Magyarország egyetlen, a régió legmodernebb búzakeményítő üzemét avatták hétfőn Visontán. Az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonában lévő, 33 milliárd forintból megvalósult gyár a beszállítókkal együtt mintegy 700 embernek ad munkát a térségben – tájékoztatta szerkesztőségünket a társaság. A Mészáros-Szíjj üzleti körhöz tartozó Viresol üzemét Orbán Viktor miniszterelnök adta át. A magyar kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta a fejlesztést.
2015-ben kezdődött Visontán a búzakeményítő üzem zöldmezős beruházása – a korábban Visonta Projekt Kft-re hallgató céget tavaly év elején nevezték át Viresol-ra, a társaság több lépcsőben került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, végül pár hónapja apportálta azt a szintén Mészáros többségi érdekeltségbe tartozó tőzsdei holdingcég, az Opus Global. Az üzlet lényege az volt, hogy Mészáros újabb, zárt körben kibocsátott Opus-részvényekhez jutott, cserébe a cég 51 százalékát apportálta az Opusba – a Talentis Group névű befektetési cégén keresztül maradt még 16 százaléka a cégben, a fennmaradó egyharmad pedig Szíjj Lászlóé. Útóbbi régi ülzettársa, van is új befektetésük: a tőzsdére készülő ötödik legnagyobb magyar bank, az MKB.
Hivatalos: Mészáros és üzlettársa az egyik legnagyobb magyar bank 81,5 százalékos tulajdonosa
Nagy beruházás, erős állami hátszél
A sikeres próbaüzemet követően az avatáson ott volt – a ma az amerikai külügyminiszterrel a Várban is tárgyaló – Orbán Viktor kormányfő, Horváth László országgyűlési képviselő, dr. Tóth Anett, a Viresol Kft. ügyvezető igazgatója, valamint a tulajdonosok képviseletében maga Mészáros Lőrinc és Szíjj László.
“Jó, ha nem csak számokból tudom, de láthatom is, ahogy épül Magyarország” – fogalmazott a kormányfő a Heves megyei településen az MTI beszámolója szerint.
Magyarország egyetlen, egyben a régió egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb búzafeldolgozó üzemének 33 milliárd forintos fejlesztését a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta. Az azóta megszűnt Heti Válasz a projekt 2017-es alapkőletétele után írt arról a hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján, hogy 15 milliárd forintnyi hitelt az MKB és az állami Eximbank folyósított a projektre. Ez azért is érdekes, mert bár akkor még hivatalosan nem volt a bank tulajdonosa papíron se Mészáros, se Szíjj – erről már akkor elég sokat pletykáltak és sajtóhírek is megjelentek, miközben a kiemelt kormányzati beruházás státuszt is kapó gyárberuházás Mészáros és Szíjj közös érdekeltsége volt az alapkő letételekor, a tulajdonosok 25 millió eurót (7,5 milliárd forint) tettek a projektbe. A
kormányközeli vállalkozóktól szokatlanul nagy kockázatvállalást tehát érdemes fenntartásokkal kezelni, a kormányközeli banki és állami hitelek, a kormány támogatása mellett ugyanis a tulajdonosok az apportált üzletrészekért cserébe vaskos részvénypakketthez is jutottak.
A Viresol Kft. közvetlenül több mint 250 munkavállalót foglalkoztat; a vállalat a beszállítókkal együtt mintegy 700 család megélhetését biztosítja.
Épül a visontai búzakeményítőgyár. Fotó: Viresol.hu
Miért ez a név?
Az agrárszektor.hu korábban arról írt, a gyár a termékeket “Viresol” márkanéven kívánja forgalomba hozni, jelentős részben exportpiacokon. Az elérhető információkból az derül ki, hogy a Viresol elnevezést a tulajdonosok mozaikszóként értelmezik, amelyben a „V”-n a vállalkozói szellemet, az „I”-n az innovációt, az „R”-en a rugalmasságot, az „E”-n az elhivatottságot, az „S”-en a szakértelmet, az „O”-b az optimumot, az „L”-en pedig a lojalitást értik.
Mit fognak majd a gyárban csinálni?
Az elérhető legjobb technológiát alkalmazó, automatizált üzemben a búzát komponenseire bontják szét és minden értékes alkotóelemét külön feldolgozzák. A Viresol a világ legnagyobb multinacionális cégeinek beszállítója; az itt készült termékeket (különböző típusú keményítőket, glutént és alkoholt) az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipar használja fel, emellett pedig takarmány-termékeket is gyárt. A visontai üzemben előállított alapanyagokkal az élet minden területén találkozhatunk, megtalálhatóak a legtöbb termékben a papírtól a kozmetikai termékekig, a mosóportól a tablettákig, a csemperagasztótól a gipszkartonig, a keksztől a leves porig – írta a cég közleményében. A gyártás során nem keletkezik hulladék, újrahasznosított energiaforrásokat használnak fel, mérsékelik a vízfelhasználást, és minimális az üvegházhatású gázok kibocsátása is.
A tulajdonosok már a zöldmezős beruházás közben a termékportfólió bővítéséről döntöttek, tekintettel a vevői igények teljes körű kiszolgálására és a cég nemzetközi piacokon biztosított versenyképességének növelésére.
A júliustól már teljes kihasználtsággal működő üzemben évente 250 ezer tonna magyar búzát dolgoznak fel.
Mint írják, “a cég nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre annak érdekében, hogy egyedi receptúrák alapján speciális vevői igényeket is ki tudjon szolgálni. A cél, hogy a Viresol az iparág kiemelkedő innovációs- és tudásközpontjává váljon a régióban”.
Mészáros a Mátrában
A leggazdagabb magyar erős ember lett a Mátrában, hiszen a Viresol mellett övé a – szintén Visontára bejegyzett – Mátrai Erőmű többségi tulajdonrésze és tavaly Csányi Sándor OTP-vezértől megvásárolta a Geosol biomassza-céget is. Ezzel egyértelműen ő lett a legnagobb foglalkoztató a vidéken: csak Visontán több mint 2500 alkalmazottja lesz a különböző érdekeltégeiben.
A leggazdagabb magyar a gazdasági területfoglalásban nem állt le idén sem, az állami tenderek behúzása mellett tovább duzzadt cégbirodalma, és a Viresol-hoz hasonlóan beszállt egy másik zöldmezős projektbe, amit szintén megtámogatott az állam.
Milliárdos támogatással kitömött, újabb céget vett Mészáros Lőrinc
Borítókép: Mészáros Lőrinc, a Viresol társtulajdonosa, Tóth László, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mihály pénzügyminiszter, Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Tóth Anett, a Viresol Kft. ügyvezető igazgatója a 2017-es alapkőletételen. Fotó: Viresol.hu
