A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]


Bővebben

Az egész város egy nagy revitalizációs projekt – Varsó óriásberuházásokkal építi a jövőt és jól áll neki

Ha létezne túlélőverseny a városok között, Varsó jó eséllyel örök dobogós lenne. Története tele van finoman szólva is drámai fordulópontokkal, mégis sikerült mindig talpra állnia, manapság pedig a régió legforróbb ingatlanfejlesztési területe. Szubjektív városnézés a város modern építészetén keresztül.

„Az egész város egy nagy revitalizációs projekt.” Ez a mondat a közép-európai ingatlanfejlesztésekre fókuszáló CEE Summit 2019 konferencián hangzott el a lengyel fővárosról és ennél tömörebben nehezen lehetne összefoglalni azt, aminek a szemtanúi lehetünk – egyúttal azt is segít megérteni, hogy mi pörgeti a lengyel ingatlanpiacot.

A város kerületeit átszövő ingatlanfejlesztési lendületet az is hamar megérzi, akit egyébként teljesen hidegen hagy a modern építészet. A belváros a repülőtérről 20 perc alatt elérhető, a vonat kényelmes, a jegy pedig 4,4 zlotyba kerül (ez átszámítva körülbelül 340 forint), a vonatablakból pedig sorra tűnnek fel a kisebb-nagyobb fejlesztések.

A legtöbb európai várossal ellentétben itt a magasházak egyáltalán nem szorultak a külvárosba és olyan koncentráltan elhelyezett, klasszikus üzleti negyed sincs, mint a párizsi La Défense.

Az persze, hogy a toronyházak itt a belvárost alakítják, mindenekelőtt a múlt öröksége és urbanisztikai adottság, nem egy követendő példa, a közép-európai városokban legalábbis semmiképpen sem.

A főpályaudvarról kilépve azonnal szembetaláljuk magunkat az épülőfélben lévő Varso Place nevű toronyházzal. A toronydaruk nagyjából 100 méter magasságban járhatnak, de az épület elkészülte után az Európai Unió legmagasabbja lesz a maga 310 méterével.Az 53 emeletes torony mellett két másik, egy 21 és 19 emeletes is épül, ezeket a Hermanowicz Rewski varsói építésziroda tervezte.

A legmagasabb torony tervezője ugyanúgy a londoni Foster+Partners, mint – a varsói toronyhoz képest viccesen alacsony –, 120 méteres budapesti Mol-toronyé. És egy másik kapcsolódási pont: az itteni fejlesztő, a szlovák HB Reavis egyébként nem csak a lengyel fővárosban aktív, Pozsonyban is számos projekten dolgoznak, Budapesten pedig az Árpád híd közelében fekvő Agora Budapest köthető a nevükhöz. Na de vissza Varsóhoz!

A Varso Place látványterve. Ha elkészül, 310 méter magas lesz, tervezője a Foster+Partners. Illusztráció: HB Reavis

Az építkezéstől száz métert sem kell megtennünk a Złota 44 tömbjéig. A pályaudvar mellett elhelyezkedő együttes fő látványossága az a felhőkarcoló, amely 192 méteres magasságával jelenleg az Európai Unió egyik legmagasabb lakóépülete. Az épület 52 szintjén 287 luxusapartman kapott helyet.

Az épülettömbben egy 10 ezer palack tárolására alkalmas boros pince, 25 méteres úszómedence, konferenciatermek, mozi, golfszimulátor, szauna, gőzkabin és terasz is helyet kaptak.

Mindez ismét egy sztárépítész munkája, a terveket a lengyel-amerikai dekonstruktivista, Daniel Liebeskind készítette.

Középen a Złota 44 tornya. 2017-ben készült el, tervezője Daniel Liebeskind. Fotó: Radek Kołakowski

Ahhoz, hogy a modern kori felhőkarcoló-építési lázat megértsük, érdemes közelebbről is megvizsgálni a moszkvai mintára épült tornyot, a Kultúra és Tudomány Palotáját. Az ötvenes években épült ház 230 méterrel magaslik a föld fölé és

valószínűleg egy kezünkön meg tudnánk számolni azokat a varsóiakat, akik igazán szeretik, a lebontása mégis hatalmas költségekkel járna.

Az épület (lengyelül: Pałac Kultury i Nauki, vagy rövidítve PKiN) 1955-ben készült el Lev Vlagyimirovics Rudnyev tervei alapján. A torony a Szovjetunió ajándéka volt a lengyelek számára, az építésben 3500 szovjet munkás vett részt (közülük 16-an sosem tértek haza). Állítólag metró is épülhetett volna helyette, de politikai nyomásra a torony mellett döntöttek.

Balra a Złota 44, jobbra a Kultúra és Tudomány Palotája emelkedik ki a legjobban a belváros épületei közül. Fotó: Unsplash

Meglepő, de Varsónak még manapság is csak két metróvonala van. Igaz az is, hogy a város útjain másfél nap alatt egyszer sem láttam forgalmi dugóban álló autókat, és a széles járdákon valahogy kevésbé zavaróak az elektromos rollerek, mint a szűk pesti utcákon. Bár a városnak nincsen klasszikus üzleti negyede, a Wola nevű városrészben a szokásosnál is több a toronydaru, a betonkeverők hangja pedig az alapzörejeket jelentik.

„Tudom, hogy hihetetlennek hangzik, de öt éve itt még nem állt semmi mondja Richard Stephens, az ingatlanpiacra fókuszáló Poland Today lap alapítója és vezetője, miközben a kerület felé sétálunk.

