A kanadai Flash Forest emberi erő helyett gyorsabb és hatékonyabb megoldást választott: drónokat állított a faültetés szolgálatába.
Egy korábbi erdőtűzben elpusztult területen Torontótól északra valószínűleg most is drónok cikáznak a levegőben, és őshonos fenyőfajták magjait szórják a földre, hogy visszaállítsák az élővilágot. Egy kanadai startup, a Flash Forest áll a projekt mögött, ami saját technológiájával negyvenezer fát ültetne drónok segítségével csak májusban. A sztorijukról a Fast Company számolt be.
Év végére, ahogy más régiókra terjeszkednek, több százezer fa ültetése a célszám.
2028-ra pedig egészen egy milliárd darab fával számolnak.
Bár a drónos ültetések alig tudják kompenzálni az erdőpusztítás kárát, hisz az idős fák jóval több karbonszármazékot raktároznak el, de új erdőket ültet gyorsabban és olcsóbban, mintha emberek ásnák el a magokat. A jelenlegi technológiával tíz-húszezer magpárnát ültetnek el, ezt a számot százezerre szeretnék feltornázni új fejlesztéseikkel. Egy embernél ez a szám úgy ezerötszáz körülire tehető. A gépek munkájának árát ötven cent körülire szeretnék csökkenteni, ez nagyjából a negyede annak, mint ha ember végezné el ugyanezt a munkát.
A munka nagyjából így zajlik: először felderítő drónokat küldenek a területre, amelyek felmérik a legalkalmasabb részeket a magok elültetésére. A földet és a már létező növényvilágot egy külön szoftver elemzi. Ezután a drónok olyan magkeveréket ültetnek, amiből akár hetekkel korábban bújik elő a növény, mint más esetben, magukba zárják a nedvességet, ezért akár hónapokig tartó aszályt is képesek túlélni. Ha a terület megkívánja, a drónok mélyebbre is el tudják ültetni a magot, mint azt az ember tudná.
Az ültetés után a startup nyomon követi az ültetvények fejlődését. Ránéznek két hónap múlva, egy-két év múlva, majd három-öt év múlva is, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fák valóban a lehető legtöbb karbonszármazékot nyeljenek el.
Mivel őshonos fajták ültetésével foglalkoznak, a cél az, hogy nagy számban ültessék el a magokat, amiből aztán több túlélhet emberi segítség nélkül is, nem pedig az, hogy a palántákat gépi ültetés után emberekkel növesszék évekig.
A fajták kiválasztásánál számításba veszik azt is, milyen éghajlati körülmények között kell élniük majd a fáknak évtizedekkel később is, és azok hogyan hatnak majd rájuk.
2019 elején indultak, egy kis csapat kifejlesztett egy prototípust év közepéig, amit augusztusban teszteltek először kicsiben, szeptemberben és októberben pedig nagyobb skálán is.
Eddigi Kanadán belül Toronto környékén és Brit Kolumbia tartományban ültettek.
2020 folyamán még Hawaii-on kezdenek egy projektbe, ahol a cél háromszázezer fa ültetése,
de lesznek pilotjaik Ausztráliában, Kolumbiában és Malajziában is. A projektek finanszírozását különböző környezet- és erdővédelmi szervezetek, kormányzatok is segítik.
