Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Íme egy magyar fotós csodálatos felvételei a hamburgi Elbphilharmonie épületéről

Az Elba partján álló épület igazi Gesamtkunstwerk. Helyet adott már a legnagyobb karmestereknek és filharmonikus zenekaroknak, a karakteres épületkontúrt hasonlították már a Sydney-i Operaházhoz, a házat pedig a legjobb fotósok szeretnék kívül-belül fotózni. Nem mindenkinek sikerül, de Réthey-Prikkel Tamás a Müpa épülete után a hamburgi komplexumot is megörökíthette, nem is akármilyen fotókon. Mutatjuk.

Az Elbphilharmonie a németek négyes metrója. Sokáig tervezgették, rengeteget csúszott, sokan elmélkedtek róla, hogy szükség van-e rá és elképesztően sokba került. Mégis jó, hogy elkészült. Bár a költségek itt is, ott is az egekbe szöktek az építkezés alatt (a német projekt hét év csúszással, az eredetihez képest sokszoros költséggel épült meg, a kezdeti 77 milliós összeg 789 millió euróra növekedett), de végül

mindkét város ikongyanús kortárs építészeti alkotásokat nyert, amelyek az átadás óta rendszeresen a külföldi művészeti albumok szereplői.

elb_rpt_01

Bár a pesti párhuzamot nehéz ilyen szempontból értelmezni – feltehetőleg nem kell olyan hírektől tartanunk, hogy „Japán építészhallgatók vásárolták fel a jövő évi BKV-bérleteket. Az összeset!” –, minden esetre tény, hogy a hamburgi épület nagyot lendített a város kulturális turizmusán, a koncertekre csak nagy szerencsével lehet jegyet kapni. A hamburgi épületbe ennek megfelelően – az előadásokon kívül – nem is egyszerű bejutni. Egy újabb párhuzammal élve, ez nagyjából olyan lehet egy fotós számára, mint Sophie Marceau egy Dior által tervezett ruhában: mindenki őt szeretné modellnek, de csak kevesen kattinthatnak róla.

elb_rpt_12

A hamburgi Hafencityben található épület egyébként a neves svájci iroda, az Herzog&de Meuron alkotása. A Pritzker-díjas Jacques Herzog és Pierre de Meuron által alapított építészirodának olyan ikonikus épületek fűződnek a nevéhez,

mint a londoni Tate Modern átalakítása, a müncheni Allianz Arena vagy a pekingi Nemzeti Stadion, vagy közismertebb nevén, a Madárfészek.

elb_rpt_06

 

Mint az építészek elmondták, az épületnek mindössze három előképe volt: az ókori Delphi színházépülete, a sportstadionok építészete és a sátor.

 

elb_rpt_05

A koncerttermeket, hotelt, üzleteket és parkolót is magába foglaló 120 ezer négyzetméter alapterületű új együttes alapja egy régi raktár az Elba partján: a kikötő téglaépületében egykor kávét, dohányt és teát tároltak. A felette található rész homlokzatát 1100 üvegtábla borítja, a koncerttermet pedig 362 hatalmas acélrugó választja el a többi résztől, ezzel is tökéletesebbé téve a zajszigetelést. A tégla és a csupa üveg részek között egy – egyébként ingyenesen látogatható – kilátóterasz található, nem csoda, hogy a megnyitás óta már több millióan fordultak meg rajta.
elb_rpt_15
Réthey-Prikkel Tamás a MOME fotószakos hallgatója volt, nevét többek között a Müpa tizedik évfordulójára készített kötettel ismerhették meg sokan. (Az épületfotókat és a backstage-ről készült felvételeket Réthey-Prikkel Tamás, míg a koncertfelvételeket a Müpa fotósai, többek között kollégánk, a The Orbital Strangers Project „egyik fele”, Kotschy Gábor készítette.) Ha ez a kötet nem készül el, valószínűleg a magyar fotós sem kapott volna engedélyt a bejutásra – koncerten kívül persze.
elb_rpt_17
A fiatal magyar művész egyelőre pár napot töltött az épület fotózásával, de az eredmény máris a Müpához hasonló, sokszor az absztrakció határát súroló, éteri és könnyed, de mégis értelmezhető felvételek.
elb_rpt_08
„Itt is az volt a cél, mint a Müpánál. Ha ismered az épületet, kis gondolkozás után rájössz, hogy mit, melyik részletet is látod. Ezek a fotók ugyanakkor az absztrakció határán állnak. Nem öncélú, a cél az, hogy néhány pillanat után azért kiderüljön, hogy mit látunk.” Amint az alkotó elmondta, reményei szerint hamarosan visszatérhet Hamburgba, hogy folytassa a sorozatot, és ha minden jól megy, egyszer könyv formájában is találkozhatunk a felvételekkel.
elb_rpt_04
 

„Az én vallásosságom úgy van, hogy isten ránk hagyta a teremtést, a többi marketing”

Palásti József, a Fornetti alapítója