Csongor szerint segíti a további skálázódást, hogy a még el sem készült termékükre 2,5 millió eurót gyűjtöttek közösségi finanszírozásban, vagyis a piaci igény a kezdetektől egyértelmű. Az Indiegogo kampány sikerességét másik befektetőjük képviselője, Czirják László is megemlíti fontos kezdeti bizonyítékként a nemzetközi piaci lehetőségekre.
László a világ leggazdagabb magyar származású milliárdosához, Péterffy Tamáshoz köthető (ő anyalapunk, a Forbes valós idejű milliárdos listája szerint a 40. leggazdagabb a világon 37,3 milliárd dolláros becsült vagyonnal) Interactive Venture Partners (IVP) vezető partnere.
A Forbes.hu-nak elmondta, hogy az IVP tavaly a második félévben fektetett be a Shroolyba. A pontos befektetési összeget nem árulta el, csak annyit, hogy az IVP olyan cégeket és vállalkozásokat keres (eddig hat befektetés van a portfóliójukban, például a Deligo), amelyek nemzetközi piacokat céloznak. „Ez nem azt jelenti, hogy a helyi, kelet-közép-európai piac túl kicsi, a régiót is célozhatják, de a nemzetközi piac még nagyobb lehetőségeket kínál.”
Czirják szerint is nehezebb, tőkeigényesebb egy hardvertermékkel piacra menni, mert a gyártási- és forgóeszközöknek nagy a finanszírozási igénye, de „nem félünk a hardvertől” – mondja, hozzátéve, hogy az IVP-nek és neki személyesen is vannak ilyen befektetései.
„Az új világban minden hardverben van szoftver, azt kell optimalizálni, hogy a kettő hogyan dolgozik együtt”
– mondta Czirják.
„Magyar kötődésű, hardvert fejlesztő unikornis cégről is tudunk” – utal Biás Csongor a 3D-nyomtatókat gyártó Formlabs-ra, ami szintén egy sikeres crowdfundingból indult. Szoftveres startupot indítani az utóbbi tíz évben egyértelműen egyszerűbb lett, csökkentek a szerverpark költségek, az AI előretörése pedig a szoftverfejlesztés egy részét is átveszi, így radikálisan csökkent az a belépési küszöb, ami ahhoz kell, hogy valaki egy digitális terméket állítson elő.
A hardverre ez nem feltétlenül igaz, illetve a kereskedelmi tarifák, szabályok is megnyomhatják a hardvercégek költségvetését, és sokkal jobban ki vannak szolgáltatva logisztikai és gyártási partnereknek, valamint a termékfejlesztést is sokkal kockázatosabb, komplexebb.
Most viszont, hogy utóbbin a Shrooly sikeresen túl van, a következő egy évben az egy vevő megszerzésének költsége sokkal alacsonyabb lesz, hiszen nemcsak egy ígéretet árulnak, hanem egy terméket.
Az utóbbi egy évben bőven vontak be áthidaló forrást, amiből befejezték a fejlesztést, most pedig indul a sorozatgyártás és a készletről értékesítés. Fotó: Sebestyén László
Samu és Dávid nagyon nehéz időszakban kerestek befektetőt, és a nyomás is óriási volt, hogy találjanak. Eleve kevesebb pénz van most a piacon, D2C (direct-to-consumer) alapon hardver termékekre pedig különösen, teljesen máshol van a befektetők fókusza.
Végül összesen kétmillió dollár körüli összeget gyűjtött a Shrooly. Nem fedtek fel minden befektetőt, de többek között ők szálltak be:
- Interactive Venture Partners (Péterffy Tamás)
- Mobilfox (Diller Kevin), 500 000 dollár
- Reflex Capital cseh kockázati tőkealap, amelynek ügyvezető partnere Csehország egyik legsikeresebb üzletembere, a Mall.cz-ből 300 millió euróért exitáló Ondrej Fryc
- Biás Csongor, a Startup Hungary vezetője, 100 000 dollár
Amit a Fox-nál már végigjártak
Diller Kevin Mobilfox-alapító (Forbes-címlap, 2023/05) nemcsak befektető, a napi szintű folyamatokban is besegít. Dávid korábban a Mobilfox marketingjét vitte, illetve a szlovák és a cseh terjeszkedést is – ahogyan Kevin fogalmaz – együtt agyalták ki.
Kevin a Forbes.hu-nak elmondta: az első körben 5000 euróval szállt be, most pedig „Jared hívott fel, hogy látna abban fantáziát, ha segítenék a srácoknak operatív szinten is. Beszélt erről Dávidékkal, és nekik is felcsillant a szemük” – mondja a mostani, Mobilfox színeiben végrehajtott, félmillió dolláros befektetéséről Kevin. Samu az ügyvezető, Dávid a marketinget viszi, Kevin pedig az éppen aktuális kihívásokban segít (cash-flow tervezés, befektetői kapcsolatok, logisztika, marketing).
„Mindenben, amiket a Foxnál már végigjártunk. Hiszek a srácokban annyira, hogy ők ezt meg fogják tudni csinálni”
– a Mobilfoxnak egyébként nincs másik ilyen, aktív befektetése.
Kevin szerint a Shroolynak eggyel könnyebb lesz skálázódnia, mint a Mobilfoxnak, mert nem kell egyedivé tenni a termékeket. Ha megvannak a kellő sales számok, akkor meglesz hozzá a kellő finanszírozás is. „Most egy vízválasztó időszak előtt vagyunk: készletről fogunk szállítani Európába. Látszani fog, hogy a piac mennyire akarja ezt most, hogy készletről szállítunk és nem előrendelés van. Azt kell eltalálni, hogy el tudjuk adni, utána a technikai és logisztikai részét már mellé fogjuk tudni tenni.” A Shrooly gépek körülbelül 300 dollárba fognak kerülni, míg a podokat bruttó 20 dollár körül tervezik értékesíteni, és 12 fajta gombát kínálnak majd.
Közben azzal is aktívan kísérleteznek, hogy egy pod még jobb minőségű gombát teremjen másodszor is és azt is próbálgatják, hogy a most ígért 7-10 napnál is rövidebb idő teremjen a gomba. Középtávon pedig a gombák hatóanyagtartalmának kutatása is a cél, a sorozatgyártás első száz gépe is bekerül most a tesztfarmba.
„Elsők vagyunk egy óriási lehetőséget nyújtó piacon, ezt előbb-utóbb mások is fel fogják ismerni, erre számítunk.
De a legnagyobb hozzáadott értékünk, nem a hardver, nem a pod, nem az app, hanem az, hogy együtt biztosítunk valamit – a brandet, az ökoszisztémát -, ami biztosan működik. Mi akarunk lenni az otthoni gombatermesztés Apple-je” – foglalja össze Dávid.
