Cseh és lengyel mintára rendezték meg november 4-én az első növényi alapú élelmiszeripari konferenciát itthon. A Plant Powered Perspectives (PPP) megjelenése Magyarországon és az, hogy a nem vegán szereplők is szép számmal képviseltették magukat, jelzi, hogy hamarosan itthon is egyre jobban átalakul a boltok kínálata. Húsból nem feltétlenül lesz kevesebb, de biztos, hogy növényi termékből egyre többet fogunk találni. Kollégánk moderátorként vett részt az eseményen. Szubjektív beszámolója következik.
Jó két hónappal ezelőtt jött egy telefonhívás Bergovecz Lászlótól, a Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) elnökétől. Azt kérdezte, szívesen moderálnék-e beszélgetéseket egy növényi termékekkel foglalkozó konferencián. Naná – válaszoltam.
A telefonban elhadart infók után nem nagyon tudtam, mire számítsak. Őszintén szólva nem hittem, hogy valami nagy dolgot össze lehet ebből hozni ma Magyarországon: már érezhetően van ugyan mozgolódás a vegán termékek piacán, akár a néhány évvel korábbiakhoz képest is sokkal szélesebb választékot talál a boltokban, aki tisztán növényi alapon akar étkezni.
Mégsem gondoltam azt, hogy egy egész nap vegán húspótlókra felhúzva különösebb érdeklődést vált majd ki.
Mégis komoly
A szervezők – a Magyar Vegán Egyesület, a Vegan Friday és az Ébredő Bolygó Alapítvány – egy Csehországban és Lengyelországban már sikerrel vitt éves konferenciát próbál Magyarországon meghonosítani a Plant Powered Perspectivesszel.
Bergoveczéknek (nem találkoztam emberrel, aki ne Bergónak szólítaná) bevallásuk szerint három hónapja álltak csak rá igazán, hogy egy ilyet itthon is szervezzenek. Ezzel – gondoltam – nincs is gond, ha valamelyik kisebb művelődési házban szeretnének családias hangulatban dumálgatni arról, hogy ma már könnyebb vegánnak lenni, közben meg lehet bográcsban rotyogtatni valami borsófehérje alapú, húsra hasonlító cuccot.
De amikor az egyeztetéseken kiderült, hogy az esemény az Andrássy úti Magnet Házban lesz, a partnerek között pedig olyan, akár korábbi Forbes-címlapos cégek vannak ott, mint a Biotech USA, a Pápai Ízek (nem a Hús, itt kérem termékpaletta-bővítés van), az IKEA, a Metro vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank (!), akkor sejtettem, hogy ebből nagyobb dobás lesz.
Emellett a nap házigazdájának az egyik legismertebb magyar vegánt, Puskás-Dallos Pétert nyerték meg.
„Egy amerikai donortól kaptunk 2,5 millió forintot az esemény megszervezésére. Szívügye a veganizmus, ezért támogatta az eseményt a V4-országokban. Ennél többet mi sem tudunk róla” – mondta az esemény után Kaveczki Zsófia, az egyik szervező, aki egyben a MAVEG alelnöke is. Eredetileg a Visegrad Fund adott volna forrást, de Zsófi szerint túl nagy megkötésekkel járt volna abból a pénzből szervezni az eseményt, ezért azt visszautasították, így jött képbe az amerikai jótét lélek.
A konferenciának ezzel együtt megvoltak a maga gyerekbetegségei: az online közvetítés az utolsó pillanatokban kútba esett, mert a Magnet Ház által ígért munkatárs kidőlt, és nem volt, aki beugorjon helyette. A kelletténél és megszokottnál kicsit többet kellett küzdeni a program megcsúszásával, ami ennyi előadóval és kerekasztal-beszélgetéssel (a networkingszünetek nélkül 17 volt ezekből), a 9:30-tól 17:25-ig tervezett eseményen nem csoda. Ennyire feszes tempót nehéz lett volna tartani.
