Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Borítókép: Matolcsy György, az MNB elnöke online sajtótájékoztatón jelenti be a jegybank 3000 milliárdra rúgó gazdaságvédelmi lépéseit válaszul a koronavírus okozta visszaesésre 2020 áprilisában. 

Matolcsy: az infláció közellenség, a harcot megkezdtük

Magyarországon is megjelent az infláció, ami egy olyan közellenség, ami ellen a a jegybanknak kötelező harcolnia, mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön a Közgazdász Vándorgyűlésen. 

A mostani válsággal 10 sikeres év után ért bennünket a csapássorozat, utalt a koronavírusra Matolcsy György, aki szerint nehéz évtized áll előttünk. A krízisből való kilábalást tekintve az látszik, hogy Kína és az Egyesült Államok is kiváló eredményeket ért el, gyorsabban lábal ki, mint az eurózóna és Európai Unió, utóbbiak nem sikeresek a válságkezelésben. Magyarország a világgazdaság fő áramlatával haladva már elérte a válság előtti szintet, de az eurózóna még nem.

Az MNB elnöke kiemelte, hogy

a 2008-as válság után hat és fél kellett a válság előtti szint eléréséhez, most azonban kevesebb, mint másfél év is elég volt ehhez. Nagyon gyors V alakú helyreállást hajtott végre Magyarország

és az a 9 ország, amelyek már elérték a válság előtti szintet.

Ez Matolcsy szerint úgy volt lehetséges, hogy Magyarország Európa-bajnok volt a hitelezésben a válság alatt, és a válságkezelés hitelezés-központú volt, kiegészítette a beruházás-központú válságkezelést. A hitel valójában bizalmat jelent Matolcsy szerint. „Egyértelműen azt látjuk, hogy aki nem bízik abban, és ilyen az eurózóna országainak egy része, hogy holnap jobb lesz, hogy a járványkezelés sikeres lesz, az nem vesz fel hitelt”, mondta.

Matolcsy elmondta, hogy a válságkezelés következtében mindenütt megugrottak az államadósságok a költségvetési deficitek nyomán; annak ellenére, hogy a világ jegybankjai erőteljesen részt vettek a válság kezelésében. Az MNB-elnök szerint Európában kettévált a mezőny: van hatékony válságkezelés (10-12 ország) és van nem hatékony: nem hatékony az, ahol még nem érték el a válság előtti, 2019 végi kibocsátási szintet.

Magyarország az üdítő tizedik helyen áll, vagyis a gyors kilábalású országok között van, míg például Franciaország, Németország, Olaszország leszakadt.

A válság és a válságból történő gyors kilábalásnak azonban kellemetlen mellékhatása az ismét megjelenő infláció. Úgy fogalmazott, hogy az infláció közellenség, a jegybankoknak kötelező harcolnia ellene, az MNB is megkezdte a harcot az infláció kordában tartására. A drágulás nemcsak magyar vagy európai, hanem világszerte jellemző jelenség:

minél gyorsabb a kilábalás üteme, annál gyorsabb az infláció üteme, ez minden egyes válságból való kilábalás közös vonása. 

Szokj hozzá a drágasághoz! Egy korszak véget ért, de hova tegyük a pénzünket?

Az infláció gyorsulásához hozzájárul az energia- és nyersanyagárak növekedése, az ellátási láncok szakadozása, a globális likviditás, a pénzbőség, és a klímaváltozás hatásai is megjelennek az infláció megugrásában

Oszd meg!