Dr. Nagy Árpád fogorvos és társai éveken keresztül ugyanazzal a fogászati problémával szembesültek. Végül megelégelték a dolgot: kitaláltak rá egy megoldást, levédették a technológiát, aztán alapítottak egy céget.
A sárgásbarna színű lében kígyót és skorpiót tartalmazó üveget és az egyik asztalon heverő, mellimplantátumnak tűnő könyöklőt leszámítva a SmileWarp közreműködő laborja teljesen olyan, mint amilyennek egy fogtechnikai startupot elképzel az ember. Fogsorlenyomatok, fogminták mindenhol, az egyik sarokban egy 3D nyomtató, a másikban egy 3D szkenner, meg néhány olyan műszer, aminek nemhogy a neve rejtély, de azt is nehéz elképzelni, hogy mire jók. És persze lágyan szóló klasszikus zene a háttérben.
A SmileWarpot és a céghez kapcsolódó eljárást Dr. Nagy Árpád fogorvos álmodta meg 2016-ban. „Bárcsak mondhatnám, hogy úgy született meg az ötlet, hogy Lacival elmentünk egyet borozni, és egyszer csak megvilágosodtunk. Nem így történt: egyszerűen csak volt egy visszatérő probléma, amire kitaláltunk egy megoldást. Amikor átmentem Lacihoz, hogy van egy ötletem, szerintem ezt le kéne védetni, ő anélkül, hogy egy szót is szóltam volna, már mondta is, hogy szerinte mire gondolok.”
A probléma, amivel Árpádék állandóan találkoztak, valószínűleg sok fogorvosnak, fogtechnikusnak ismerős: ha baj éri egy páciens fogsorát, nehéz visszaállítani az eredeti állapotot, hiszen az orvosnak nincs információja arról, hogy néztek ki pontosan a beteg fogai.
A SmileWarp célja a paradigmaváltás: ne akkor készüljön az emberek fogáról lenyomat, amikor már megtörtént a baj (például kopás, fogágybetegség, trauma, csontleépülés), hanem akkor, amikor még minden rendben, amikor még jó eséllyel évekig nem is lesz szükség a lenyomat felhasználására.
„Nézd meg például ezeket a mintákat. Van köztük hosszúkás fogakból álló fogsor, de egészen pinduri is, mint ez itt – magyarázza Dudás László fogtechnikus a mintafogsorokat tartalmazó doboz fölött, majd Árpád veszi át a szót: – Mi a legfeltűnőbb rajtuk? Az, hogy mindegyik tökéletes. Ez a baj. A fogorvos nem fogja tudni, hogy neked milyen volt régen a fogsorod. Te sem biztos, hogy ki tudnád választani. Az, ami tökéletes a szájban, nem így néz ki, mint ezen a mintán. Mondok egy példát. Ha azt mondom, hogy rajzolj egy szabályos háromszöget, le fogod tudni rajzolni. Ha azt mondom neked és két másik embernek, hogy rajzoljatok egy szabálytalan háromszöget, hárman háromféleképpen fogjátok lerajzolni.” Árpádék megközelítése abban egyedi, hogy nem azt akarják, hogy a páciensük fogsora tökéletes legyen, hanem hogy olyan, amilyennel eleve elégedett volt. Ezért is lett a „Mert belőled csak egy van!” a cég szlogenje. (A „Tetszeni fog!”-at szerencsére hamar elvetették.)
A mintán minden mosoly tökéletes. Fotók: Egyed Péter
Időkapszula a fogaknak
A cég innovatív megoldással állt elő a probléma kezelésére: a partnerrendelők lenyomatot vesznek a páciens (ép) fogsoráról, majd 3D-szkenneléssel digizalizálják. A fájlhoz a páciens bármikor hozzáférhet, szükség esetén eljuttathatja a fogorvosának, akinek nem kell semmilyen kapcsolatban lennie a SmileWarppal. A technológia egyfajta időkapszulaként működik: megőrzi az összes információt a fogsorról (forma, méret, szín, fogközök mérete stb.), hogy szükség esetén a beteg az eredeti mosolyát nyerhesse vissza – ez 30 mikron pontossággal kivitelezhető. (Összehasonlításképp: egy hajszál 50 mikron.) Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne lehetőség némi változtatásra, ha valaki elégedetlen volt például a fogai közötti rések eredeti méreteivel.
A hagyományos gipszlenyomathoz képest ez a technológia több szempontból is kiforrottabb. Egyrészt a gipsz hajlamos folyadékot szívni magába, így gyakran néhány év leforgása után megváltozik a mérete. Ráadásul a minősége sokszor múlik a fogtechnikus precizitásán. A digitális lenyomat viszont többször is felhasználható, és szükség esetén ez is kinyomtatható 3D-nyomtató segítségével.
Bár a probléma nem új keletű, a szabadalom mégis Nagy Árpád nevéhez fűződik. Árpád 2016 tavaszán mesélt először Lászlónak az ötletéről, ezt egy 3-4 hónapig tartó piackutatás követte. Ekkor derült ki, hogy nemhogy Magyarországon, de gyakorlatilag sehol máshol nincs olyan cég, aki hasonló szolgáltatást nyújtana.
Itthon 2016 nyarán védették le a szabadalmat, azóta 150 másik országban is bejegyeztették.