De már csak az előadók magas száma és a végül megjelentek (összesen az előadókkal és nézőkkel együtt valamivel több mint 120-an) is azt mutatja, hogy gyakorlatilag nem volt olyan, akit ha elhívtak, ne akart volna mindenképp részt venni az eseményen – jöjjön akár multitól, akár kisebb cégtől.
A kisebb hibákat majd egy következő konferencián lehet javítani. Bergóék azt mondják, nekifutnak az újabb szervezésnek és hagyományt szeretnének teremteni a PPP-ből.
Csak a nagyokkal lesz változás
A legtöbben egyedül tartottak előadást, és a nap eleinte nehezen indult be. Sok újdonságot ugyanis a témáról már nehéz elmondani.
Ez volt az érzésem az első előadó, Szöllősi Réka független élelmiszerpolitikai elemző esetében, aki a már minden húsevő által is unásig ismert adatokat sorolta arról, mennyivel jobbat tenne a klímának, ha több növényt és kevesebb állatot ennénk, nem mellesleg pedig egészségesebbek is lennénk. A végén, amikor a nagyjából 60 nézőhöz fordult, hogy van-e kérdésük, kínos csend fogadta.
Később oldódott a hangulat, ehhez Puskás-Dallos Peti pár jól előadott személyes sztorija, a bátrabban kérdező nézők és a kerekasztal-beszélgetések tettek hozzá.
Ilyen jól lehetett szórakozni egy kerekasztal-beszélgetésen (balról jobbra a résztvevők: Burján Csaba az Unilever, Sánta Krisztina az IKEA, Tóth Boglárka a Nestlé, Vida Krisztián a Bridge Bio képviseletében)
Volt multis panel, ahol az Unilever, az IKEA, a Nestlé és a Bridge Bio egy-egy képviselője osztotta meg a gondolatait cégfilozófiájáról és arról, miért vágtak bele növényi alapú termékek készítésébe. A nagy multik kivétel nélkül a környezetvédelmi szempontokat helyezték előtérbe és változó fogyasztói szokásokat. Ez önmagában még nem dobta volna fel a hangulatot –
bár az, hogy Sánta Krisztina, az Örs vezér téri IKEA food managere szerint az áruházaikban a híres golyókból 10 és 8 százalékban már a húsmentes, illetve a növényi fogy a húsos helyett, a Svéd Finomságok Boltjában pedig 21 százalék a húsmentes golyó eladási aránya, mindenkit kellemesen meglepett szemöldökráncolásra késztetett.
A panelből a Bridge Biót eleve vegánként alapító Vida Krisztián lógott ki: a vérprofi multis kommunikátorok mellett üdítő kivétel volt egy baseballsapkás fickó, akit amikor az üzleti terveiről kérdeztem, az intuícióit hozta elő, mondván, ő nem terveket készít, hanem érzésből dönt, és kertelés nélkül odavágta a beszélgetőpartnereinek, hogy „ezt a sztorit nekik kell nyomni minél erősebben, mert csak akkor lesz változás.”
A Vida által felkarolt Hester’s Life egyébként szintén szerepelt már a Forbes.hu-n.
Egy eseményen az ellenséggel
Furcsa dilemmája volt a szervezőknek, hogy vegánként hívjanak-e az eseményre húsgyártó cégeket. Végül – meggyőződésem, jó döntést hoztak – ott volt az egyáltalán nem vegánként induló és ma sem úgy működő multik mellett a Pápai Hús ügyvezetője, Szappanos Péter, aki (ahogy tette azt nyáron a Forbesban is) a Pápai új bizniszét, a cég vegán termékeit mutatta be – és még arra is figyelt, hogy az egész előadása alatt még véletlenül se ejtse ki a száján, hogy hús.
A legújabb húspótlókról már nem csak ránézésre, de ízre és állagra sem nagyon lehet megmondani, hogy nem húsból készülnek. A kóstolók nagy részéről lemaradtam, mert későn kapcsoltam. Ami jutott, az viszont hibátlan volt.
„A célt kell szem előtt tartanunk, hogy minél kevesebb állat szenvedjen és minél több növényi termék legyen. Nem lehetünk bezárkozó vegánok, akik szóba sem állnak azokkal, akik ebben a változásban nagyon fontosak” – mondta erről Zsófi.
