Az amerikai hatóságok május végén engedélyezték, hogy az agyi implantátumokat gyártó Neuralink megkezdje első emberkísérleteit. A befektetők viszont már előtte több mint duplázták a cég értékét az újabb beszállókkal.
2 milliárd dollárról ugrott nagyot a cég értéke
Elon Musk már sokszor elmondta, hogy saját agyába is szeretne majd csipet ültetni. Noha a Neuralink nevű startupja ilyen implantátumokat gyárt, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) eddig rendre visszadobta a társaság emberkísérletekre vonatkozó terveit. Májusban aztán megtört a jég: kezdődhetnek az emberkísérletek.
A Neuralink persze Musk személye miatt is izgalmas, bár a Twitter-üzlettel sok rajongót nem szerzett, a Tesla óta egyfajta látnok-befektetőként tudja magát pozícionálni, és erre a szerepre alaposan rá is játszik.
A Neuralink két évvel ezelőtt vont be befektetői tőkét, akkor 2 milliárd dolláros értékelésen. A Reuters az üzletre rálátó, több egymástól független forrás alapján arról ír, hogy az elmúlt hónapokban újabb befektetők szálltak be, a tranzakciók után a cég értéke már 5 milliárd dollár. A Neuralink úgy tudta több mint duplázni az értékét, hogy a tranzakciók idején még az FDA engedély sem volt meg. A folyamatos recessziós félelmek miatt a startup értékelések alaposan visszaestek az elmúlt időszakban, igaz ez a biotech szektorra is.
Persze
az, hogy a Neuralink ennyit ér, kicsit csalóka, érdemes a helyén kezelni.
A tőkebevonáskor a cégértekelés arra szolgál, hogy egy pillanatkép alapján meg tudják határozni, a pénzükért cserébe a befektetők mekkora részvényhányadot (és jogokat) kapnak. A mostani piaci környezetben mindenesetre kimagasló ez az érték és főleg az, hogy az elmúlt két évben ilyen mértékben sikerült növelni. Főleg úgy, hogy a Neuralink még évekre van attól, hogy piacra bevezetett termék legyen.
Az állatkísérletekkel volt egy kis gond
Szakértők szerint ugyanis a Neuralinknek több évbe is beletelhet, mire megkapja a kereskedelmi felhasználási engedélyt. Kip Ludwig, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteinek (NIH) korábbi idegsebészeti programigazgatója a hírügynökségnek elmondta, hogy „optimistán” forgatókönyv esetén is a Neuralinknek még legalább 10 évbe telhet, amíg agyi implantátumát kereskedelmi forgalomba hozhatja. A cégnek emellett más kihívásokkal is szembe kell néznie, többek között az állatkísérletek kezelése miatt ellene indított szövetségi vizsgálatokkal is. Makákómajomba és disznó agyába ültették már be az implantátumot.
A Reuters birtokába került a napokban egy olyan e-mail is, amely arról tanúskodik, hogy az FDA jóváhagyássa után már 7 milliárd dolláros értékelés mellett próbáltak befektetőket meggyőzni, de arról nincs információ, hogy történt-e végül tranzakció ilyen árazás mellett.
Más területen viszont van előrelépés a hatósági engedély bejelentése óta. Az önkéntesek már jelentkezhetnek online a tesztbeültetésre.
Miért kell implantátum az agyba?
Elon Musk 2016-ban azért hozta létre egy mérnökcsapattal a Neuralinket, hogy az implantátumaikkal idővel képesek legyenek a fogyatékkal élő betegeknek segíteni újra mozogni és kommunikálni, vagy akár a sérült látást is helyreállítani.
Utóbbi terület nemzetközi szaktekintélye egy magyar orvos, Roska Botond, aki Budapesten alapított nemrég kutatási központot.
