Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Mit kezdjünk a rozsdazónákkal? – 5 jó példa a világból

Az építészet átalakulóban van. Bár nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen lesz a jövő építészete, futurisztikus anyagokat használunk vagy visszanyúlunk a fához, függőleges erdőket építünk vagy a föld alá terjeszkednek a városok, az biztosnak tűnik, hogy az erőforrásokkal takarékosabban kell bánni. Vagyis leegyszerűsítve: kevesebb lesz a bontás és egyre több az újrafelhasználás.

Ez történhet egy-egy épülettel is, mint amilyen a tea- és dohányraktár alapjaira épített hamburgi hangversenyterem, az Elbphilharmonie vagy az a Giudeccán álló 19. századi gabonaraktárból átépített hostel, ami szintén remek példa arra, hogy hogyan lehet megmenteni ipari épületeket.

De történhet komplett negyedekkel is, többnyire az eredeti funkciótól teljesen elrugaszkodva. Ugyan a kormány által bejelentett, a rozsdazóna lakásépítépeire kitalált kedvezményes áfa körül sok még a kérdőjel, az biztos, hogy eddig leszakadt negyedek törhetnek fel és csökkenhet a kerületek közötti különbség.

Erre a funkcióváltásra kerestünk néhány jó példát a világból.

Browary Warszawskie, Varsó

Bár most ott is minden lelassult, Varsó rohamtempóban épül. Valószínűleg nemcsak a kerületben, de az egész városban is a legizgalmasabb projekt a régi sörgyár területét revitalizáló fejlesztés. A már építés alatt álló területen új tereket, városi kerteket, udvarokat ígérnek a fejlesztők – úgy, hogy mindez a nap 24 órájában nyitva áll mindenki előtt.

Illusztráció: Browary Warszawskie / Echo Investment

Az új házak mellett felújítják az eredetileg 1827 körül, a Suchocki Sörfőzde számára épült kutatólabor épületét, megőrzik a később itt működő Haberbusch&Schiele Sörfőzde malátacsíráztató épületét, valamint azt az 1889 és 1891 között épült villát, ahol a gyár tulajdonosai éltek. A 170 éves pincerendszerben éttermek, kávézók, cukrászdák és egy minisörfőzde is helyet kap. A Browary Warszawskie területét revitalizáló terveket a varsói székhelyű JEMS Architects készítette.

Budapesti párhuzam: a Közvágóhíd hasonló lehetett volna. A befektetők máshogy gondolták.

La Villette, Párizs

Fotó: Antoine Pouligny / Unsplash

A Parc de la Villette a maga 55 hektárjával a francia főváros harmadik legnagyobb parkja, egyben az 1980-as évek egyik legkomolyabb urbanisztikai teljesítménye. Bernard Tschumi amerikai építész vezetésével szanálták az egykori vágóhíd területét, a területet keresztülszelő csatornák körül sétányokat, parkokat alakítottak ki, de közben

megtartottak és új élettel töltöttek meg néhány jelentős ipari műemléket.

A parkban és a környéken többek között koncertterem (Grand Hall), konzervatórium (Conservatoire de Paris), természettudományi múzeum (Cité des Sciences et de l’Industrie) és mozi is helyet kapott. A Cité de la Musique (ami a funkcióját tekintve hasonló céllal épült, mint a Magyar Zene Háza jelenleg kivitelezés alatt álló épülete a Városligetben) terveiért Christian de Portzamparc Pritzker-díjat kapott. Ugyanakkor nem minden épület aratott osztatlan sikert: a Villette szélén, egy igazi világsztár, Jean Nouvel tervei szerint épült föl 2015-re a Philharmonie de Paris épülete, amelyet az építész szerint olyan rossz minőségben kiviteleztek, hogy nem hajlandó saját munkájaként elismerni.

Budapesten hasonló lehetne az egykori Nagyvásártelep területe a Ráckevei-Duna-ág mellett.

Parc André Citroën, Párizs

Fotó: Guilhem Vellut

Konceptuális kert, ami a funkciók sűrítése helyett a természet átélésére koncentrál. André Citroën 1915-ben építette meg autógyárát a Szajna balpartján, ahol az 1970-es évekig működött. A park 1992-ben nyílt meg, nem sokkal a La Villette után.

A 14 hektáros park létrejötte egy nemzetközi tervpályázat eredménye, amelyet az autógyár területének újrahasznosítására írtak ki. A terület középső részére egy enyhe lejtőn elhelyezett tágas sétányt képzeltek el a francia tájépítészek (Gilles Clément, Alain Provost) és építészek (Patrick Berger, Jean François Jodry and Jean-Paul Viguier). A parkban mediterrán és egzotikus fajoknak helyet adó, két hatalmas üvegház, több virágoskert, szökőkutak és konceptuális kert található. A terület déli végét egy monumentális vizesárok zárja.

A kerthez 1999 óta egy hatalmas, héliummal töltött ballon képe is tartozik, ami optimális időjárási körülmények között 10 perc alatt, maximum 30 látogatót szállít 300 méterrel Párizs fölé.

Budapesti párhuzam: a Millenáris területe a régi Ganz-gyár helyén.

Canary Wharf, London

Fotó: Matthew Foulds / Unsplash

Budapest számára egyáltalán nem az angol főváros a követendő irány, az egykori kikötőnegyed példája mégis kihagyhatatlan egy ilyen felsorolásból. Az Isle of Dogs-on elhelyezkedő terület sokáig a világ egyik legforgalmasabb dokkja volt, ahol az Indiából és a gyarmatokról érkező áruk elérték a brit szárazföldet. A kikötő idővel veszített a jelentőségéből, míg az 1980-as években bezárták. A kikötő átépítése 1988-ban kezdődött és a mai napig tart.

A raktárak helyén álló toronyházakat ma többnyire nagybankok, valamint jogi- és médiacégek bérlik. A Jubilee Place bevásárlóközpont megnyitásával bevásárlónegyed is lett, de a hatalmas ipari területek helyén öt park is helyet kapott.

Budapesti párhuzam: Csepel északi részére terveztek felhőkarcolókat, de ha a főváros tervei megvalósulnak, a helyén egy nagy közpark jöhet létre.

Karlín-negyed, Prága

Fotó: Vladimír Zachoval / Unsplash

A cseh főváros Karlín kerületében az 1820-as évek óta létezett kikötő, ahonnan a hajók a Moldván és az Elbán szállíthatták az árut. Ahogy a kontinens más városaiban, úgy a folyami hajózás itt is sokat veszített a fontosságából, a kerület pedig sokáig kifejezetten koszos, elhanyagolt rész volt a városon belül. A 2002-es árvizek után kezdődött meg a terület revitalizációja.

A tervezési koncepcióban egyaránt számolt értékes régi épületek megtartásával

(például a volt olajgyár területén), itt például loftlakásokat alakítottak ki, de magas színvonalú új irodaházak és lakóegyüttesek is helyet kaptak az újonnan kialakuló negyedben. Az épületek közötti területeket gondozott zöldfelületek foglalják el, míg a folyópartot meghagyták természetközeli, nem agyonszabályozott területnek.

Budapesti párhuzam: az óbudai Graphisoft Park.

Borítókép: Malte Wingen / Unsplash

Okosnak és bölcsnek lenni két különböző dolog.