A konferencia egy másik résztvevője nála kicsit erősebben fogalmazott csütörtökön: „nagy dilemma ilyenkor, hogy helyes-e beengedni az ellenséget”.
Vegán séfek, akik nincsenek
A nap legerősebb megszólalása az éttermeknek szervezett panelben a Planteen vegán kantint üzemeltető Zsolnay Gergelytől jött, aki kerek-perec kijelentette – oldalán két vegán séffel, a Mishtót alapító Fleck Gáborral és a Napfényes Éttermet úttörőként létrehozó Kovács Zoltánnal – hogy Magyarországon nincs vegán gasztronómiai kultúra.
Én úgy voltam vele, hogy akkor innentől nincs több dolgom, nyugodtan egymás torkának eshetnek és gyepülhetik egymást, ahogy akarják, de legnagyobb meglepetésemre Kovács gyorsan igazat adott neki, mondván, valóban hatalmas, elsősorban technológiai lemaradásban vagyunk, de a szakma hozzáállásával is vannak problémák.
Az éttermesek paneljében minden szem Kerékgyártó Györgyre, a Don Pepe operatív igazgatójára szegeződik. A Don Pepének a hazai étteremláncokhoz képest kifejezetten széles vegán kínálata van.
A kisvállalkozások panelje – amelyben a Vegán Manufaktúrát alapító Mészáros Miklós nyáron Szappanos Péterrel együtt szerepelt a Forbesban – szintén maga volt az egyetértés. Még abban is megvolt ez, hogy bár büszkék arra, amit felépítettek és nem is feltétlenül akarnak hatalmas vállalattá válni a kis magyar vegán cégek, a küszöbüknél pénzeszsákkal megjelenő multik felvásárlási ajánlatán azért mindannyian, az All in Natural Food, a Viblance, a Vegán Manufaktúra és a Vegastar is elgondolkozna.
Nem lenne ez kuriózum, a holland The Vegetarian Butchert az Unilever vásárolta fel, az ő termékeik sok másikkal együtt a kiállítóteremben rotyogtak kóstolónak. Éhes senki nem maradt.
Helló, Magyarország, vannak vegánjaid!
Habár az szinte minden panelben elhangzott, hogy nem a vegánok lettek lényegesen többen, hanem a flexitáriánusokra érdemes lőni, a növényi alapú élelmiszerek elfogadottságának csak jót tehetett, hogy megszervezték ezt a konferenciát. Az külön fontos, hogy a szervezők elfelejtették a vegán Facebook-csoportokban sokak által valamiért nagyon célravezetőnek gondolt hüppögést arról, hogy multikkal nem szabad közösködni, és egyébként is, miért jó, ha egy növényi alapú étel húsra hasonlít. Egyébként ezért.
A helyzet az, hogy egy ilyen esemény, ahol ekkora cégek teszik egyértelművé, hogy nekik nemcsak megéri növényi alapú termékekkel foglalkozni, hanem már stratégiát is építenek rá, a lehető legjobb dolog, ami a vegán szcénával történhet.
Egyelőre – ahogy például Szappanos Péter a Pápai esetében ezt elmondta – a növényi termékek „hibahatárnyi” egységet jelentenek az eladásokban jópár cégnél, de a fogyasztók szemlélete nem egyik napról a másikra fog megváltozni.
Ahhoz sokkal több ehhez hasonló előadás és konferencia kell, hogy ne csak mezőkön ugrándozó hippikkel kössék össze a növényi étrendet, hanem elfogadott, mi több, menő legyen.
Ez majd az árcsökkenést is magával hozza az egyelőre gyakran a húsoknál még jóval drágább termékek esetén, mert ahogy azt az Unilever regionális divíziójának vezetője, Burján Csaba elmondta: „ahogy nő a volumen, úgy lesznek ezek a termékek egyre olcsóbbak”.
Úgyhogy irány a boltba vegán húspótlókért.
Borítókép és fotók: Tóth Eszter
