Ritka alkalmak egyike, hogy a miniszterelnök filmes témában szólal meg vagy fejti ki világlátását. Üzent a Futni mentemhez hasonló, „saját lábukon megálló” független filmeknek is.
Majdnem öt éve tartó, 42 milliárd forintos fejlesztési beruházást adott át a miniszterelnök, Orbán Viktor a támogatásosztó filmipari csúcsszerv, a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti gyártóbázisán, benne négy új műteremmel. Orbán szerint húszezer embernek ad munkát a magyar filmipar, a nálunk forgó hazai és nemzetközi produkciók összköltése évi 250 milliárd forint felett.
Nagyjából tízperces megnyitó beszédében Orbán a magyar film múltját, fontosságát, a magyar filmes kultúrpolitikát vezette végig a némafilmek és Hollywood születésétől kezdve a kommunizmusban vagy a rendszerváltáskor betöltött szerepén át a külföldi produkcióknak nyújtott modern stúdiók és a szervizgyártás kiépüléséig.
„A magyaroknak vérükben van a filmgyártás” – mondta. Ahogy azt is, a magyar mindig „mesélni akart, nem kizárt, hogy ez összefügg a keleti örökségünkkel”.
Szerinte a rendszerváltás utáni időszak nem tett jót a magyar filmnek, megtört a „sodró lendület”, 2010-ig hagyták leépülni a magyar filmgyártást. „Így történt meg az a csúfság, hogy Magyarország lekerült a világ filmvásznáról, a külföldi stábok más városokat választottak Budapest helyett”.
Orbán ezzel magyarázta, hogy az államnak „partnernek” kell lennie a filmgyártásban bárhol a világon.
„Nem a filmes kreativitásról van szó, ebben a kormány szerencsére egyáltalán nem illetékes”
– mondta. Majd így folytatta: „A film nemcsak ipar, de művészet is, és a művészet szabad, ezt a filmesek tudják a legjobban. De a filmipar fejlesztéséhez szükség van az államra.” Ezen a ponton Donald Trump újraválasztott amerikai elnök friss filmipari döntéseivel példálózott.
Amikor a néhai Andy Vajna kormánybiztosi, valamint filmfejlesztési és támogatáselosztási munkájáról beszélt, tapsoltak a jelenlevők. „Óriások vállán állunk, dicsőség Andy Vajnának” – mondta a kormányfő.
Csatajelenet a filmstúdióban a Nemzeti Filmintézet új fóti stúdiókomplexumának megnyitóján 2025. január 30-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz
Orbán egy ponton az NFI rendszerén kívül gyártott, független magyar filmeknek és alkotóiknak is üzent. Tulajdonképpen azt, hogy az állam végképp elengedi a kezüket:
„Végre eljutottunk arra a pontra is, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is. Végül is ezt akartuk: legyen a film mindenkié.”
Orbán azt már nem tette hozzá, hogy alig van a mostani független filmesek között olyan, aki korábban ne jelentkezett volna állami támogatásra filmötletével. Vagy aki ne akarta volna igénybe venni az állam kultúratámogató funkcióját.
Csak hát hiába, mert visszautasították őket (köztük korábbi sikerfilmeseket is), akár több alkalommal, ezért más megoldásra kényszerültek.
Vagy ahogy Orbán mondja, a „saját lábukon” kellett megállniuk:
- Buda Flóra Anna Cannes-ban díjazott animációs kisfilmje, a 27 tervét háromszor kaszálta el az NFI, végül tőlük függetlenül, francia koprodukcióval kellett legyártani a filmet. „Óriási gratuláció” – írta ki abszurd posztjában a cannes-i siker hírére az NFI.
- Reisz Gábor több sikertelen pályázat után már nem is adta be legutóbbi tervét az NFI-nek. Végül szlovák forrást kapott a Magyarázat mindenre című filmjéhez, amit aztán Velencében díjaztak.
- Hajdu Szabolcs régóta nem kér itthonról állami támogatást a döntéshozók politikai elfogultsága miatt. Legutóbbi rendezése, az Egy százalék indián szintén szlovák forrásból készült.
- Itt van Till Attila is, akitől az És mi van Tomival?-t a témája miatt utasította el az NFI. Végül ez is az NFI-től függetlenül lett legyártva, Tilla szerint főképp szívességekre alapozva.
- Szintén szakmai összefogásból készült Szimler Bálint Fekete pontja, a maga mércéjén elképesztő sikernek számít a film több mint 125 ezer nézővel.
- És persze Herendi Gábort se felejtsük, aki bevallása szerint évek óta feketelistás az NFI-nél. A Futni mentem című független sikerfilmhez (cseh adaptáció) menet közben, a fejlesztés alatt csatlakozott rendezőként. Előtte a producerek, Kárpáti György és Berta Balázs forgatókönyv-fejlesztésre még kaptak támogatást az NFI-től, de gyártásra már nem javasolta a produkciót a döntőbizottság.
Egyébként a Futni mentem január 29-ével bezárólag 626 149 látogatónál tart a Filmforgalmazók Egyesületének friss adatai szerint. Hamarosan megelőzheti a rendszerváltás utáni legnépszerűbb magyar filmet, A miniszter félrelépet is (662 963 látogató). Az alkotók már ott tartanak, hogy a bevételekből tudnak új filmet készíteni, amitől teljesen elszoktunk a piaci logikát nélkülőző hazai filmiparban.
És ez csak pár név, akik a több milliárd forintos állami támogatást élvező kurzusfilmek, az NFI-favorit alkotók árnyékában, állami támogatás nélkül gyártottak filmet, szűkös forrásokból, szívességekre építkezve. Nem feltétlen önszántukból váltottak stratégiát, hanem kényszerből, mert már hiába pályáztak a filmipari csúcsszervnél arra, hogy az adófizetők pénzéből az ő munkájukat is segítsék.
Azokat se felejtsük, akik nemcsak NFI-pénzre nem számíthatnak, de sem önerőből, sem a piacról nem tudnak forrást találni filmjükhöz, így ellehetetlenülnek.
Bárhogy is legyen, Orbánon nem múlik. Legalábbis Fóton azt ígérte, az NFI stúdiójának ajtaja bárki számára nyitva, politikai hovatartozástól függetlenül:
„Nem hiszem, hogy meglepem önöket azzal, ha azt mondom, a filmes világban szép számmal vannak liberálisok, akik nem éppen barátai a mai nemzeti kormánynak. Nekik mondom: a nemzeti kormány beruházásával az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz.”
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Filmintézet új fóti stúdiókomplexumának megnyitóján 2025. január 30-án.