Az első épület, a Hilton-lánc új szállodája tíz évvel ezelőtt készült el, akkoriban senki sem értette, miért építenek föl itt bármit is.

Azóta hihetetlen változást élt meg a nem túl sűrűn lakott, még második világháborús nyomokat viselő, szellemházakkal tarkított kerület. Az utak szélesek, egyelőre nem nagyon lehet közlekedési dugókat látni, jóllehet a helyiek szerint az egy problémaforrás lehet, hogy a mentalitás egyre inkább megváltozik, sokan váltanak közösségi közlekedésről autóra. Jelenleg itt, a Rondo Daszyńskiego nevű körtéren található a kettes számú metróvonal végállomása, de talán a fentiek miatt is ezt nemsokára meghosszabbítják, hogy az elővárosokból érkezőknek ne kelljen a viszonylag központi fekvésű területig autózniuk.

Balra a Złota 44, köFotó: Unsplash

A toronyházak aljában éppen olyan az üzletek sora, mintha Londonban járnánk: egymást követi az indiai étterem, a görög, a thai, az olasz, a Caffé Nero, a Subway, a Starbucks, a BNP Paribas fiókja, a Carrefour Express, a burger bárok, a számtalan barber shop és a hazai pálya előnyét élvező Costa Coffee. (A londoni példa alól kivételt talán csak a minden sarkon megtalálható, szintén lengyel Żabka élelmiszerbolt képez.)

Az egyik nagy építkezés mellett egy feketére festett, kebabos büfékocsi áll: 4 zloty (átszámítva körülbelül 300 forint) egy eszpresszó, látszik, hogy a fényvisszaverő mellényt viselő munkásokra szabták az árakat. Nem úgy a már kész épületek udvarán álló food truckokban, ahol már jóval magasabbak az árak: nem csoda, a nemzetközi cégek irodalmi alkalmazottjai bőven eltartják őket.

A Warsaw Spire 2016 júniusában. Azóta a környék sokkal sűrűbben beépült. Fotó: AGC Glass Europe – Warsaw Spire

Itt, az új üzleti negyed központjában áll a Spire 220 méter magas, hiperboloid formájú tornya (fejlesztője a belga Ghelamco), a szomszédjában pedig három nagy fejlesztés is gőzerővel készül: épül a 86 és 130 méter magas The Warsaw Hub együttese (fejlesztője szintén a Ghelamco), a 195 méter magas Skyliner (fejlesztője a Karimpol), a Generation Park (fejlesztője a svéd Skanska), vele szemben a 202 méter magas Warsaw Unit (Ghelamco). Mindenki villantani szeretne valamit, ezt az épületet például részben

az úgynevezett Sárkánybőr fantázianévre hallgató burkolattal fedik, amelynek több ezer elemből álló felülete a szél játékának hatására folyamatosan változik majd.

A Skyliner látványterve. Illusztráció: Karimpol

Nekünk, magyaroknak talán mégis az a két projekt lehet a legérdekesebb, amelyet az egyik vezető lengyel ingatlanfejlesztő, az immár a magyar Wing többségi tulajdonában álló Echo Investment valósít meg a lengyel fővárosban.

A Towarowa 22 összesen 6,5 hektáros terülen hoz létre új épületeket és városi tereket, zöld területeket. Illusztráció: BIG

A város egyik legnagyobb fejlesztése a Towarowa 22 nevű projekt, amelynek tervezésére napjaink egyik legnagyobb szupersztárját, a dán Bjarke Ingelst kérték fel. A koppenhágai és New York-i székhelyű BIG építésziroda nem kevesebb, mint 230 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületegyüttest tervez a 6,5 hektáros területen. Összehasonlításul: a legnagyobb budapesti pláza, az Arena Mall 66 ezer négyzetméteren terül el.

A Browary Warszawskie régi és új épületei. Középen az egykori sörfőzde. Illusztráció: Browary Warszawskie / Echo Investment

Valószínűleg a legizgalmasabb projekt nemcsak a kerületben, de az egész városban a régi sörgyár területét revitalizáló fejlesztés. A Browary Warszawskie keretében új tereket, városi kerteket, udvarokat ígérnek a fejlesztők – úgy, hogy mindez a nap 24 órájában nyitva áll mindenki előtt.

A Browary Warszawskie régi és új épületei között városias és zöld tereket ígérnek a fejlesztők. Illusztráció: Browary Warszawskie / Echo Investment

Az új házak mellett felújítják az eredetileg 1827 körül, a Suchocki Sörfőzde számára épült kutatólabor épületét, megőrzik a később itt működő Haberbusch&Schiele Sörfőzde malátacsíráztató épületét, valamint azt az 1889 és 1891 között épült villát, ahol a a gyár tulajdonosai éltek. A 170 éves pincerendszerben éttermek, kávézók, cukrászdák és egy minisörfőzde kap helyet.

 

A Browary Warszawskie. Illusztráció: Browary Warszawskie / Echo Investment

A Browary Warszawskie területét revitalizáló terveket a varsói székhelyű JEMS Architects készítette.

 

Erre az üzletre még itt is felkapták a fejüket – a lengyel ingatlanpiac pörög, és a magyarok sem maradnak ki belőle

 


 

„Soha ne fektess olyan cégbe, amit a tulajdonosról neveztek el!”

Tóth Zoltán, Euroventures