Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Kép: Twitter

Nem kell félteni a Google-t és a Facebookot

Amerika nem bír magával: először magának Kínának ment neki, majd azon belül a Huaweit vette célba, hogy a világszínvonalú androidos telefonokat is gyártó cég után a szóban forgó operációs rendszert fejlesztő Google kerüljön az állam kereszttüzébe. És akkor az Amazon, az Apple és a Facebook még szóba sem kerültek, pedig ezek a vállalatok is kapják az ívet rendesen.

A fenyegetéseket a részvényesek is lereagálják: amit tudnak, eladnak. Ez az árfolyamokra is hatással van: május végén a Google-t is magába foglaló Alphabet részvényei még 1140 dollár környékén jártak, de a június beköszöntével százdollárt estek; a Facebooknál 184 dollárról esett az árfolyam 164-re, az Amazon pedig 1800 dollár felett járt május végén, de júniusra már csupán 1700 dollár körül mentek a részvények.

Trump a Huawei után a Google-nek is nekimenne

Nincs minden veszve

Ezek a számok a hó végére persze feljavultak, most az összes techcég korrekt részvényárakon fut, Hyun Ho Sohn, a Fidelity publikus techcégekre specializálódott portfóliómenedzsere szerint pedig ez teljesen rendben van: az amerikai kormány versenyfelügyeleti szerve és az igazságügyminisztérium által belengetett vizsgálatok csak „politikai zaj”, ami vajmi kevés hatással van a világpiacon is monopolhelyzetbe került óriásvállalatokra.

Mert bár egy Facebook vagy Google a monopóliumához nem fér kétség, a Fidelity felhívja a figyelmet az amerikai kormány kizárólag Egyesült Államokat érintő jogi hatalmára. Vagyis ahhoz, hogy a monopolhelyzetből fakadó szabadversenyi károkat megalapozzák, azt kell bizonyítaniuk, hogy a fogyasztókat kár érte a szóban forgó óriások növekedése miatt – ez viszont még az Európai Uniónak sem sikerült. Mint írják:

„Az USA kormánya megindíthatja a versenyfelügyeleti eljárást, de azt bíróság előtt, konkrét bizonyítékok alapján kell megnyernie, ami az USA jelenleg érvényes versenyfelügyeleti törvényei miatt meglehetősen nehéz lesz.”

Magyarán az amerikai kormánynak nehéz dolga lesz, ha valóban meg akarja dönteni az óriáscégek hatalmát, amik viszont mindeközben világszerte termelnek, így egy-két részvényárhullám nem lesz elegendő ahhoz, hogy a befektetők elveszítsék a bizalmukat. De persze nem kell mindig bírósági győzelem a kívánt hatás eléréséhez:

„Az USA kormánya találhat valami lényegtelen apróságot, ami jól mutatna a szalagcímekben, és piaci pánikot idézhetne elő. Az ilyen hírek kapcsán esetleg adódhatnak számunkra kedvező befektetési lehetőségek is”

– figyelmeztet a Fidelity közleménye.

Láttunk már ilyet

Utóbbi eljárásra a Huawei elleni hadjárat a legjobb példa. Az amerikaiak először nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánították a Huawei tevékenységét, majd a szövetséges országokat is arra kérték, hogy szakítsák meg együttműködésüket a kínai gyártóval. Az Egyesült Államok kémvádjai azonban nem nyertek bizonyítást, sőt a Huawei még be is perelte miattuk a szövetségi kormányt.

A Huawei beperli az Egyesült Államok kormányát, Kína pedig hivatalosan is beáll az óriáscég mögé

Az eredmények mindazonáltal magukért beszélnek: a Huawei helyzete az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik tárgyalási tétele lehet, a gyártó pedig először az Android operációs rendszernek int búcsút, majd várhatóan a készülékgyártásból is vissza fog venni.

Főoldali kép: Sundar Pichai Google CEO Twitter-fiókja

 

"A legbutább emberek, akiket ismerek, azok, akik mindent tudnak."