Mindenki szeretne jót cselekedni. Erre épít a Oneclickhero nevű magyar startup, ami a felhasználók kattintásait és partnercégeik hirdetéseit ötvözve gyűjt pénzt jótékony szervezeteknek.
Haász Gábor helyzete sokaknak ismerős lehet. A neve mellé körülbelül tíz éve tapadt oda valamilyen formában az „igazgató” szó, hol operatív, hol kereskedelmi, hol ügyvezető igazgatóként dolgozott multiknál és franchise cégeknél. Éveken keresztül nyomott le napi 14-16 órákat, mellette pedig már semmi ideje nem volt ahhoz, hogy megvalósítsa a munka melletti ötleteit. Pedig volt belőlük bőven.
„Én úgy működök, hogy ha jön az ötletroham, azonnal elkezdek dolgozni. Nehéz megállítani engem, amikor valami kipattan a fejemből. Ha este tízkor eszembe jut valami, akkor bekapcsolom a gépem, és elkezdem lejegyzetelni és összerakni” – meséli Gábor a szokásos széles mosollyal az arcán. – Ennyi munka mellett próbáltam összehozni a különböző szerelemprojektjeimet, de rá kellett jönnöm, hogy amit nem teljes szívvel és odaadással csinál az ember, az nem működik.” A stresszből, az alvásmegvonásból és az időhiányból két és fél éve lett elege.
A jótékonykodás már régóta szívügye volt, 2006 óta segít a MikulásGyárnak (néhány éve kuratóriumi tag is), és az elsők között csatlakozott a Legyél Te is Angyalka! projekthez.
Úgy döntött, elengedi a fix munkahelyet, és elkezd azzal foglalkozni, amivel igazán szeretne. Jelentkezett improvizációs színházi tanfolyamra, több időt töltött a családjával, felcsapott TEDx Conversation nagykövetnek, és belevágott abba, amit már régóta szeretett volna csinálni: a jótékonykodásba.
Félbehagyni viszont nem akart semmit. Elment egy pszichológushoz, együtt kidolgoztak egy ütemtervet arra, hogy hogyan tudná szép lassan elengedni a különböző üzleti projektjeit. Közben pedig elkezdtek azon agyalni, hogy mi legyen ezután.
Gábor az aktuális ötleteit tartalmazó tizenhat oldalas listával érkezett a terápiára, ezek közül kiválasztottak egyet, amivel a leginkább akart foglalkozni.
Telefonos jegyzetből Wunderlist mappa lett, később átkerült az Asana feladatkezelő szoftverbe, elkészült az üzleti terv, másfél év után pedig megszületett a Oneclickhero, ahol Gábor egyesítette lelkesedését másfél évtizedes IT-s, marketinges és online kereskedelmi szakértelmével.
Haász Gábor és az elmaradhatatlan mosoly – Fotók: Egyed Péter
A jótékonykodásra lövő startup célja az, hogy összekösse az adakozni vágyó magánszemélyeket, a hirdetőket (privát cégeket) és a jótékony szervezeteket. A pénz a hirdetőkön keresztül jön: a felhasználó regisztrál valamelyik felületen (hírlevél, Facebook, böngésző kiegészítő vagy a nemsokára érkező app), onnantól kezdve pedig az internezetés közben látott hirdetések kiegészülnek azokkal, amiért a Oneclickhero partnercégei fizetnek.
Ha a felhasználót érdekli egy hirdetés és kattint, már jótékonykodott is.
A kattintásokért a hirdető fizet a Oneclickherónak, a startup pedig a bevételeinek 50 százalékát jótékonykodással foglalkozó szervezetekhez juttatja. A másik 50 százalék egyelőre a fenntartásra, fejlesztésre kell, Gábor szerint ez az arány változhat majd később, de azt mondja, fontosabb cél a rendszer hosszú távú fenntarthatósága, mint az, hogy a pénz minél nagyobb hányadát szétosszák.
A regisztráció nem jelent kontrollálhatatlan reklámözönt, a személyre szabott hirdetések napi száma maximalizálva van. A Oneclickhero célja tehát nem a böngészési szokások megváltoztatása, hanem azok tudatosabbá tétele.
„Azt látom az embereken, hogy mindenki szeretne valami jót tenni. Mindenkinek van egy szíve csücske, egy terület, amin szeretne kicsit változtatni. De az is látszik, hogy mindenkit más érdekel, ráadásul
az emberek nagy része, még aki lelkes is, kevés energiát tud jótékonykodásra áldozni, főleg nem hosszú távon vagy rendszeresen.”
A startup reagál ezekre a problémákra: egyrészt sem különösebb idő- vagy energiabefektetést, sem pénzt nem kér a felhasználóktól, csak azt, hogy internetezzenek úgy, ahogy egyébként is szoktak. Arra is lehetőséget ad, hogy mindenki maga döntse el, melyik szervezetet szeretné segíteni. Hónap végén jön egy összesítő arról, hogy mennyi pénz gyűlt össze, a felhasználó pedig szavazhat arra, hogy kinek menjen az adomány.
Egyelőre csak néhány nagyobb szervezettel dolgoznak együtt (például a Bátor Táborral, az SOS Gyermekfalvakkal és a MikulásGyárral), a cél viszont az, hogy mindenki megtalálja a hozzá közel álló szervezetet, legyen az egy környezetvédelmi egyesület vagy egy helyi óvoda alapítványa. Gábor külön ügyel arra, hogy az összes általuk támogatott szervezet átláthatóan működjön, ebben a civil szervezetek munkáját segítő NIOK Alapítvány igazgatója, Gerencsér Balázs segíti.
Gábor jelenleg idejének nagyjából a felét tölti el a Oneclickhero menedzselésével, mellette tanácsadóként dolgozik különböző cégeknek. Arra viszont figyel, hogy csak olyan munkát vállaljon el, ami mellett a startup nem szorul háttérbe.
A Oneclickhero 2017 októberében indult nagyságrendileg tízmillió forintból, egyelőre néhány ezer felhasználójuk van, az idei év egyfajta tesztként szolgál majd. 2018 végére Gábor szeretné, ha ez a szám elérné a százezret (mint mondja, igazából ebben méri a megtérülést), és tovább bővítené a hirdetők körét is. A cég befektetőkkel is tárgyal, egyelőre még nem találta meg az igazit. Gábor számára fontos, hogy a potenciális jelölt mind a profitábilis modellel, mind a jótékony céllal azonosulni tudjon, azaz ne csak a számokat vagy a nemeslelkűséget lássa a startupban.
Hosszú távon szeretné, ha az összes Magyarországon működő, átláthatóan operáló jótékony szervezet együtt dolgozna velük, és szemezget a külföldi piacokkal is. Attól sem fél, ha más lemásolja az ötletét.
„Ha lesz száz másik hasonló startup, az tök jó, százszor annyi lehetőséget jelent a jótékonysági szervezetek számára.”