Árpád szerint a monopolhelyzet talán túlzásnak tűnik, de mindenképpen lépéselőnyben érzik magukat másokhoz képest. A SmileWarp Kft.-t 2016-ban jegyeztették be, Árpád 45, Dudás László 25 százalékos tulajdonos, 15-15 százalék pedig az Egyesült Királyság piacáért felelős Salamon Csabáé és jogi tanácsadást végző Dr. Ferge Dávidé.
Szkennelés
A cég húsz évre vállalja, hogy megőrzi a páciensek digitalizált mosolyát: ennél kevesebb ideig etikátlannak tartanák, hiszen nem biztos, hogy öt-tíz év alatt hasznosnak bizonyul a szolgáltatásuk. Tíz év alatt már valószínűbb, húsz év alatt pedig már rendkívül gyakori, hogy valakinek például koronára, hídra van szüksége. Húsz év elteltével már érdemes új felvételt csinálni, hiszen ennyi idő után már változhat a csontszerkezet. Mindez 220 ezer forintba kerül, ez nagyjából egy implantátum és egy korona ára.
Színészek, zenészek, sportolók
Árpádék a célcsoportot is tudatosan határozták meg. Sokszor felkeresik őket például olyanok, akiknek a munkájuk miatt fontos, hogy ne változzon a fogsoruk. Nem feltétlenül esztétikai szempontokra kell gondolni: persze egy színész vagy tévés műsorvezető esetében furcsán hathat, ha egyik pillanatról a másikra új mosollyal tér vissza a képernyőre, de hangképzés szempontjából is fontos a fogak változatlansága, énekesek, sőt fafúvos hangszerekkel dolgozó zenészek is keresték már fel őket. „Még a SmileWarp előtt volt egy szaxofonos páciensem, akinek valami trauma érte a fogsorát, neki a szaxofon fúvókájáról kellett többször is mintát vennem, hogy legyen valami fogalmam arról, milyen koronára van szüksége.”
Természetesen a célcsoporthoz tartoznak még az extrém sportot űzők is: az egyik hokicsapat például, akit megkerestek, elmesélte nekik, hogy a csapat évente átlagosan négy fogat veszít.
Érdeklődőnek mutatkoznak azok az ötven körüli szülők is, akik jártak már pórul, és szeretnék, ha a gyerekük már megúszná a fogászati hercehurcákat. Egyébként pedig SmileWarp szolgáltatása mindenkinek hasznos lehet, aki félti a fogait, és szeretné őket „biztosítani”.
A csapat körülbelül 3,9 milliós alaptőkéből indította el a céget, emellett 1,5 millió forintért készült el a honlap, domain és az adminrendszer, félmillió volt a név levédetése, 2,5 millió pedig az eljárás szabadalma. Egyelőre még önfinanszírozásból megy a cég, de Árpád szerint egy éven belül biztosan nyereséges lesz. Magyarországon kívül még Norvégiában és Írországban lehet elérni a SmileWarp szolgáltatását, ezekbe az országokba a kapcsolati tőkéjük juttatta őket. („Magyar fogorvosok mindenhol vannak.”) Európán belül szívesen terjeszkednének még, Skandinávia a téli sportok népszerűsége és a piac nyitottsága miatt jó célpontnak tűnik, Franciaországba viszont magyar fogtechnikai cégként szinte lehetetlen lenne betörni, annyira üldözi az állam a fogászati turizmust. Persze Magyarországot sem hanyagolják el, Budapesten jelenleg 5 partnerük van, jövőre szeretnék, ha az összes megyében lenne partnerrendelőjük.
Dudás László és Dr. Nagy Árpád
A piac edukálására, építésére már eddig is figyeltek, de jövőre is folytatni fogják, bár nem kis kihívást jelent, hogy egyszerre kell B2B és B2C marketinget folytatniuk, fogorvosok és potenciális páciensek felé egyaránt nyitnak. Sok előadást tartanak például egyetemeken és különböző fórumokon, ahol első kézből hallhatják az érdeklődők, miről szól a SmileWarp. A fogorvosok bizalmának megnyerése is fontos, hiszen teljesen más, ha a célközönség mondjuk egy Facebook-hirdetésen keresztül találkozik a céggel, mintha a fogorvosok ajánlják – Árpádék ez utóbbiban hisznek.
A szakmán belül eleinte nem volt egyöntetű a lelkesedés, sokan azt gondolták, a SmileWarp csak egy újabb fogászati klinika. Ma viszont egyre többen nyitnak feléjük, hiszen rengeteg fogorvosnak ismerős a probléma. Nagyon sok fogászati per adódik ugyanis abból, hogy a páciens nem érti, hogy a fogorvos miért nem tud elsőre olyat adni neki, ami neki tetszik. „A fogorvos a szakma szabályai szerint több tucat lehetőség közül választja ki, milyen implantátum vagy korona lesz a legmegfelelőbb a betege számára – magyarázza Árpád.
– A beteg azonban sokszor mégis elégedetlen: nem érti, miért nem tudja a fogorvos azt megcsinálni, amit ő szeretne, a fogorvos meg azt nem érti, miért boldogtalan a beteg az új, gyönyörű fogaival.
Megpróbálják még egyszer, aztán még egyszer, de ez költséget ró a fogorvosra, mert olyan munkák készültek el, amit a fogtechnikussal már megcsináltatott, mégsem használják fel. Ilyenkor jön a bizalomvesztés, a páciens elmegy egy másik fogorvoshoz és elölről kezdődik az egész. Amiben mi hiszünk, az a »tervezzünk kétszer és dolgozzunk egyszer« elv.”
